Cipollini megmondja

shadow

Negyvenkét szakaszgyőzelem a Girón, tizenkettő a Touron, Sanremo, Gent-Wevelgem és persze a 2002-es világbajnoki cím. Ha valaki, Mario Cipollini tudja miről beszél. Benne pedig pont az a legszebb, hogy el is mondja. Nem finomkodik, nincs tekintettel senkire, és nem szépíti meg a történteket. Ha kell kritizál, ha kell dicsér. Bár utóbbi a ritkább. Most elmeséli, hogy látja ő a kerékpársport érdekesebb kérdéseit.

 

Ha te lennél a Giro vagy a Tour versenyigazgatója, milyen változásokat vezetnél be az útvonalat illetően?
Évről évre mindenki arról beszél, hogy ezt meg azt a hegyet kellett volna betenni. Régi nagy igazság, hogy nem az emelkedők, hanem a kerékpárosok csinálják a versenyt. Nyilván azért az számít, hogy egy kiemelt kategóriás hegyi befutó előtt mi vár rád. Hosszú lejtmenet, vagy egy újabb emelkedő. Valószínűleg vannak szakaszok, amiket még keményebbé lehetne tenni, mert így nagyobb munkára lehet kényszeríteni az összetett esélyesek csapatait.

Nem tennél bele az útvonalba több, sprinterek számára ideális szakaszt?
Ez a kérdés, az egész pályafutásomat végigkísérte. Azt hiszem, egy sprinter nem képes fenntartani a nézők figyelmét az első pillanattól az utolsóig. Teljesen rendben van, hogy a Tour elején ők kerülnek főszerepbe, az ő csapataik dolgoznak, aztán jöhetnek a háromhetes menők.

Az jót tesz egyáltalán a versenyeknek, ha például egy Marcel Kittel a komoly hegyek előtt hazautazik?
Kittel számomra nagy talány. Nem igazán ismerem, nem tudom miről mit gondol. Döbbenetesen erős, de vannak komoly hullámvölgyei. Valamikor verhetetlen, valamikor meg hosszú időre eltűnik. Dohában pedig lehetett volna esélye egy csak érte dolgozó sorral. Néha nem tudom eldönteni, hogy tényleg ilyen gyors, vagy az ellenfelei ennyire lassúak. Szerintem az is fontos, hogy ha leszállsz a kerékpárról és beszélned kell, akkor legyél valaki.

Te versenyzőként elégedetlen voltál a helyzeteddel?
Én megküzdöttem azért, hogy elismerjenek. Legyünk őszinték, a sprinter a kerékpársportban sokáig a lesajnált kistestvér szerepét töltötte be. A viselkedésemmel én hozzájárultam ahhoz, hogy ez megváltozzon. Bár ebben nyilván a média is benne volt. Manapság a sprinterek milliókat keresnek, tényleg gyors srácok, de alig mondanak valami érdekeset. Anno Pantani és Cipollini kezébe vette az olasz kerékpársport fontos kérdéseit. Nem hiszem, hogy manapság egy Froome sokat beszélgetne Kittellel. A nagy nevek sokat nyernek, de ha nem mozdulnak ki a saját komfortzónájukból, egy szurkoló hogy ismerje meg őket és a saját gondolataikat? A személyiség mindennél fontosabb.

Vagyis szerinted egy Kittelnek vagy Cavendishnek nincs igazi személyisége?
Én annyit mondok, bármilyen stílusa is volt anno Alberto Tombának, ha ő rajthoz készülődött, megállt a világ és őt figyelte. Ugyanígy volt ez akkor, ha Pantani támadott valamelyik hegyen. Ezek a maiak pedig…

