21 dolog, amit tudnod kell az MLS 21. döntőjéről

shadow

Ma este (magyar idő szerint holnap hajnali 2 órakor) véget ér az MLS 2016-os szezonja a Toronto FC-Seattle Sounders fináléval. Az észak-amerikai labdarúgó-bajnokság ismét egy olyan évet zárhat, ami a rekordok halmozásáról szólt. A sportág felívelő korszaka tehát még korántsem érte el csúcspontját a térségben.

Ez volt minden idők legnézettebb MLS-szezonja, ha a stadionok kihasználtságát nézzük. Az alapszakaszban átlagosan 21 692 szurkoló volt a lelátókon, a rájátszásban pedig 27789-an. Jelenleg ez a liga a világ 6. legnézettebb bajnoksága. Az elmúlt hét szezonból hatszor múlta felül a nézőszám az azt megelőző év adatait. 2006-hoz képest 2016-ban 40 százalékkal több szurkoló látogatott ki a meccsekre.
A Keleti Főcsoport döntőjének két meccsén például közel 100 ezren voltak a lelátókon, a finálé jegyei pedig három perc alatt elfogytak az online értékesítés során. A mérkőzést egyébként 170 országban közvetítik világszerte, több mint 90 nyelven (köztük magyarul is az Eurosport1-en), ez szintén rekordnak számít.

Apropó, televízió. A bajnokság tévés nézettsége rekordot döntött Amerikában, Kanadában és a nemzetközi piacon is. A Forbes adatai szerint az Egyesült Államokban 8 százalékkal többen kapcsoltak az MLS-meccsekre tavalyhoz képest. De a közösségi plaformokon még kiugróbb siker a bajnokság: 2013 óta 690 százalékkal nőtt az MLS-t ilyen módon követők száma, legyen szó a Twitterről, a Facebookról, az Instagramról, vagy a Snapchatről. A Forbes cikke szerint a sikeres marketing vásárlásra ösztönözte a szurkolókat: az ajándéktárgyak eladása 21 százalékkal nőtt tavaly óta.

De mitől ilyen sikeres ez a bajnokság? Nos, elsősorban a pályán látható produktumtól. Ebben a rendkívül szórakoztató ligában meccsenként 2,81 gól esik, ami szintén emelkedésnek számít tavaly óta. Persze a gólok mennyisége önmagában nem garantálja a minőséget. Nem úgy mint, a játékosok! A ligában jelenleg 60-80 olyan futballista szerepel, akik sokszoros válogatottnak mondhatják magukat. Köztük olyan sztárok, mint a Nagydöntőben pályára lépő Sebastian Giovinco (Toronto FC, Olaszország) és Nicolás Lodeiro (Seattle, Uruguay). Az MVP-díjat idén elnyerő David Villa (New York City, Spanyolország), az év csapatába beválasztott Giovani dos Santos (Los Angeles Galaxy, Mexikó), a tavaly az év védőjének választott Laurent Ciman (Montreal Impact, Beglium), vagy honfitársa Jelle van Damme (Los Angeles Galaxy, Belgium). De említhetjük az olyan legendákat is, mint Kaká (Orlando, Brazília), Andrea Pirlo (New York City, Olaszország), vagy az amerikai sztárokat, kezdve a Nagydöntős Toronto FC csapatkapitányával, Michael Bradley-vel, a Roma korábbi középpályása a liga egyik legjobban fizetett játékosa. De ott van még csapattársa, Jozy Altiodre, vagy a Nagydöntős ellenfélben, a Seattle-ben szereplő Jordan Morris, vagy a szívritmus-zavara miatt döntőről lemaradó Clint Dempsey.

Apropó, Nagydöntő. Jöjjön 21 tény és érdekesség az MLS 21. Nagydöntőjéről, amit MINDENKÉPP tudni kell a mérkőzés megtekintése előtt!

