A Berlusconi-minta szerint tör előre az AC Milan 2.0

shadow

Még csak július közepe van, de a Milan már elköltött 173 millió eurót. A nagy építkezés közepette még az is belefért, hogy az újra hatalmasra nőtt bicepszét megmutassa a klub azzal, hogy egy rivális kulcsjátékosát igazolt le, de Leonardo Bonuccin kívül is csupa átgondolt, koncepciózus transzfert bonyolított a Milan, amely minden fronton mutatja, visszatért a nagyok közé. 

Silvio Berlusconi érkezése az AC Milan történetének egyik legsötétebb időszakát zárta le 1986-ban. A klubot a Totonero botrány érintettjeként kizárták a Serie A-ból, majd a visszajutás után a szövetség segítsége nélkül, magától esett ki. Utána sem sok babér termett, ám a későbbi miniszterelnök, (médiamágnás, befektetési bankár, playboy és még sok minden más) legendássá váló, helikopteres belépője után jött az aranykor.

Sokak szerint a modern futball első apostola az idén feladta elnöki posztját, de a modern futball többek között általa bevezetett szabályai nem sokat változtak 2017-ig: továbbra is csak pénz kell ahhoz, hogy jó futballcsapatot csinálj.

A Nagyfülűvel

A Nagyfülűvel

 

A Milan ki ugyan nem esett az utóbbi években, és nem is telt el hét év az utolsó bajnoki címe után, de a világ egyik legsikeresebb futballbrandje nem éppen a legszebb napjait élte a 2011-es bajnoki cím után.

A dolgok 2014-ben fordultak válságosra. Berlusconi anyacégét, a Fininvestet 494 millió eurónyi büntetéssel sújtották a hatóságok, Il Cavaliere-t négyéves börtönbüntetését pedig hetekkel korábban hagyta jóvá a legfelső bíróság. Ebből a pályán annyi látszott, hogy Zlatan Ibrahimovicot és Thiago Silvát idejekorán el kellett adniuk, így nem csoda, hogy a 2013-ban még bronzérmes Milan sorozatban 8., 10., 7. és 6. lett a Serie A-ban.

Újra itt van a nagy csapat

Ennek az időszaknak lett vége a kínaiak belépésével. Április végén lezárult az évek óta húzódó átadás-átvétel, és a Rossoneri Sport Investment Lux nevében 740 millió eurót leperkáló Li Jong-Hong vette át a 31 év után távozó Berlusconi helyét.

Az építkezés valójában nem a kínaiak belépésével kezdődött meg, hiszen Berlusconiék két éve európai szinten is bitangnak mondható 91 millió eurót tapsoltak el a nyári átigazolási szezonban. Tavaly viszont alig költöttek, ennek azonban elsősorban az volt az oka, hogy a nyár nagy részében a kínaiakkal alkudoztak, és mire kiderült, hogy csúszik az üzlet, már csak 3-4 pánikigazolásra futotta.  

Ráadásul az egy évvel korábbi igazolások sem jöttek be. A 30 millióért vett Bacca nem jött ki Montellával, a 8-ért igazolt Luiz Adriano nem találta magát, Bertolacci pedig többet sérült, mint egészséges. Egyedül a Romagnoliért kifizetett 25 millió tűnik jó befektetésnek, nem csoda, hogy a tavalyi csapatból Donnarummával ők ketten lesznek ott a Milan kezdőjében 2017 augusztusában is.

Az idei, egyébként eddig elég unalmas átigazolási szezon a Milan főszereplésével bonyolódik. A rajtpisztoly eldördülése óta a világ összes játékosával összeboronálták a csapatot, és egyébként is állandóan a címlapokon szerepeltek a Donnarumma-ügy miatt. Közben persze tényleg igazoltak is, nem is akárhogyan: hosszú idő után az idei mercatón látszik először, hogy okosan gondolkodva, egy koncepció mentén építi a csapatát Vincenzo Montella, akitől még egy komolyabb bicepszvillantásra is futotta.

Badge kisser

Badge kisser

 

Tavaly a Juventus demonstrált erőt azzal, hogy két legnagyobb riválisa legjobb játékosaira repült rá brutális gazdasági fölényével (Pjanic és Higuaín 130 millióba kóstáltak), idén pedig a Milan jelezte a címvédőnek, hogy a pályán kívül alaposan kiegyenlítődtek a viszonyok. Leonardo Bonucci ugyanis nemcsak a legjobb olasz védő, de kulcsembere is volt a Juventusnak.

A transzferhez persze kellett az is, hogy Bonucci körül megfagyjon a levegő Torinóban, és a védő beteg kisfia miatt szóba sem került, hogy a Juve el tudja adni külföldre – holott jelentkező bőven akadt -, de a középhátvéd leigazolása mindenképpen fontos üzenet. Azt jelenti, a Milan már nem csak a brand értéke miatt top klub, hanem a lehetőségeit tekintve is az.