Talán a kényesebb témákban, nem akarják felvállalni a véleményüket. Nibalit egy kicsit nyitottabbnak érzed?
Egy példával válaszolnék. Két éve, amikor Nibali az egyik hegyi szakaszon megzuhant, az összes újságíró a szállodája előtt várt rá. Ha én lettem volna a helyében, lezuhanyozok, bekapcsolom a RAI-t, és meghallgatom a szakasz elemzését. Amennyiben azt veszem észre, hogy hülyeségeket beszélnek rólam, szépen lemegyek, és elmondom mi történt velem valójában. De akkor Slongo állt ki az újságírók elé, és azzal kezdte az magyarázatát, hogy “elemeznünk kell a történteket”. Nibali állítólag beteg volt. Később megnyerte a Girót. Akkor most mi történt? Két nap alatt jobban lett? Régen ha Pantani mondani akart valamit, akkor magától mondta. Nem a sajtósa meg az edzője nyilatkozott helyette. A mi időnkben, ők szinte láthatatlanok voltak. Főleg Nibali van jó helyzetben, hisz az ő életére A-tól Z-ig kíváncsiak a szurkolók.

És Saganról mit gondolsz? Az ő személyisége közel is állhatna hozzád. Háromszoros világbajnok, és hozza a show-t.
Elképesztő könnyedséggel nyeri a nagy versenyeket, többet nem is kívánhatna. Az a mondata viszont, hogy egész nap unatkozott a világbajnokságon… hát, nem tudom. Nyilván fontos az is, hogy milyen közegből jössz, és miben nősz fel. Mi kicsiként arról álmodtunk, hogy egyszer rajthoz állhassunk a Girón. Nekem nem létezett szentebb dolog a Sanremónál. Hogy tudnál közömbösen hozzáállni egy olyan versenyhez, amit más kiskorodban a szüleiddel együtt néztél az út széléről? Sagan a montiból jött, ott ezeket az érzéseket nem tudta megtapasztalni. Ennek ellenére azt mondom, nála van a legjobb helyen a világbajnoki trikó. Ő kiváló reklám a kerékpársportnak.

Sokszor éri az a vád a versenyeket, hogy elég unalmasak. Kinek mekkora a felelőssége ebben? Te el tudnád képzelni magad sportigazgatóként?
A kísérőkocsikból már hiányoznak az olyan legendák, mint Ferretti vagy Tortoli. Nyilván az újak visszafogottabb stílusa kihatással van a versenyek színvonalára is. Elég sokat tekertem, sprinter voltam, és sok olyan versenyen mentem, ahol esélyesnek tartottak. Ha teszem azt, volt egy kisebb emelkedő, mondjuk 10 kilométerre a céltól, az biztos, hogy Ferretti csapata ezerrel tempót ment. Ha csak egy kis esélye is volt annak, hogy engem, vagy más gyors versenyzőt leszakítsanak, megpróbálták. Vagy ott van Bergen. Nem volt vészesen nehéz a pálya, és nem is történt semmi. De kérdezem én, ha nincs sprinter a sorodban, de jó eséllyel mezőnyhajrá várható, miért nem csinálsz semmit napközben? Elviszem az ellenfél gyors emberét a célig? Hol van már az igazi harci szellem? Szerintem eltűnt. Nem értem Brughardtot sem, aki átverekszi magát a tömegen azért, hogy tíz másodperccel a befutó után gratulálhasson Sagannak. Akivel ugye egy klubban mennek. Oké, hívja fel este, vagy másnap de, hogy a befutó után ez legyen a legfontosabb… miközben a válogatottad veszített…

066_DPPI_20316255_007

Fotó: Europress/AFP

Ha már világbajnokság: 2018-ban a hegyimenőknek lehet esélyük az aranyra. Nibali és Aru szerinted elfér egymás mellett? Vagy valamelyiküket otthon kellene hagyni?
Nálam Nibali jobb, és kész. Ha valóban barátok, ahogy mondják, akkor Aru megérti a helyzetet, és beáll segíteni. Minden tiszteletem Pellizottié vagy Ulissié, de szerintem sorsdöntő helyzetben, pont Aru tudná kellően meghúzni a sort.

