Lehet, hogy a szenet elviszik, de a bányászok itt maradnak

shadow

Álltak még az ikertornyok, amikor legutóbb nélküle “létezett” a klub. Most vasárnap viszont egy új korszak kezdődött. A szurkolók nem fogadták boldogan. Az északi lelátóra kifüggesztett transzparens is erről árulkodik:

90 milliót költöttünk, és az identitásunk 70 %-át elvesztettük. Állítsuk meg ezt a folyamatot, fejlesszük inkább az akadémiát! Tiszteljük a gyökereinket, ne romboljuk!

DJYGZZKW0AIDZMK

Ezek a Schalke-szurkolók szavai válaszul arra, hogy a volt csapatkapitányuk, Benedikt Höwedes a Juventushoz igazolt. Mennie kellett, mert a 13 évesen, 2001-ben a csapthoz került {nem mellesleg világbajnok} védőt, nincs jobb szó, elkergették. Maradt volna, de előbb nyáron elvették a csapatkapitányi karszalagját, majd a kispadra ültették, és finoman közölték vele, többé nincs már rá szükség. Torinóban volt.

Mindezt egy olyan játékossal, akinek a mindene volt a klub, példaképe, Fransesco Totti nyomdokain haladva itt fejezte volna be karrierjét. És aki legutóbbi szerződés-hosszabbításakor a címben szereplő mondatra hivatkozva állt ki a kékek hagyományos szurkolói bázisa, a bányászok mellett. Most a Real Madridtól kiebrudalt Raúl, vagy Iker Casillas pályaívére szorították…

A dolog persze nem példa nélküli. Zajlik egyfajta globalizáció – lokalizáció, hagyományos értékek versus mindent az eredményekért harc a színfalak mögött. Csak néhány kirívó esetnél kapjuk fel a fejünket. Történetesen a hétvégén kettő ilyen is volt a nagy európai bajnokságok közül a hagyományaira talán legbüszkébb Bundesligában. Höwedesé az egyik, Lewandowskié pedig a másik. A Bayern lengyel csatára ugyanis tett egy olyan nyilatkozatot, amelynek tartalma több mint elgondolkodtató {azt, hogy nyilvánosan kritizálta a klubvezetést, ahelyett, hogy házon belül próbálta volna megoldani, inkább most hagyjuk}.

“Ami mostanság a futballban történik az egyfajta identitás körüli harc. Egy bajnokság és egy klub is rákényszerül arra, hogy globális növekedési pályára álljon, ha lépést akar tartani a konkurenciával. Ez viszont elvezet egy fontos kérdéshez: Ki a csapat célközönsége? A müncheniek? Az Ázsiában vagy az Amerikában élők? Ennek a kérdésnek a megoldása a klubok előtt álló egyik legnagyobb kihívás. És ezek azok a dolgok, amelyek komoly frusztrációval töltik el azokat a szurkolókat, akik évek óta hűek maradtak szeretett klubjukhoz. Ezeknek az embereknek nem szabad azt érezniük, hogy kihasználják őket.”

No comment.

Related Posts