1. ELSŐ. Ez az első MLS-Nagydöntő, amit Kanadában rendeznek. Az MLS szabályai szerint az a csapat adhat otthont a finálénak, amely az alapszakaszban előkelőbb helyen végez. A Toronto az ötödik lett, míg a Seattle a hetedik. Ezáltal tehát a 36 ezer néző befogadására képes torontói BMO Field lett a finálé otthona. Stílszerű, hiszen 10 szezonnal ezelőtt, 2007-ben a Toronto volt az első kanadai csapat, mely csatlakozott az MLS-hez, később követte őket a Vancouver és a Montreal.
A meccsre természetesen minden jegy elkelt, alig 2-3 perc alatt.

2. MÉG MINDIG ELSŐ. De nem csak a kanadai helyszín miatt lesz különleges ez a Nagydöntő. Először jutott be a fináléba a TFC és a Seattle Sounders is, így egyikük első MLS-trófeáját nyerheti.

3. FAGYPONT. Melegen kell majd öltözni a Nagydöntőre azoknak, akik kilátogatnak a meccsre, hiszen fagypont alatti hőmérséklet várható az összecsapáson, enyhe széllel, ami tovább növeli a hidegérzetet. Mínusz 3-4 fok lesz, ami a hideg szél miatt mínusz 10-nek fog tűnni. A hóesés sem kizárt az este folyamán. Alexi Lalas, korábbi amerikai válogatott játékos, a FOX szakkommentátora egy kérdésre válaszolva elmondta, előveszi a szekrény mélyéről az oroszos usanka sapkjáját a közvetítéshez.

4. DRÁMA. A hideg ellenére garantált a forró hangulat a meccsen, nem csak a két híresen hangos szurkolótábor miatt, hanem azért is, mert két támadó szellemű csapat össze. Az akciókért a két oldalon olyan sztárok felelnek majd, mint Sebastian Giovinco és Jozy Altidore (Toronto), valamint Nicolás Lodeiro és Jordan Morris (Seattle). Ráadásul az előzményeket illetően is kijutott a drámából mindkét csapatnak: a Seattle egy hihetetlen menetelést megkoronázva jutott el a döntőbe (bővebben a 4. pontban), míg a Toronto az előző körben minden idők talán legizgalmasabb playoff-párharcában múlta felül a nagy kanadai riválist, a Montreal Impactet. Az első meccset 3-0-ás előny után 3-2-re nyerte meg a Montreal 61 ezer néző előtt, míg a torontói visszavágón, 36 ezer néző előtt a TFC nyert 3-2-re. Végül a hosszabbításban két újabb gólt szerezve a hazaiak jutottak a döntőbe.

5. FELTÁMADÁS. Ahogy az előző pontban is szóba került, mélyről jutott el a fináléba a Seattle Sounders. Nyáron egy ponton még az fenyegette őket, hogy a szezon végén tökutolsók lesznek főcsoportjukban. 12 vereséget gyűjtöttek be a szezon első felében. Az akkori vezetőedző, Sigi Schmid teljesen elvesztette irányítását a csapat felett, az újságok belső feszültségekről írtak. Arról, hogy a csapat elsőszámú sztárja, Clint Dempsey már nem is beszél a vezetőedzővel. Elkerülhetetlen volt az irányváltás. Ez be is következett. Schmidet menesztették és kinevezték a Soundershez ezer szállal kötődő Brian Schmetzert (bővebben a 12. pontban). Leigazolták az uruguayi válogatott Lodeirót és a szintén uruguayi Fernandezt. A panamai középhátvéd, Torres pedig felépült súlyos sérüléséből. Innentől kezdve pedig sínen volt minden. Még Clint Dempsey váratlan kiesése (bővebben a 14. pontban) sem zavarta meg őket és a szezon hátralévő szakaszában, valamint a rájátszásban 12 győzelemmel válaszoltak a korábbi 12 vereségre. Soha az MLS történetében nem produkált még ekkora “comeback”-et egyetlen csapat sem.

6. GIOVINCO. A meccset rendező Toronto legnagyobb sztárja egyértelműen a 23-szoros olasz válogatott Sebastian Giovinco. A 29 éves támadót tavaly az MLS legjobbjának választották, idén pedig 33 meccsen 21 gólt termelve és 19 gólpasszt összehozva bizonyította, hogy nem lassított a szenzációs 2015-ös esztendő után. Noha a Montreal elleni főcsoport-döntőben jóval halványabban teljesített a megszokottnál, mégsem mondhatjuk, hogy a rájátszásban nem “domborított” volna nagyot: 5 meccsen 4 gól és 4 gólpassz a mérlege.