Mint anno Petacchi Zolderben?
Pontosan. Akkor én voltam a karrierem csúcsán. Ez a helyzet Nibaliékkal is. Csak Arun múlik a dolog. De egy ilyen döntés meghozatalához, először is embernek kell lenni. És csak aztán versenyzőnek. Meg kell érteni azt, mivel teszek jót a válogatottamnak. Bár akkor bonyolódhat a helyzet, ha a vb-ig Nibali lehoz egy gyenge szezont, Aru meg szárnyalni fog az új csapatában.

Mennyit használ a kettőjük kapcsolatának az, hogy kifejezetten jóban vannak?
A barátság szép dolog, de a kölcsönös tisztelet is fontos. Saronni és Moser nem voltak túl jóban, rendesen gyilkolták egymást, a közönség mégis imádta őket. A válogatottat illetően lényeges, hogy mindenki nyílt kártyákkal játsszon. Amikor Ballerini volt a szövetségi kapitány, és leültünk a mezőnyverseny előtti este, azt mondta nekem: Petacchi lesz az utolsó embered. Annyit válaszoltam: jó, majd meglátjuk tényleg így lesz-e. Erre Ale kijelentette, hogy megkaptam a feladatomat, szóval érted fogok dolgozni. Majd én felvezetem neked a hajrát. Férfiként viselkedett, megígért valamit, és be is tartotta. Most meg itt vagyunk, és 15 év után erről a mondatáról beszélgetünk. Nibaliékra visszatérve, nehezen tudom elképzelni, hogy Cassani lesz olyan kemény, hogy valamelyiküket is kihagyja a csapatból…

 

 

(Forrás: Bicisport)

Related Posts

  • snookerista

    ” Ugyanígy volt ez akkor, ha Pantani támadott valamelyik hegyen. Ezek a maiak pedig…”
    István te erről beszèlsz. Nem a dopping miatt voltak nagy egyènisègek mert azt mindenki csinálta . Ott van Contador neki is mèg pályafutása vègèn megmaradt ez, ez emelte ki a mezőnyböl ès ezèrt van az ha mondjuk Aru 90 èvek vègèn ès 2000 èvek elejèn versenyzett volna Pantani , Simoni vagy Savoldelli hegyi segitője lett volna ès azok közül se a legjobb , most pedig egy grand tour gyöztes…

  • Respectvv4laci

    Pistanak lehet annyira tetszeni fog az interju hogy a fenyőfa helyett már Cippolini püspökfalatjairol ábrándozik. Lehengerlő a csóka és nagyon sok igazságot beszél nem akármilyen stilusban .Azt most el kell ismerni h Nairotol nyiltabban beszél/nyilatkozik nem megbántva Nairot.

  • Respectvv4laci

    Ja és egyébként rengeteg megmondoember van a sportokban is de nagyon kevés aki nem faszságokat hadovál ezért is különb ezeknél Cipollini és mivel szerintem nagyon komoly igazságokat boncol és persze a multja miatt is hiteles nekem egyáltalán nem ellenszenves h nem a szerénység mintaszobra.

    Ő tleg mondhatja Nizzoloékra h bohocók .

  • Tóth Ati

    Az volt az utolsó VB, amit megnéztem. Dögunalom volt az egész. Utána annyira nem érdekelt a VB, hogy fogalmam sincs kik nyertek a 2ezres években.
    Persze, hogy nem ismeri el, hogy az EPO-nak köszönhetőek azok a nagyszerű támadások, győzelmek. Nyilván Ő sem volt tiszta, akkor nem lenne annyi győzelme.

    • razs

      Persze hogy használt EPO-t, sőt. Ő is egyértelműen rajta volt azon a listán, amely a 98-as Tour mintáinak újra elemzése során pozitív lett: Andrea Tafi, Erik Zabel, Bo Hamburger, Laurent Jalabert, Marcos Serrano, Jens Heppner, Jeroen Blijlevens, Nicola Minali, Mario Cipollini, Fabio Sacchi, Eddy Mazzoleni, Jacky Durand, Abraham Olano, Laurent Desbiens, Marco Pantani, Manuel Beltran, Jan Ullrich, Kevin Livingston, Stuart O’Grady, Bobby Julich.

