Olimpia 2024: Négy vetélytársa lesz Budapestnek

shadow

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szerdán tette közzé a hivatalos pályázók listáját, a pályázati határidő közép-európai idő szerint kedden éjfélkor járt le. Korábban Toronto és Baku is érdeklődött a kilenc év múlva esedékes játékok lebonyolítása iránt, de végül nem nyújtott be jelentkezést.

Los Angeles, amely Boston visszalépése után került képbe, sikeres pályázat esetén 1932 és 1984 után harmadszor rendezhetne nyári játékokat, akárcsak a 2012-es játékról lemaradó Párizs, amely 1900-ban és 1924-ben volt házigazda. Ugyancsak rendezett már olimpiát Róma, mégpedig 1960-ban. Hamburgra Berlinnel szemben esett a választás Németországban, ugyanakkor novemberben következik majd még egy népszavazás.

Budapest jelentkezése azzal vált realitássá, hogy a NOB tavaly decemberben elfogadta az úgynevezett Agenda 2020 programját, amely gyakorlatilag valós felkérést jelentett két-hárommilliós nagyvárosoknak arra, hogy gondolkodjanak el komolyan az olimpiai pályázatról. A program azt célozza, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb, olcsóbb és egyben megtérülő játékokra kerüljön sor.

“Öt nagyszerű várost üdvözöl a NOB ebben az erős versenyben” – jelentette ki Thomas Bach, a nemzetközi ötkarikás testület német elnöke sajtótájékoztatón. – Mától ezek pályázó városok, amelyek versenyben vannak azért a megtiszteltetésért, illetve kötelezettségért, hogy megrendezhessék a 2024-es játékokat.”

Bach a NOB közleményében emellett úgy fogalmazott, mind az öt város “magasan kvalifikált”, azaz alkalmas a házigazdai szerep elnyerésére.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1,7 milliárd dollárral (469,2 milliárd forint) – készpénzzel és szolgáltatással – támogatja majd a 2024-es játékok szervezőbizottságát.

A NOB 2017 szeptemberében, limai kongresszusán jelöli ki a rendezőt.

Olimpiai megvalósíthatósági tanulmány: középpontban a Duna

Harmincnyolc versenyhelyszínen lehetne megrendezni a 2024-es budapesti olimpiát, ezek közül 24 már most alkalmas vagy alkalmassá tehető a viadalok megtartására. A budapesti főhelyszín a Duna parti Kvassay-zsilip és környéke lenne. A lehetséges vidéki helyszínek: Debrecen, Szeged, Miskolc, Székesfehérvár, Balatonfüred, Veszprém, Szombathely, Győr, Göd és Dunakeszi-Alag – derül ki a megvalósíthatósági tanulmányból, amelyet honlapján közzétett a Magyar Olimpiai Bizottság.

Az ötkarikás játékokhoz szükséges sportlétesítmények kétharmada az olimpiától függetlenül is adott lesz Magyarországon 2024-re – olvasható az úgynevezett masterplanben. Ezen felül négy visszabontható és tíz ideiglenes, utólag teljesen elbontható létesítmény építésére tettek javaslatot a gazdaságosságot szem előtt tartó szakemberek.

A helyszínek részben a Duna-parton, részben átmeneti zónában, összefüggő rendszerben helyezkednek el. A másik két csomópont az Istvánmező (a Puskás Ferenc Stadionnal és a Papp László Sportarénával), valamint a Dagály és környéke a Duna-szigetekkel (Óbudai-sziget, Margitsziget) együtt. A fővárosi helyszíneket összekötő két főtengely a Duna és a Hungária körút. Az olimpiai helyszínjavaslat teljes mértékben összhangban van a Fővárosi Közgyűlés által egyhangúlag elfogadott közép- és hosszú távú fejlesztési tervekkel – a tanulmány szerint.