7. LODEIRO. A vendégeknél is van egy igazi labdamágus, az 50-szeres uruguayi válogatott Nicolás Lodeiro személyében. A Giovincóhoz hasonlóan apró termetű futballista nyáron érkezett a Seattle Soundershez a Boca Juniorstól és főszerepet játszott a csapat feltámadásában. 13 alapszakasz-meccsen 4 gólt lőtt és 8 gólpaszt adott, a playoffban pedig 5 mérkőzésen 4-szer volt eredményes. Nem véletlen tehát, hogy őt választották az év igazolásának az MLS-ben. A technikás középpályás számára egyébként nem lesz ismeretlen érzés, hogy ma este egy rangos trófeáért küzdhet. 2011-ben Copa Américát nyert az uruguayi válogatottal, de nyert már argentin bajnokságot és kupát is, valamint anno az Ajax tagjaként holand bajnokságot és kupát.

Fotó: Europress/Getty

Fotó: Europress/Getty

8. ALTIDORE. A házigazdák csapatában nem csak Givoincótól kell tartania a Seattle védőinek. Sőt, az a kijelentés sem áll messze a valóságtól, hogy még csak nem is az “Atomangyának” becézett olasz a legveszélyesebb rájuk. Hanem a 99-szeres amerikai válogatott Jozy Altidore! A 27 éves csatár nem volt mindig kibékülve a TFC szurkolóival. 2015-ös érkezése óta olykor kifejezetten sok kritikát kapott, néha nem is érdemtelenül. Voltak időszakok, amikor kifejezetten lomhának és kedvetlennek tűnt. De idén nyáron átesett egy speciális kezelésen, ami helyretette azt a combhajlító-sérülését, ami már évek óta bosszantotta őt. Ez a kezelés pedig csodát tett vele. A procedúrát megelőzően a 2016-os szezon elején 8 meccsen 0 gól és 2 gólpassz volt a mérlege. A kezelés után pedig valósággal szárnyal: 20 meccs 15 gól, 7 gólpassz. A Montreal elleni főcsoport-döntőben csapata legjobbja volt.

Fotó: Europress/Getty

Fotó: Europress/Getty

9. MORRIS. De nem csak a Torontónak van eredményes amerikai válogatott csatára. A 12-szeres amerikai válogatott Jordan Morris a Seattle Sounders elsőszámú támadója. A 22 éves játékos Seattle-ben született, megjárta a Seattle utánpótlás-csapatát, majd egy Stanford Egyetemen tett kitérő után igazolt szülővárosa klubjához. Abban a különleges helyzetben volt, hogy újoncként is sokat vártak tőle, hiszen a Soundershez már válogatott játékosként érkezett. Jürgen Klinsmann, az amerikaiak előző szövetségi kapitánya akkor fedezte fel őt, amikor a 2014-es világbajnokságot megelőzően a válogatott zártkapus edzőmeccset játszott a Stanford Egyetem ellen. A nemzeti csapat 6-1-re nyert, de a Stanford egyetlen gólját egy bizonyos Jordan Morris szerezte, aki szenzációsan futballozott az egész meccsen. A most a Nagydöntős ellenfélnél futballozó Altidore meg is kérdezte az akkori pályedzőt, Andy Herzogot, hogy “biztos, hogy késő van már ahhoz, hogy ezt a srácot kivigyük a vb-re”? Az egyébként cukorbeteg Morris később meghívót is kapott Klinsnmanntól, Mexikó ellen gólt is szerzett barátságos meccsen. Teljesítményére a Werder Bremen is felfigyelt, próbajátékra hívták. Morris elutazott és mindenkit lenyűgözött a németeknél. Egyetlen edzőmeccsén gólpasszt adott, fizikálisan és mentálisan is remek állapotban volt. Szerződésajánlatot kapott, de ő végül – az anyagilag kedvezőtlenebb – ajánlatot választotta és hazatért Seattle-be. Ahol hirtelen hatalmas felelősség szakadt a vállára: az előző szezonok házi gólkirálya, Obafemi Martins ugyanis eligazolt Kínába, később pedig Clint Dempsey esett ki előbb a válogatottbéli kötelezettségek, majd sérülések, végül a szívritmus-zavara miatt. Morrisnak hátán kellett vinnie a Seattle-t, ami az első időszak nehézségei után sikerült is neki: 12 gólt szerzett az alapszakaszban és 4 gólpasszt osztott ki, amivel ő lett az év újonca. A rájátszásban 2 gólt és 1 gólpasszt tett hozzá mérlegéhez. A Colorado elleni főcsoport-döntő első meccsén is betalált, majd a visszavágóján is ő lőtte a továbbjutást bebiztosító találatot.