      Szerintem nem lehet annyira élesen különválasztani a korlátlan doppingot és a magasabb küzdőszellemet, mindkettőnek köze van a másikhoz.

      Illetve az Oroszlánkirálynak más okból is van vaj a füle mögött: “komoly hegyek előtt hazautazik” -> mintha ilyet nem csak Kittel csinált volna, hanem Ő is, méghozzá a prológ után. :)

      Viszont ennek ellenére azért vannak jogos gondolatai:
      – Én is szeretném néha hallani, amikor egy versenyző hirtelen felindulásból nyilatkozik, nem pedig a sajtósa tol elénk egy PC szöveget. Ha butaságot mond, akkor azt, nem szégyen, ha másnap belátja hogy tévedett.
      – Az meg hogy a VB-n mi a jó édes búbánatért nem támadott senki egy szál Alaphilippe-et leszámítva, szintén egy teljesen jogos kérdés. Én az idei VB-nek talán még adok egy esélyt, de bennem is felmerült ugyanez a gondolat.

      • Háromhetes menő

        VB-ről írtam én is hosszabban, meg már akkor is beszéltünk erről… A versenyzők nem csinálnak jó versenyeket, jó VB-ket ezért nem vonzó a VB például @tthati:disqus számára sem… Mert a versenyzőkbe nincs akarat, nincs szándék azért, hogy jó VB-t csináljanak. Csak lézengenek meg unatkoznak egész nap…

    • Háromhetes menő

      De akkoriban mindenki használt EPO-t és az EPO-sok közül volt ő a legjobb, nem pedig az volt hogy csak ő használt és senki más nem!!
      Mindenki EPO-zott mégis ő volt a legjobb!!

  • Háromhetes menő

    @respectvv4laci:disqus @snookerista:disqus Elsőtől az utolsó szavamig megismétel kb. mindent… bekezdéseként reagálok külön hozzászólásokban hogy ne egybe írjak hosszút.
    Abszolút engem igaz, amit én mondani szoktam…

    • Respectvv4laci

      Alig várjuk főnök 😀

    • snookerista

      Ez a cikk arany ès tènyleg azt igazolja amiről szajkozol. Mai kerèkpársport megse közeliti 15 èvvel ezelőtit ezt chipollini is sugalja

    • tomi

      Amikor elolvastam valóban egyből te jutottál eszembe elsőként.

      • Háromhetes menő

        Én tudom, hogy azok az emberek akiknek a saját kedvencük eredményessége fontosabb a sportág hosszútávú sikeres működésénél azok velem abszolút nem értenek egyet. Ők csak azt látják hogy bezzeg Nibali, bezzeg Valverde, Froome itt és itt is nyert és ennyit nyert és eredményes és eredményesebb mint XY, mint Gonchar, mint Popovych, mint Menchov, Basso, stb… csak ezek a kerékpárosok 10 max 15 évig vannak jelen a kerékpározás 100-150 éves történelméhez képest, ami sokkal fontosabb, hogy a sport menjen előre.
        Tudom, hogy a szurkolókat nem az érdekli, hogy színvonal legyen, meg jó legyen a sport, hanem hogy a kedvencük nyerjen egymás után 3 VB-t vagy nyerjen egymás után ennyi Tourt, ennyi Fleche Wallonne-t, ennyi háromhetest. Az hogy milyen színvonalon és hogy az a szurkolót természetesen nem érdekli.
        Én akinek évek óta nincs kinek szurkolni igazán, volt persze Contador, van Uran, de most egy Contador győzelmet se lehetett volna már össze se hasonlítani azzal amikor Armstrong meg Klöden meg Schleckék ellen nyert. Akik tényleg egyéniségek, karakterek voltak.

