Mutyiból születik a méregdrága atlétikastadion

shadow

Az olimpiai rémálom annak ellenére tovább kísért, hogy a kormány megfutamodott a népszavazás elől, és inkább maga vonta vissza a pályázatot. Lopni azonban csak az építkezésekből lehet igazán, így hiába lehet legközelebb 2032-ben budapesti olimpia, azért nekiveselkedünk néhány építkezésnek, de persze nem olyanoknak, amik olimpiai nélkül is használhatóak lennének.  

Nem gyorsvasút lesz Ferihegyig, nem is újabb Dunahíd, hanem atlétikastadion. Nem nagy, mindössze 15 ezres, de adott esetben 55 ezresre bővíthető. Az adott eset egy olimpia, illetve egy atlétika-vb lenne, de előbbire alsó hangon 15 évet kell várnunk, utóbbi esetében pedig a 2023-as szabadtéri vb-re pályázunk.

Aki esetleg azt gondolná, Baji Balázs és Márton Anita nagyszerű szereplése miatt lett úrrá a kormányon az atlétikaláz, azt le kell lomboznunk: az állam már 2014-ben megvette a csepeli Kis-Duna leágazásnál levő Kvassay-zsilip körüli területet. Nem volt olcsó mulatság, 16,5 milliárd forintba került, nem csoda, hogy nem nagyon akaródzott a közvélemény elé tárni a teljes költséget (végül egy LMP-s képviselő perelte ki a kormánytól). Az ügy másik érdekessége, hogy a terület nagy rész korábban az államé volt, 2007-ben alig több, mint egymilliárdért vette meg az egykori Wallis utódjaként működő Wing, ahol a jelenlegi kiemelt beruházásokért felelő államtitkár, Fürjes Balázs is dolgozott.

Ide az Úr is atlétikastadiont álmodott

Ide az Úr is atlétikastadiont álmodott

 

Sok jót nem ígér, hogy már a telken 15 milliárdot buktak a magyar adófizetők, és hol van még a vége. A teljes költség – még az olimpiai rendezéshez igazítva – 120 milliárd forint lenne, amiből 46 milliárdba kerül az alapstadion, a bővítés pedig 58 milliárdba fáj. A Duna Arénához hasonló koncepció, most már ezt is tudjuk, azt jelenti, hogy az a bizonyos 58 milliárd megy a levesbe, mert hiába mondták az úszóarénával kapcsolatban is, hogy újrahasznosítják az elbontandó részt, a Zoom kinyomozta, hogy hulladékfeldolgozóba kerülnek az elemek.

A 120 milliárdos atlétikastadion egyébként még a mostani kormány sporthoz való hozzáállását tekintve is brutális, hiszen ebből a pénzből 5-6 NB I-es stadion is kijönne, drágább, mint a Puskás Ferenc Stadion a bontással együtt, a Duna Arénát pedig – hiába lett az ötszöröse a tervezett árnak – kétszer is fel lehetne húzni belőle. A megpályázott világbajnokság idején két nemzetközi szintű teljesítményre képes atlétánk közül a majdnem egyidős Baji Balázs és Márton Anita is 34 éves lesz.

Az pedig nyilván egy pillanatra sem lehet kérdés, hogy nem ennyiből fog felépülni az atlétikastadion. Ha csak a legoptimistább verziót vesszük, akkor is legalább a duplájára fognak emelkedni az építkezés költségei, de senki nem ígéri, hogy nem szaladnak el ugyanúgy, mint a vizes-vb, illetve a Puskás Stadion ára.

Related Posts

  • pun cike

    Viki addigra már jó esetben is csak egy inkontinens hobbizsugás lesz az egyik bentlakásos otthonban. Boldog utókor.

  • öregfradista

    Mindig keverítek a szart? Semminek nem tudtok örülni mocskos libsik. Olimpiai rémálom……. barmok.

  • ZsMarci

    Elképzelhetetlen, hogy Baji Balázs és Márton Anita példája alapján 2023-ra lesznek még top atlétáink, akik örömmel versenyeznek majd egy haza atlétikai vb-n?