10. BRADLEY. Vannak szakértők azonban, akik szerint nem a támadósorban keresendők ennek a párharcnak a legfontosabb játékosai. Hanem a középpálya centrumában. A Toronto FC-ben ezen a poszton a csapatkapitány Michael Bradley játszik, aki korábban Európában is játszott fontos meccseket a Mönchengladbach vagy épp a Roma játékosaként. Most sem lesz kis teher a vállán, hiszen vezérként kell irányítania klubját egy hazai pályán rendezett bajnoki döntőben. Ráadásul úgy, hogy a Greg Vanney vezetőedző által kialakított háromvédős szisztémában középső védekező középpályásként rengeteg feladata és felelőssége van, a védekezést és a támadások elindítását illetően is. Nem véletlen, hogy ő passzol a legtöbbet az egész bajnokságban az Opta adatai szerint. De a hosszú indításokat tekintve is toronymagas listavezető. A sok feladat dacára azonban nem kell aggódnia a TFC szurkolóinak amiatt, hogy a Bradley-motor lefulladna. A 2014-es világbajnokságon ő futotta a legtöbbet a csoportmeccsek során. Most sem lesz megállás.

11. ALONSO. De idén nem a legjobban fizetett játékosok közé tartozó Michael Bradley volt az MLS legjobb védekező középpályása, hanem a Seattle-ben szereplő Osvaldo Alonso. A kubai játékos a posztja szempontjából összes releváns statisztikai mutatóban élmezőnyben van: mérkőzésenként közel 70 alkalommal passzol (az összes MLS-játékos között a 3.), ezek pontossága 90,9 százalék (1.) , emellett pedig meccsenként 3,6 szerelést mutat be (5.). Nem véletlen, hogy “Méhészborz” a beceneve a 31 éves középpályásnak. Az említett állathoz hasonlóan ő is elnyűhetetlen “vastagbőrű” ragadozó, aki a Méhészborzhoz jellemző módon bárhonnan képes kikaparni a jussát. Csak ő nem mézre, hanem labdára vadászik.