        Vagy ha Uran is Tourt nyer jövőre vagy VB-t aminek nagyon örülnék az fel fog érni azzal mint ha Armstrong vagy Contador ellen nyerte volna? Vagy ha Nibali nyer jövőre? Utolsó 1-2 km-es hajrákkal a hegyi befutós szakaszok végén? Egész napos vonatozással, egész napos közönyös unatkozással tekerészve? Szerintem benned több ambíció meg több lelkesedés meg imádat volt a sport meg a kerékpár iránt mikor a Jaffreau-t másztad meg… Ezek meg lenyilatkozzák hogy unalmas és közönyös volt számomra életem legfontosabb versenye? Egész nap unatkoztam? Nincs bennük semmi lelkesedés, szenvedély a sport iránt. Semmi imádat.
        Nézd meg a Dakarról Horváth Laller videóját az 1. szakasz végén, amikor elsírja magát, hogy itt lehet, amit gyerekkora óta néz, amiért gyerekkora óta dolgozik, ami a szenvedélye, az élete, amiért lemond a családjáról, a barátairól, a csajozásokról, a bulizásokról, amire felteszi az egész életét, ami a legfontosabb dolog számára az életben… ha valaki ehhez közönyösen és unatkozva áll, ami számára a legfontosabb akkor mit gondolsz a családjához, barátaihoz, később a gyerekeihez hogy fog állni?
        Igaza van Cipollininek és nagyon örülök hogy megerősített engem is, hogy ezekbe a maiakba semmi szenvedély, semmi akarat, semmi harci szellem…

      • Háromhetes menő
  • Háromhetes menő

    Kittelről: “Néha nem tudom eldönteni, hogy tényleg ilyen gyors, vagy az ellenfelei ennyire lassúak”
    Ugye szokásos vélemény, hogy a maiak lassúak, kevésbé tehetségesek. És mondjuk oké hogy Kittel nyer 5 szakaszt 1 Tour alatt, de mondjuk lehet hogy ezzel a sebességgel és állóképességgel amivel ő nyer ezzel Zabel, Petacchi, Cippolini ellen igazi nagy sprinter mezőnyben régen csak 5. lett volna, ezért igazságtalan most megdönteni a rekordokat, mai mezőnyben, mert baromi egyszerű, nincs ugyanis színvonal, tehetségtelenek, lusták, arcoskodók a fiatalok nincs bennük alázat…

    • Pippo

      Imádom az elfogult és minden szakértést mellőző hozzászólásaid. Másfelől viszont sajnálom, hogy az itteni cikkek alatt így lecsökkent a minőség, hála neked. Az értelmesebbek már alig mernek hozzászólni, mivel te egyből osztod az észt. Barokkos túlzással, de úgy van beállítva, mintha te valami óriási szakértő lennél, közben ebből túl sokat nem észlelni a hozzászólásaidban.
      Igen, szép korszak volt a 90-es vagy 2000-es évek, de mégis honnan tudod, hogy egy mostani sprinter nem árazná be Zabelt? Caleb Ewan például egy teljesen új módszerrel sprintel, megújítja a sportágakat, erre hol volt képes Cipollini (apropó, így írják a nevét)? Elmondom, sehol. Klasszikus sprinterek voltak, mint ahogyan Petacchi is. Ők azok, akik megfelelő segítőszemélyzet nélkül, alig tudtak volna sprintet nyerni, nem úgy Gaviria például. Magyarán, akkor ki is a zseni? Egy olyan ember, akit el kell tolni az utolsó 100 méterig és egy közepes emelkedőn már a sor végén kullog, vagy egy olyan modern sprinter, aki kibír egy emelkedőt és utána még hajrázni is tud? Mindezek ellenére, nem lehet összehasonlítani őket, nem tudjuk megmondani, hogy egy prime Zabel vagy Gaviria a jobb versenyző, mert ezt nem lehet megmondani.
      Sajnos kedves Háromhetes menő, a kerékpározás fejlődik, ellenben veled. Megragadtál 15-20 évvel ezelőtt és onnan próbálsz “szakérteni”. Erőltetetten próbálod szajkózni, hogy a régi jobb volt, pedig korszakokat felesleges összehasonlítani, ezt csak azok teszik, akik képtelenek a modern és fejlődő gondolkodásra és rinyálnak folyton.