Az olimpia eddigi egyik legfontosabb alapelve volt, hogy azt nem egy ország, hanem egy város rendezi meg. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) új vezetése által elfogadott Agenda 2020 program azonban már lehetővé teszi egyes sportágak vidéki megrendezését. Ezt elsősorban a selejtezők (csoportmérkőzések) esetében adja meg, de megfelelő indoklással, korlátozott mértékben egyes döntők vidéki rendezése is felmerülhet.

A javasolt városok egy része Budapesttől 1 órán belül elérhető, itt nem kell önálló olimpiai falu kialakítását tervezni, de a többi vidéki városban is elégséges vagy elégségessé tehető a szállodai kapacitás.

Ami az edzéshelyszíneket illeti: 86 budapesti helyszínen 178 létesítmény vizsgálata alapján kijelenthető, hogy új edzéshelyszín építésére nincs szükség, csak átalakításokra illetve felújításokra – áll az összegzésben.

A tanulmány kiemeli, hogy a korábbi olimpiákon ösztönző volt egy nagy, ikonikus épület építése, ezt Magyarország nem tudta volna megengedni magának, így esélytelen lett volna a versengésben. Ám az Agenda 2020 takarékosságra, visszafogottságra ösztönzi a pályázókat, így esélyt kapnak a Budapesthez hasonló városok, a magyar gazdasághoz hasonló méretű gazdaságok is. Budapest számára az arculat, az adottság a pályázás során komoly versenyelőnynek bizonyulhat – olvasható a tanulmányban, amely szintén kiemeli: az olimpiai játékok központi helyszíne tudatosan van közvetlenül a Duna-parton kijelölve, a belvároshoz lehető legközelebbi területen, egyedivé téve a pályázatot.

Az Agenda 2020 kiemelt szempontja a gazdaságosság mellett az utóhasznosítás is. Így a 60 ezres főstadionból (az Olimpiai Stadionból) részbeni visszabontással 15 ezres atlétika stadion, a médiaközpontból irodapark, az olimpiai parkból városi park vagy sportközpont lehet a játékokat követően.

A megvalósíthatósági tanulmány hangsúlyozza az olimpia gazdasági előnyeit. Ezek alapján az állami lehetséges többletjövedelem 1142 milliárd forintra, a háztartások többletjövedelmei 1006 milliárd forintra, a vállalatokéi 836 milliárd forintra tehetők. Ez összesen 2984 milliárd forint többletjövedelmet jelent szemben az olimpia nettó 774 milliárd forintra becsülhető költségével.

Az olimpia gazdasági hatásai – befektetések generálása, gazdasági növekedés, munkahelyteremtés, turizmus, államháztartási, lakossági és vállalati többletbevételek Magyarországon – a játékokat megelőző években, az olimpia heteiben és az olimpiát követő években is jelentkeznek, rövid és hosszú távon, 2015 és 2030 között – áll a tanulmányban.

A pályázati folyamat NOB által meghatározott főbb állomásai:
jelentkezési szakasz:
2015. szeptember 15. – a jelentkezés határideje
2015. október 7-9. – a NOB információs szemináriumot tart a jelentkező városoknak Lausanne-ban
2016. január 8. – a jelentkezési dokumentáció benyújtásának határideje
2016. március – a NOB munkacsoportja egyeztet a jelentkezőkkel
2016. május – a városok megkapják az új kitöltendő dokumentációt
pályázati szakasz:
2016. augusztus 5-21. – a pályázó városok megfigyelőként részt vesznek a riói olimpián
2016. november/december – a pályázó városok részt vesznek a riói szervezők jelentéstételén Tokióban
2017. január – a pályázati dokumentáció és a garancialevelek benyújtásának határideje
2017. február/március – az értékelő bizottság helyszíni látogatásai
2017. június – a NOB közzéteszi az értékelő bizottság jelentését
2017. június – a pályázók a NOB-tagságnak nyújtanak tájékoztatást
2017. szeptember – a pályázó városok utolsó prezentációja a NOB limai közgyűlésén, az utolsó értékelő összegzés, a 2024-es játékok rendezőjének kiválasztása.

(forrás: telesport.hu/MTI)

Related Posts