Grafika és adatok: Toronto FC/Facebook

Grafika és adatok: Toronto FC/Facebook

12. AZ EDZŐK. Persze mit sem érnek a jó játékosok jó szakmai irányítás nélkül. A két kispadon két eltérő pályaívű szakvezető ül majd. Egy dolog közös bennük: mindketten “beugróként” kezdték jelenlegi csapatuknál, csak később kapták meg az állandó megbízást a klubvezetéstől. A Toronto edzője a 42 éves, korábbi amerikai válogatott védő, Greg Vanney. A legszebb játékoséveit a Los Angeles Galaxy-nál és a francia Bastiánál töltötte. Sigi Schmid, a Seattle előző edzője akkoriban a Los Angelest irányította, nemrég pedig egy rádióműsorban beszélt arról, hogy Vanney-n már akkor is látszódott, hogy sikeres edzői karrier állhat előtte. Rendszeresen jegyzeteket készített a taktikáról és a szakmai munka egyéb elemeiről, az edzésekről, a gyakorlatokról. Szivacsként szívta magába az információkat. Aztán amikor a Bastiához igazolt, európai tapasztalatokra is szert tett. Később hazatért Amerikába, pályafutását pedig Bruce Arena amerikai edzőlegenda irányítása alatt fejezte be a Galaxy-nál. Saját edzői pályafutását 2011-ben kezdte meg, a ChivaS USA-nél dolgozott, ahol annak a Robin Frasernek volt az asszisztense, aki most az ő munkáját segíti Torontóban. A TFC-nél 2014-ben kezdett el dolgozni a klub akadémiájánál, aztán Ryan Nelsen vezetőedző menesztése után megbízott szakvezetőként vette át a csapatot, később pedig véglegesítették. Első teljes szezonjában története során először vezette a rájátszásba a TFC-t, úgy, hogy ők szerezték a legtöbb gólt az alapszakaszban. Igaz, a legtöbbet is kapták, de Vanney második évében ezt már orvosolni tudta. Idén már az egyik legkevesebbszer kapituáláló csapat az övék. Ebben jelentős szerepe van Vanney merész taktikai húzásának is: a négyvédős két középhátvédes rendszerről, három masszív hátvédre váltott, két felfutó szélsővel. De az igazi eredmény nem a sikeres formációváltás, hanem, hogy a klub története során először játszhatnak Nagydöntőt, méghozzá hazai pályán, köszönhetően a csapat kiegyensúlyozott teljesítményének, melyet az alapszakaszban nyújtott.

A másik döntős, a Seattle Sounders idei évét sokféle módon lehet jellemezni, de az biztos, hogy a “kiegyensúlyozott” szó nem illik rá. A szezont még Sigi Schmid irányításával kezdte meg a Sounders. Schmid a Seattle MLS-tagságának a kezdete óta, 2009 óta irányította a zöld-kékeket. Komoly érdem a részéről, hogy a Sounders volt az első – és mai napig az egyetlen – csapat az MLS-törénetében, mely debütáló évében bejutott a rájátszásba. Ráadásul Schmid 2009 óta az összes szezonban bevitte a playoffba a klubot. Igen ám, de ott egyszer sem sikerült maradandót alkotniuk. Idén pedig már az is erősen kétséges volt, hogy összejön-e a rájátszás. Volt olyan pillanat nyáron, amikor a Nyugati Főcsoport utolsó előtti helyén tanyázott a Seattle. Nem csoda, hogy a kilátástalan szituáció miatt Schmidet menesztették. Távozásakor 6 győzelem, 2 döntetlen, 12 vereség volt a csapat mérlege. Senki sem hitte, hogy a Soundersnek bármi sikerélménye lehet még a 2016-os szezonban. Schmid helyét megbízott szakvezetőként az addigi asszisztens, Brian Schmetzer vette át. Az 54 éves Schmetzer Seattle-i születésű. Játékosként is szerepelt Seattle Soundersben, még amikor a klub az alacsonyabb osztályú ligákban vitézkedett. Játszott az North American Soccer League-ben (NASL) a 80-as években, a Sounders-teremfoci-csapatában az NASL megszűnése után, majd az A-League nevű bajnokságban, ami egyébként az MLS előtt a kvázi “nemhivatalos” első osztálynak számított. Edzői pályafutását is a klubnál kezdte: 2002-től 2008-ig irányította az akkor még a harmadik vonalban (USL) futballozó Seattle Sounders-t. 2009-ben a Seattle MLS indulási jogot kapott, őt pedig “lefokozták” Sigi Schmid mögé másodedzőnek. De nem reagált sértetten a helyzetre, hanem alázattal állt a munkához és sokat tanult az amerikai bajnokság egyik legsikeresebb trénerének számító Schmidtől. 2016 nyarán pedig a rossz szereplés miatt visszakapta az irányítást a csapat fölött. Mondhatjuk, hogy élt a lehetőséggel: amióta átvette a kispadot, a Sounders 12 győzelem mellett 4 döntetlent ért el és csak 3-szor kapott ki. Nem csak bejutottak a rájátszásba, de ott először kiverték a 2013-as bajnok Kansast, majd az alapszakasz-győztes Dallast, végül kettős győzelemmel ütötték ki a Colorado Rapids-ot, méghozzá úgy, hogy idén elsőként nyertek vengéként Coloradóban. Nem csoda, hogy a Sounderst története során először a Nagydöntőbe vezető Schmetzert végelgesítették pozíciójában.

