Az Aranylabda semmiség ahhoz képest, ami elnökként vár George Weah-ra

shadow

A libériai elnökválasztási bizottság szerdán jelentette be, hogy George Weah, az AC Milan és a Paris Saint-Germain korábbi aranylabdás futballistája lett Libéria elnöke. Az egykori labdarúgó az elnökválasztás második fordulójában a szavazatok több mint 60%-át szerezte meg.

Weah – aki mind a mai napig az egyetlen afrikai játékos, aki Aranylabdát kapott – már az októberi, első fordulót is megnyerte, akkor viszont nem sikerült abszolút többséget szereznie. Ezúttal a szavazók 61,5%-a voksolt a Kongresszus a Demokratikus Változásért nevű párt (CDC) színeiben induló Weah-ra, míg az Egység Párt jelöltje, Joseph Boakai csupán 38,5%-ot kapott.

A korábbi futballista nehéz helyzetben van, szavazói elsősorban azt várják tőle, hogy javítson az ország életszínvonalán. Az előző elnök, a Nobel-békedíjas Ellen Johnson-Sirleaf vezetése alatt a gazdaság nem a várt szinten fejlődött, a mindent átszövő korrupciót nem sikerült felszámolni, az infláció pedig nőtt.

Megosztó szövetségesekkel jutott el a csúcsra

Charles Taylor és Jewell-Howard Taylor, fotó: Europress/AFP

Charles Taylor és Jewel-Howard Taylor, fotó: Europress/AFP

Weah mind a mai napig rendkívül népszerűnek számít hazájában, a kampánykörútjai során mindig jelentős tömegeket tudott megmozgatni. Sokan pont attól tartanak, hogy a politikai sikerei elsősorban a labdarúgó-pályafutásának köszönhetőek, mintsem a politika terén elért eredményeinek.

Pártja, a CDC ráadásul a Nemzeti Hazafias Párt (NPP) szövetségeseként indult a választásokon. Az NPP ahhoz a Charles Taylorhoz köthető, akit a Sierra Leonéban elkövetett vérengzések miatt 50 éves börtönbüntetésre ítéltek. A második fordulóban pedig már az a Prince Johnson is mellette állt, aki elrendelte a korábbi elnök, Samuel Doe kivégzését.

Weah alelnöke Taylor korábbi felesége, Jewel Howard-Taylor lesz, aki 2016-ban úgy fogalmazott, pártja és a CDC “természetes szövetségesek”. Howard-Taylor igazi keményvonalas politikát képvisel, korábban például ő volt az, aki a homoszexualitást bűncselekménnyé nyilvánító törvényjavaslatot nyújtott be a törvényhozásnak.

Aggódnak, tud-e önálló döntéseket hozni

Fotó: Europress/AFP

Ellen Johnson-Sirleaf, fotó: Europress/AFP

A második fordulókban hagyományosan jól teljesítő Egységpárt (Sirleaf két ízben is úgy lett elnök, hogy az első kört elveszítette) októberben azzal kampányolt a CDC ellen, hogy a párt célja nem más, mint visszahozni Charles Taylor politikáját az országba.

Weah természetesen tagadta a vádakat, nigériai körútját követően azt mondta: “A CDC-nek megvan a saját politikája. A CDC politikája nem az NPP politikája. A CDC politikája nem Taylor politikája. Az országfejlesztési víziónkat a 2005-ös választások óta magyarázzuk. Egy mindenkit befogadó kormányt szeretnénk, amely egyenlő hozzáférést és lehetőséget biztosít a forrásokhoz.”

Kekura Kamara – ő korábban Weah PR-csapatában dolgozott – szerint azonban az egykori játékos politikája megváltozott az évek során. “Taylor vámpírjai veszik körbe. Az egykori felesége indult mellette a választásokon. A biztonságáért felelő csapatot Taylor állította össze. Úgy gondoljátok, hogy képes irányítani őket? Lehetetlen. Nagyon jó játékos volt, de politikusként kétlem, hogy képes erre.”

Második alkalommal indult az elnökségért

Fotó: Europress/AFP

Fotó: Europress/AFP

Weah nem először döntött úgy, hogy megméretteti magát az elnökválasztáson. Ezt megelőzően 2005-ben szállt harcba a tisztségért, akkor viszont alulmaradt Sirleaffal szemben. Árulkodó ugyanakkor, hogy az első kört úgy is megnyerte, hogy nem rendelkezett politikai tapasztalattal, a labdarúgó pályafutását alig két évvel korábban fejezte meg.

2011-ben alelnökként indult – a párt döntésének értelmében – és az újabb sikertelen kampányt követően 2014-ben bekerült a szenátusba. Utóbbi azért is figyelemreméltó eredmény, mert Libéria legnagyobb megyéjének képviselője lett, és úgy gyűjtötte be a szavazatok 78%-át, hogy ellenfele az elnök fia volt. Korábbi csapattársa, a Libériai Labdarúgó-szövetség alelnöke, Musa Musa Shannon szerint eleget bizonyított már a politikában is.

“2005-ben indult az elnökválasztásokon, majd szenátusi széket szerzett Montserradóban, a legnagyobb megyében. Ő a legkiegyensúlyozottabb ellenzéki párt vezetője. Úgy gondolom, ez alapján joggal nevezhetjük népszerű politikusnak.” A szenátus mellett egyébként tagja a libériai parlamentnek, ő az Ifjúságért és Sportért Felelős Tanács vezetője és a regionális parlamentbe is bekerült.

Nehéz lesz felnőni a feladathoz

Fotó: Europress/AFP

Fotó: Europress/AFP

Több mint 12 évnyi politizálással a háta mögött nem nevezhetjük tapasztalatlannak Weah-t, ugyanakkor vita nélkül most vár rá politikai pályafutásának legkeményebb időszaka. Az első és legfontosabb feladata az lesz, hogy Sirleaf békét pártoló politikája előtérben maradjon.

A korábbi tevékenységei alapján – volt az ENSZ békenagykövete, és küzdött a gyerekkatonaság ellen) – arra lehet számítani, hogy folytatja ezt az utat. Emellett viszont a gazdaságot is rendbe kell tennie, jelenleg az ország 80%-a napi kevesebb mint 1,25 dollárból (kb. 300 forint) próbál megélni, és emiatt több százezer gyerek marad ki az iskolából.

A következő hat évben tehát megoldást kell találni a szegénység felszámolására, forrásokat kell találni az évek óta halogatott infrastruktúra-fejlesztésre, és meg kell oldani a korrupció okozta problémákat is.

via goal.com, guardianmindennapiafrika

Related Posts