      • Háromhetes menő

        A maiak csak azért bírják ki az emelkedőket mert nincs ott tempó, nincsenek lószolások, nem kényszerítik őket küzdésre az emelkedőn… Amiko 8-10-es sorokba mennek, elterülve az egész úton… Ha 1-2-es sorokban mennének, lószolnának és nyúlna a sor, és kemény igazi tempó lenne felfelé akkor Gaviria meg Ewan is a mezőny végén kullogna, de ma már nincs harci szellem, lásd Bergen, ahol igazán meghúzták volna az emelkedőket… Az utolsó 2 kört kivéve 0 tempó volt.. Lézengés volt… 2 kör alatt, 30 km alatt meg amiből kb 2-3 km az emelkedő ennyin nem tudsz megfőzni minden Sprintert… De ha 4-5 körrel a vége előtt megkezdik a támadásokat felfelé, lószolgatnak akkor lehet Sagan nem csak az utolsónál szakad le Alaphilippe-ről és nem csak ennyire, hanem még lett volna 2 kör ahol ismét meg lehetett volna szívatni már egy egyszer megúszó Sagant, és ha fáradt csökken a végsebessége is, nem pedig pihenten hajrázik.

      • Háromhetes menő

        Saganról még ennyit ha már róla hosszan írtam neked:
        “Az a mondata viszont, hogy egész nap unatkozott a világbajnokságon… hát,
        nem tudom. Nyilván fontos az is, hogy milyen közegből jössz, és miben
        nősz fel. Mi kicsiként arról álmodtunk, hogy egyszer rajthoz állhassunk a
        Girón. Nekem nem létezett szentebb dolog a Sanremónál. Hogy tudnál
        közömbösen hozzáállni egy olyan versenyhez, amit más kiskorodban a
        szüleiddel együtt néztél az út széléről?”

        Érted? Közömbös, nincs benne szándék, akarat, alázat, nem tiszteli a sportot, hanem közömbös számára és untatja… Nem tiszteli a sportot.. Cipollini elmondja hogy ő gyerek korába erről álmodott, és imádott ott lenni.
        Vagy lásd Laller a Dakaron mikor elsírta magát az első szakasz céljában, hogy itt lehet ahol évek óta akar… És hogy hatalmas élmény, megtiszteltetés… erre Sagan azt mondja rá hogy unalmas… Mert nincs benne tisztelet, nem tudja tisztelni amit csinál, közömbös számára… Érdektelen, arcoskodó, pökhendi.. Gondolj bele milyen gyereket fog majd nevelni… milyen apa lesz belőle…

  • Háromhetes menő

    “Én annyit mondok, bármilyen stílusa is volt anno Alberto Tombának, ha ő
    rajthoz készülődött, megállt a világ és őt figyelte. Ugyanígy volt ez
    akkor, ha Pantani támadott valamelyik hegyen. Ezek a maiak pedig…”

    “Régen ha Pantani mondani akart valamit, akkor magától mondta. Nem a
    sajtósa meg az edzője nyilatkozott helyette. A mi időnkben, ők szinte
    láthatatlanok voltak.”