13. FORMÁCIÓK. A Seattle szinte minden mérkőzésen 4-2-3-1-es felállásban lép pályára, ami esetenként 4-3-3-ra váltható. Két masszív, erőteljes középhátvéddel (Torres és Marshall), két felfutó szélső védővel (Mears és Jones), egy labdaszerző középpályással (Alonso), valamint egy őt támogató középső középpályással (Roldan). Mellé esetenként visszalép a támadó középpályásként szereplő Ivanschitz vagy éppen Friberg, ekkor alakul ki a fent említett 4-3-3-as formációváltás. A támadásokért pedig a Nelson Valdez-Jordan Morris, Nicolás Lodeiro trió felel. Az alapvetően középcsatárként szereplő Morris olykor kimegy a szélre, ilyenkor főként Valdezzel cserél helyet. A paraguayi válogatott csatár ilyenkor klasszikus erőcsatárt játszik. Lodeiro rendre a jobb szélen szerepel, onnan tört be középre, egyfajta szélső irányítóként.
Ami a Torontót illeti: ahogy pár sorral feljebb már említésre került, Greg Vanney Torontóban forradalmi húzással honosította meg a háromvédős felállást az MLS-ben. Vanney három klasszikus középhátvéddel küldi pályára csapatát (Zavaleta, Moor, Hagglund), amivel drasztikusan csökkentette a kapott gólok számát. Hozzájuk néha csatlakozik a két szárnyvédő (Beitashour és Morrow), ilyenkor a 3-5-2-es formáció 5-3-2-re vált. A középpályán náluk is játszik a klasszikus védekező középpályás Michael Bradley személyében, akit itt Will Johnson és Armando Cooper támogat. A két csatár pedig két meglehetősen eltérő karakteriszikájú játékos: a mozgékony és technikás Giovinco és az erőteljes Altidore.

14. CLINT DEMPSEY. Aki viszont nem lesz ott a pályán semmilyen felállás szerint, az az amerikai válogatott korábbi csapatkapitánya, az Egyesült Államok történetének egyik legjobb játékosa, Clint Dempsey, aki szeptember óta szívritmuszavar miatt hiányzik. A hírek szerint már két beavatkozáson is átesett az egészésgügyi probléma miatt. November végén már könnyített edzéseket tudott végezni, de még messze van attól, hogy ismét teljes értékű játékos legyen belőle. Nehéz időszak ez Dempsey számára, aki már kétszer játszott korábban MLS Nagydöntőt még a New England labdarúgójaként, de mindkettőt elveszítette. Most harmadszor lett volna esélye a pályán küzdeni a bajnoki címért, de a szívprobléma miatt erről most le kell mondania. A Seattle játékosai érte is küzdenek majd. Brian Schmetzer vezetőedző szerint Dempsey volt az, aki az Orlando ellen lőtt mesterhármasával augusztusban lángra lobbantotta a szikrát, ami a csapat nagy meneteléséhez vezetett.  A legendás amerikai támadó egyébként elutazott a fináléra és egy pár percig együtt is edzett a csapattal a mérkőzés előtt.

15. A SZURKOLÓK. Mindkét csapat fantasztikus szurkolótáborral rendelkezik. Amikor a Toronto 2007-ben debütált az MLS-ben, rögtön tömött lelátók fogadták a csapatot, az első évben 14 ezer bérletet adott el a TFC. A lelkesedés kitartott az első két-három évig. Ám a folyamatos kudarcok miatt végül rossz viszony alakult ki a klubvezetés a szurkolók között. Amikor Greg Vanney vezetőedző tavaly leült a kispadra ezt a viszonyt is rendeznie kellett a mielőbbi jó eredmények által. Ez pedig sikerült is: tavaly a Toronto története során először bejutott a playoffba, idén pedig Nagydöntőig meneteltek. A szurkolói érdeklődés hatására a korábban 21 ezer fős stadiont először 25 ezresre, majd 31 ezresre bővítették. Az idei playoff-meccsekre pedig további 5 ezer fővel növelték a létesítmény kapacitását. A drukkerek és a szurkolói csoportok (Red Patch Boys, U-Sector) visszatértek. A Nagydöntőre az összes jegy elfogyott, mindössze 3 perc alatt.