Ami ott veszteség, az itt haszon

Bonucci tökéletes igazolás a Milannak, ahol hiába járunk még csak július közepén, tulajdonképpen egyetlen fontos láncszem hiányzott: egy vezér. A védő erre is kiváló választás, egyrészt olasz, másrészt a posztjából adódóan is jó helyen van nála a karszalag. Apropó, poszt: ezzel az igazolással dőlt el, amit az eddigi érkezők miatt már sejteni lehetett, hogy a Milant jövőre háromvédős rendszerben látjuk leggyakrabban, méghozzá Bonuccival a védelem közepén.

Bonucci-ügy: a Juventus a legnagyobb kiscsapat | Hosszabbítás

Van egy alapszabály a Juventusnál, amit egy kicsit komolyabban vesznek a kelleténél: aki menni akar, az menjen! Ez rendben is volna, de egy magát megaklubként pozícionáló futballcsapatnál furcsa ez a romantikusan amatőr hozzáállás. Antonio Conte, majd Massimilliano Allegri vezetésével a Juventus lerázta magáról a calciopoli mindenféle hozadékát, és újra a legnagyobbak közé verekedte magát.

Az Interben nevelkedett (pályára is lépett négy meccsen) védő nem is feltétlenül védekező tudása miatt képvisel óriási értéket, hanem a hosszú passzai miatt. Emellett gólerős is, fejjel és lábbal egyaránt veszélyes, és bár vannak hiányosságai – a sebessége feltétlenül -, képes olyan vezérré válni, aki húzza magával a többieket. 40 millióért ingyen volt, még 30 évesen is.

Megjött

Megjött

 

A Milan többi igazolása is ígéretes. A Bergamóban káprázatos idényt futott Andrea Conti hosszú évekre meg fogja oldani az olasz válogatott gondjait a jobbhátvéd poszton, az Atalanta menetelésének másik fontos láncszeme, Franck Kessié pedig már 20 évesen az egyik legígéretesebb belső középpályás. Az elefántcsontparti partnerét a Lazio rutinos argentin válogatott játékosában, Lucas Bigliában látták meg, de felépült hosszú sérüléséből a korábbi csapatkapitány, Riccardo Montolivo is.

A bal oldalra is érkezett egy olyan játékos, aki szárnyvédőként (a háromvédős rendszerben szélső középpályásként) tud a legtöbbet adni, és Ricardo Rodriguez mellett érkezett még egy futballista a Bundesligából: Hakan Calhanoglu jelenléte szavatolja, hogy hosszú idő után lesz miért izgulni a Milan szabadrúgásainál. Mateo Musacchio is jó igazolásnak tűnik, olasz útlevele is van, így nem vitt el unión kívüli helyet, és Fabio Borini is megtalálhatja magát a MIlannál. Az egyetlen kockázatos igazolás André Silva, mert a portugáloknak nem a kedvencük a Serie A, de a klubnál eléggé bíznak benne, amit az érte kiadott 38 millió is mutat.

Ahogy fent is említettük, Romagnoli és Donnarumma (esetleg még a jobbszélső Suso) marad a tavalyi kezdőből, ennyi változás feldolgozásához pedig elképzelhető, hogy egy kis időre lesz szüksége a Milannak. Az egyelőre leszögezhető, hogy a Juventus és a Napoli előttük jár (a Roma egyelőre csak elad, velük még kérdéses, mi lesz), de a versenyhátrány nagy része eltűnt azzal, hogy keretét tekintve már méltó kihívónak nevezhetjük a csapatot.

Most jön az, hogy nem nagy-e ez a kabát Montellára.

Related Posts

  • Szóri

    És Bonaventura is felépül, aki szintén a kezdő közelében van. (Sőt, inkább ő, mint Suso, főleg 3 védős rendszerben)

  • popp

    Azért az így nem igaz, hogy a Roma csak elad. Di Francescoval jött vissza a saját nevelésű Pellegrini, Parades helyére. Jött a francia válogatott Gonalons Lyonból, Kasdorp, a holland bajnok Feyenoordból, a mexikói válogatott csapatkapitánya Moreno és legújabban friss török válogatott húsz éves Cengiz. Szóval azért sunyiban igazolgat Monchi és Sevillában már kiderült róla, hogy jó kézzel nyúl kevésbé ismert játékosokhoz. Aztán abból az uszkve 100 millerból, ami befolyt a Salah, Rüdiger, Parades hármasból még maradt mozgástere. Most azt olvastam, hogy érdeklődünk Mahrez iránt, na ő nagy dobás lenne. Plusz még Monchi is és Pallotta is deklarálta, hogy több játékost nem adunk el az idén, ennek jegyében a Ninja már szerződést is hosszabbított. Ebből már tudhatod mi van a Romával, továbbra is erős lesz.