Egy éves ez a legendás olimpiai dobogó

shadow

Eddig egyetlen egyszer fordult elő hármas holtverseny úszószám fináléjában az újkori olimpiák történetében.

Ez az egy pedig elég ikonikusra sikerült, hiszen egy korszak három meghatározó alakja csapott tökéletesen egyszerre a célba: az amerikai Michael Phelps, a dél-afrikai Chad le Clos és a magyar Cseh László. Az eredmény különös szépsége, hogy nem csak, hogy olyan bajnokokról beszélünk, akik a maguk nemében páratlanok, hanem három olyan úszóról, akik egymás karrierjére is fontos hatást gyakoroltak az elmúlt évek során, akiknek eredményeiben a másik két rivális teljesítménye és tehetsége, mint motiváció bizony fontos szerepet játszott.

Megható pillanat volt, ahogyan kéz a kézben léptek fel a riói dobogó második fokára.

Nem ez volt ugyanakkor az első olimpiai úszó holtverseny, már Rióban sem.

Ha csak a tavalyi játékokat tekintjük, akkor a második volt, mivel korábban a 100 méteres női gyorsúszás döntőjében az amerikai Simone Manuel és a kanadai Penny Oleksiak is azonos idővel csapott a célba. Ők az első helyen osztozkodtak.

A korábbi olimpiákkal is számolva pedig a 11. alkalommal fordult elő, hogy többen – ezúttal először hárman – egyszerre érték el a falat. A 2000-es játékok óta minden nyári olimpián volt úszó holtverseny. Sydenyben és 2004-ben Athénban egy-egy, 2008-ban Pekingben, illetve 2012-ben Londonban pedig két-két holtverseny fordult elő az uszodában. Az utóbbiak közül az egyik szintén a 100 méteres férfi pillangóúszásban, ráadásul akkor is a dél-afrikai Chad le Clos osztozkodott az ezüstön, akkor az orosz Yevgeny Korotyshkinnal együtt léphetett fel a dobogó második fokára.

Bármilyen szürreálisnak is tűnik az, hogy hárman tökéletesen egyforma eredményt érjenek el egy olimpián, Cseh, Phelps és le Clos esete egyébként nem az első volt, ha az összes sportágat figyelembe vesszük, összesen a 20. hármas holtversenyt produkálták a játékok történetében.

A hármas holtversenyek a tornában a leggyakoribbak, ahol pontozással döntenek az érmek sorsáról, mi több, ebben a sportágban fordult elő az egyetlen négyes holtverseny az olimpiák történetében: 1984-ben a férfiak ugrás versenyszámában. Ez a dobogó nézhetett ki a legfurábban, hiszen a győztes a kínai Lou Yun mellett a kínai Li Ning, a japán Koji Gushiken, az amerikai Mitchell Gaylord és a szintén japán Shinji Mourise lépett fel a második fokra, azaz egy egyéni versenyszám után öten álltak a legjobb három számára emelt pódiumon.

Szintén gyakoribb, hogy hárman egyforma eredménnyel végezzenek az atlétika magasugró számaiban, aminek az oka értelemszerűen az, hogy nem az ugrások pontos magasságát mérik, az adott magasságra tett lécet sokféleképp lehet átugrani ahhoz, hogy az végeredményben épp ugyan annyit érjen.

Ha órával mért hármas holtversenyt keresünk, akkor viszont egészen az 1968-as téli játékokig vissza kell mennünk, igaz akkor még nem század, csak tized másodpercre pontosan mértek. Így meglepetésre három amerikai, Jenny Fish, Dianne Holum és Mary Meyers szerzett azonos időeredménnyel ezüst érmet a gyorskorcsolya 500 méteres döntőjében.

Visszatérve Cseh Laciék dobogójához, sokan azért is kiemelték ezt a pódiumot egy éve ilyenkor, mert úgy gondolták, egy generációválás tökéletes szimbóluma lehet, hogy az akkor 21 éves szingapúri, Joseph Schooling egyszerre utasította maga mögé a pillangóúszás három nagyját.

Fotó: Europress/AFP

Fotó: Europress/AFP

Ma persze már tudjuk, hogy az élet azért nem ilyen “tökéletes” forgatókönyveket ír. Papíron tényleg jól mutatna, ha a tavalyi olimpiai győzelme után egyeduralkodásba kezdett volna a szingapúri csodagyerek, de nem így történt. A budapesti világbajnokságon a mi legnagyobb örömünkre Schooling “csak” a bronzérmet szerezte meg, hiszen az amerikai Caeleb Dressel és a magyar Milák Kristóf is előtte végzett. És ha már a holtversenyeknél járunk, ide kívánkozik az is, hogy a fővárosunkban rendezett vébé 100 méteres férfi pillangóúszásának döntőjében épp a szingapúrinak kellett osztoznia, akkor a bronzérmen, akkor a brit James Guy-al.

Egyeduralom tehát semmiképp sem kezdődött, és a generációváltás is csak lassacskán történik a pillangóúszásban, hiszen a még Phelps egy virtuális cápa ellen versenyzett, addig Cseh László és Chad le Clos még ezüst és arany érmet szerzett a leghosszabb pille távon a legutóbbi világbajnokságon. Ami pedig számunkra talán a legfontosabb, hogy most már jól látszik, az új generációban is lesz helye a magyaroknak, Milákon kívül Kenderesi Tamásnak is.

részben via 24.hu

Related Posts