Fotó: Europress/Getty

Fotó: Europress/Getty

A Seattle szintén példa értékű franchise-nak számít, ha a drukkereket nézzük. Már az első szezonjukban 31 ezer fős átlagnézőszámmal nyitottak. Ez akkoriban egészen brutális mutató volt, tízezerrel meghaladta a korábbi legnagyobb átlagnézőszámot. Azóta pedig folyamatosan listavezető a Seattle Sounders ebben a tekintetben, de már 40 ezer feletti mutatóval. Sőt, egyes rangadókon közel 70 ezer drukker tombol a meccseiken. A szervezett szurkolói csoportok (Sounders FC Alliance, Emerald City Supporters, Gorilla FC, valamint a North End Faithful) egyaránt képvsieltetik magukat a fináléban, beutazva a két város között több mint 4100 km-es távolságot.

Fotó: Europress/Getty

Fotó: Europress/Getty

16. SZTÁRSZURKOLÓK. Mindkét klubnak vannak olyan drukkerei, akik ismert embernek számítanak Észak-Amerikában és a világon. A Toronto vérmes szurkolója a helyi születésű rapper Drake, aki többször is kilátogatott már a csapat meccseire és Giovincóval is találkozott. Az olasz támadó egyébként nagy rajongója Drake “munkásságának”. Amikor Jermain Defoe 2014-ben a TFC-ben játszott egy szezont, akkor a hírek szerint részben azért igazolt az MLS-be, mert Drake személyesen hívta fel őt és kérte meg rá, hogy szeretett csapatában játsszon.


A Seattle-nek viszont még ennél is szorosabb kötődése van egy celebhez. A főleg Amerikában komikus Drew Carey az egyik élharcosa volt annak a mozgalomnak, ami Seattle-be hozta az MLS-t. Kisebbségi tulajdonosként anyagilag is beszállt a Sounders-projektbe és egy szurkolói csoportot is alakított. Egy másik komikus, Leslie Jones nemrég figyelt fel a csapatra. Az új “Szellemirtók” és a “Kész kataszrófa” című filmek sztárja múlt héten a Saturday Night Light című vezető showműsorban Seattle-mezben köszönt el a nézőktől.

17. DRUKKERKEDVENCEK. De kinek tapsolnak a sztárszurkolók? Nem feltétlenül csak a sztárjátékosoknak! Mindkét csapatban vannak olyan labdarúgók, akik nem feltétlenül számítanak sztárnak, mégis kedvencnek számítanak a saját táboruk számára. A TFC-ben ez nem más, mint a torontói születésű Jonathan Osorio, aki 15 éves kora óta jár a csapat meccseire, a szurkolói keménymagban is megfordult annak idején. A klub saját nevelésű játékosa a 24 éves középpályás. Pályára lépések tekintetében pedig rekordernek számít, 2013 óta több mint 130 meccset játszott. Köteléke olyannyira szoros a klubhoz, hogy két öccse is az TFC akadémiáján pallérozódik.
Seattle-ben Zach Scott az elsőszámú klubikon. A 36 éves, Hawaai-i születésű hátvéd az idei szezon után szögre akasztja a cipőt. De lesz mire visszaemlékeznie: ő ugyanis 2002 óta számít a Seattle játékosának, tehát 7 évvel az MLS-tagságot megelőzően igazolt a klubhoz, ami akkor még ha harmadik vonalban szerepelt. Két bajnoki címet is nyert a harmadik vonalban, később pedig 4 US Open-kupát már az MLS-tag Sounders-szel. Több mint 300 meccset játszott a Seattle-mezében.