    Ezt 2 okból egybe venném. El lehet benne az elejéről mondani a mai fiatalok érdektelenségét is.
    Ugyanakkor itt van egy dolog amiről nem csak a versenyzők tehetnek. A versenyzőknek van egy főnöke, és ha ő nem engedi őket nyilatkozni? Én ha azt mondanám hogy NEM, a sajtós nyilatkozik, mint csapatvezető, akkor ha az én versenyzőm kimenne mégis nyilatkozni akkor másnap reggel elvenném a rajtszámát, hogy nem lehet rád számítani nem azt csinálod amit mondok. Tehát ha Nibalinak vagy bárkinek megtiltják, akkor ez a csapatvezetők sara, ők a hibásak, és ebben a helyzetben a versenyző nem tud mit tenni, ha nem nyilatkozhat. De valóban a maiaknak nincs személyiségük, nincs jellemük, nincs stílusuk… Ez teljes mértékben igaz! Ezzel is engem igazol!!

  • Háromhetes menő

    “A kísérőkocsikból már hiányoznak az olyan legendák, mint Ferretti vagy
    Tortoli. Nyilván az újak visszafogottabb stílusa kihatással van a
    versenyek színvonalára is. Elég sokat tekertem, sprinter voltam, és sok
    olyan versenyen mentem, ahol esélyesnek tartottak. Ha teszem azt, volt
    egy kisebb emelkedő, mondjuk 10 kilométerre a céltól, az biztos, hogy
    Ferretti csapata ezerrel tempót ment. Ha csak egy kis esélye is volt
    annak, hogy engem, vagy más gyors versenyzőt leszakítsanak,
    megpróbálták. Vagy ott van Bergen. Nem volt vészesen nehéz a pálya, és
    nem is történt semmi. De kérdezem én, ha nincs sprinter a sorodban, de
    jó eséllyel mezőnyhajrá várható, miért nem csinálsz semmit napközben?
    Elviszem az ellenfél gyors emberét a célig? Hol van már az igazi harci
    szellem? Szerintem eltűnt. Nem értem Brughardtot sem, aki átverekszi
    magát a tömegen azért, hogy tíz másodperccel a befutó után
    gratulálhasson Sagannak. Akivel ugye egy klubban mennek. Oké, hívja fel
    este, vagy másnap de, hogy a befutó után ez legyen a legfontosabb…
    miközben a válogatottad veszített…”

    Ezt a bekezdést imádom talán a legjobban!!!!
    Erről is sokat beszélek, hogy inkompetens madarak a sportigazgatók, és ez kihatással van a versenyek színvonalára is, nem tudnak versenyt csinálni, nem ismerik a stratégiákat…
    Bergenben mindenki úgy állt oda a rajthoz, hogy elfogadta a vereséget, @respectvv4laci:disqus még Quintana sem támadott egyszer sem! Dumoulin is csak 2-vel a vége előtt, de Rasmussen se véletlen akadt ki Twitteren, hogy ezt a versenyt a sprintereknek tekerik, és mindenki feladta, senkibe nem volt harci szellem, senki nem tudott, nem akart küzdeni, a sportigazgatók sem ütötték-hajtották őket… Tudjátok Stubán mit csinált volna ezekkel a maiakkal? Ha akár a német vagy kolumbiai vagy holland vagy belga csapat lett volna az övé? Nem volt senkibe se harci szellem, senki se akart tenni a győzelemért, elvitték a célig Sagant és megnyerették vele… Ha a franciák is 3 körrel a vége előtt támadnak és nem az utolsóban lehet 3 emelkedőt már a gyors emberek nem bírnak ki, vagy fáradnak annyit hogy veszítenek a végsebességükből lásd Sanremon Sagan…

    A kedvenc részem pedig amikor Burghardt-ot hazaárulónak tartja! Hogy a hazája, a nemzete veszít, erre ő ünnepel a barátjával… Na Szem testvér erről beszéltem neked… A hazaszeretet teljes hiánya nálatok fiataloknál… nem tudják már a fiatalok hogy a hazájukért, a nemzetükért mit kell megtenni. Egy Hitler egy ilyen Burghardt-al aki a saját hazája vesztesége után ünnepelt volna szerintetek mit csinált volna? De ezt már többeknek el kellett itt magyaráznom, ugye Quintana kapcsán is, hogy miért volt ott, mert büszkeség felvenni a nemzeti mezedet, megtiszteltetés, hogy felveheted, népszerűsítheted és reklámozhatod a mezben a hazádat, a földed ahol születtél, amit a nagyapáid fegyverrel védtek, ahol anyád felnevelt, amelyik országnak a nyelvét beszéled…. de ezt senki nem tanítja már meg a mai fiataloknak hogy mit is jelent a hazaszeretet…
    De ez megint nem a fiatalok hibája. Itt volt egy 60-70-80-as évek generációja akiktől még megkövetelték de ők már ugyanezt nem tették meg a gyerekeikkel, nem rúgtak rájuk keményen, nem tanították meg mi a fegyelem…