18. SIKEREK. Noha Nagydöntőt még egyik csapat sem nyert, azért mindkét klubnak vannak olyan sikerei, amire büszke lehet. A Toronto FC 2007 óta íródó története során 5-ször diadalmaskodott a Kanadai Bajnoki Tornán, ami a kanadai szurkolók számára rendkívül nagy jelentőségű siker. A Seattle részéről hasonlóan fontos eredmény, hogy 2009 óta íródó modernkori történetükben 4-szer nyerték meg az amerikai kupasorozatot, a US Open-kupát. Emellett 2014-ben az MLS alapszakaszában is első helyen végeztek.

19. A STADION. A mérkőzésnek az a BMO Field ad otthont, ami az elmúlt években több átalakításon is átesett. De nem azért, mert a létesítmény az elöregedés miatt renoválásra szorult volna, hiszen mindössze 2006-ban adták át. Azért alakították át, mert az egyre növekvő szurkolói érdeklődés miatt folyamatosan több és több helyre volt szükségük. Eredetileg 73 millió dollárból épült fel a létesítmény, ami 20 ezer fő befogadására volt képes. 2010 előbb 1400 fővel, majd 2014-ben 5 ezer fővel, később pedig egy második lépcsőben további 5 ezer fővel növelték a befogadóképességet. Az idei rájátszásra pedig további 5000 helyet alakítottak ki, elérve a végleges, 36 ezer fős kapacitást.
A bővítés során egy második emeletet húztak fel az eredeti lelátórész fölé, valamint fedetté tették a stadiont, hangulatos, európai stadionokat idéző atmoszférát alakítva ki.

Fotó: Toronto FC Facebook

20. ÖRÖKMÉRLEG. Ami az örökmérleget illeti, ezen a téren a Seattle abszolút fölényben van, de ebben azért szerepe van annak is, hogy Greg Vanney hatalomátvétele és Giovinco Észak-Amerikába igazolása előtt alapvetően más Torontót láthattak a szurkolók. Eddig 11-szer találkozott egymással a két csapat, a TFC 2-szer nyert és 10 gólt szerzett, a Seattle 7-szer nyert és 18-szor talált a kapuba, 2 döntetlen mellett. Torontóban 1-szer nyertek a házigazdák, 3-szor a vendégek, 1 döntetlen mellett. A gólkülönbség itt 6-4 a Seattle javára. 2016-ban eddig egyszer találkoztak, akkor a két saját nevelésű Jordan alakította ki az 1-1-es végeredményt. A Toronto gólját Jordan Hamilton szerezte, míg a Seattle-ből Jordan Morris volt eredményes.

21. A TRÓFEA. A ma esti Nagydöntő győztese az MLS bajnoki címe mellett az MLS-trófeát is elnyeri, mely Philip Anschutzról, az amerikai labdarúgás egyik pionírjáról neveztek el. A neves üzletember és sportvezető az MLS egyik alapítója, a kezdetekkor 6 csapat elindításában is segédkezett és a kezdeti, jelentősen veszteséges időszakban sem hagyott fel a bajnokság pénzügyi támogatásával. 2006-ban az amerikai labdarúgás legbefolyásosabb emberének választották. A ligát irányító Don Garber szerint “Anschutz nélkül ma nem létezne az MLS”. A jelenlegi trófea tehát az ő nevét viseli. A Philip Anschutz-trófeát 2008 óta adják át a liga győztesének, ezt megelőzően két másik kupát kaptak a nyertesek. 1996-1998-ig egy focilabdára hasonlító szobrot kapott az aranyérmes csapat, melyet a két oldalon található fülek segítségével leehetett magasba emelni. 1999-től 2007-ig pedig a trófea az NFL-kupára hasonlított, azzal a különbséggel, hogy a tetején nem tojáslaba, hanem focilabda volt. 2008-ban azonban a liga vezetése úgy döntött, a bajnoki trófeának a labdarúgás tradiciónak megfelelő formát kell öntenie, nem pedig az amerikai sportok díjaira kell hasonlítania.

Az MLS 21. Nagydöntője hajnali 2 órakor kezdődik az Eurosport1-en.

A SZERZŐ A JENKIFOCI CÍMŰ FACEBOOK-OLDAL SZERKESZTŐJE.

AZ OLDALT A KÉPRE KATTINTVA ÉRHETI EL:
14915479_921650907936138_9116428510540322508_n

Related Posts