    • sundi titi

      Stubánt hogy mered itt példának felhozni? :))

      • Háromhetes menő

        Miért? Nem szereti itt valaki? Vagy mi a baj vele?

  • Háromhetes menő

    “A barátság szép dolog, de a kölcsönös tisztelet is fontos. Saronni és
    Moser nem voltak túl jóban, rendesen gyilkolták egymást, a közönség
    mégis imádta őket. A válogatottat illetően lényeges, hogy mindenki nyílt
    kártyákkal játsszon. Amikor Ballerini volt a szövetségi kapitány, és
    leültünk a mezőnyverseny előtti este, azt mondta nekem: Petacchi lesz az
    utolsó embered. Annyit válaszoltam: jó, majd meglátjuk tényleg így
    lesz-e. Erre Ale kijelentette, hogy megkaptam a feladatomat, szóval
    érted fogok dolgozni. Majd én felvezetem neked a hajrát. Férfiként
    viselkedett, megígért valamit, és be is tartotta. Most meg itt vagyunk,
    és 15 év után erről a mondatáról beszélgetünk. Nibaliékra visszatérve,
    nehezen tudom elképzelni, hogy Cassani lesz olyan kemény, hogy
    valamelyiküket is kihagyja a csapatból…”

    Ez megint kettős. A régi nagy sportigazgatók, akik ha azt mondták hogy segítő vagy akkor segítő vagy. És ők ki is mondták, hogy segítő vagy. Lásd Sagan-Contador ahol nem volt kimondva…
    És a másik, hogy a mai barátok már nem tisztelik egymást, ez is igaz. Régen a sportigazgató is kijelentette hogy te segítő vagy, és akkor te tudtad, hogy ha nem azt mondod, hogy oké, segítek, akkor a következő versenyre nem visznek el. Sagant, Kreuzigert, Majkát és Valgrent én a Tourról visszaléptettem volna és abban az évben már nem indítottam volna versenyen, ha nem bízhatok meg bennük, és nem azt csinálják amit mondok nekik. De más az, hogy ehhez kell egy vezető karakter, aki szól is nekik, mondja is nekik hogy ezt kell csinálnotok…
    Ez meg hogy kik a férfiak akik betartják a szavukat és becsületesek meg tisztelnek erről megint felesleges hosszabban írnom.. Egy pár idősebb, tapasztaltabb kommentelő kolléga tudja ezek jelentését a fiataloknak meg nem mi fogjuk itt megtanítani úgy sem..
    Még annyi, hogy ha Cassani elviszi Arut és Arura tényleg segítő szerepet oszt mi a garancia hogy betartja? Van olyan tekintélye Cassaninak? Tiszteli Aru annyira Nibalit? Valószínű gyenge kezű vezetőhöz méltóan szabad kezet fognak kapni mindketten a csapatban…

    • razs

      Szerintem az Olimpián maximálisan betartotta Aru a csapatutasítást. Amíg Nibali versenyben volt, addig tempót is ment Neki, az utolsó előtti körben együtt szakadtak el a Froome – Valverde főmezőnytől és értek föl a versenyben vezetőkre. Csak azután kezdett el magárt menni, miután Nibali bukott. Én Náluk nem kételkedem, a Purito – Sanyi – Berci hármasnál sokkal inkább kételkednék.