Kittel: “Amikor jó formában vagyok, bárkit meg tudok verni”

shadow

Marcel Kittel 2017-ben ismét megmutatta klasszisát. Tizenhét szakaszgyőzelem, ezek közül öt a Tour-on. Újból bebizonyította tehát, hogy ha sík az út, szinte lehetetlen megverni.

Ha sprinterekről beszélünk, akkor nem mindig a győzelmek az igazán beszédesek. Van, hogy egy vereség többet mond mindennél. Kittel esetében érdemes a 2013-as Tour-ig visszamenni. Ez volt az a verseny, amikor végleg letette névjegyét a legnagyobbak közt.

Amikor nekivágtak a verseny 13. szakaszának, akkor Marcel már három szakaszgyőzelemnél tartott. Oldalszeles nap volt. Példátlan összefogás bontakozott ki a sprinterek és az összetett menők csapati között, hogy leszakítsák őt és Alejandro Valverdét. Ez sikerült is, Mark Cavendish nyerte végül a szakaszt, Kittel pedig úgy 10 perc hátránnyal érkezett meg. De nem volt sem dühös, sem csalódott. És kifogásokat sem keresett. Egyszerűen csak ennyit mondott:

“Szerintem nem akarnak sprintelni ellenem”.

Nyugodt volt és higgadt. Pont úgy, mint amilyen a győzelmei után is lenni szokott. Két dolog volt nyilvánvaló a szakasz után. Az egyik, hogy a riválisai valóban mindent megtettek, hogy ne kelljen ellene sprintelniük. A másik pedig, hogy Kittel maximálisan tisztában volt ezzel.

Azóta eltelt bő négy év, és Marcel szerzett további 11 szakaszgyőzelmet a Tour-on. Az idei volt az egyik legdominánsabb szezonja.

“Nagyszerű év volt. Szinte minden célomat teljesítettem. A Párizs-Nizzával kapcsolatban van csak némi hiányérzetem. Sajnálom, hogy ott nem sikerült szakaszt nyernem.”

Kittel jellemezően jól kezdi a szezont. Az idén sem volt ez másként. Nyert három szakaszt a Dubai Körön, plusz behúzta mellé az összetettet is.

“Nem számítottam erre. De az első pillanattól kezdve nagyon jól ment a versenyzés. Én az a fajta kerékpáros vagyok, aki, ha edzésből jön, azonnal jó állapotban van. Nincs szükségem hosszú verseny-kilométerekre, hogy formába lendüljek.”

kittel

Fotó: Europress/AFP

Aztán nem nyert szakaszt a Nizzán, de nem is könnyű ott a sprinterek dolga. Rossz az idő, sok az oldalszél az elején, utána pedig jönnek a hegyek.

“Az elején esett, aztán jöttek az oldalszeles részek, ahol mindig csoportokra szakadtunk. Az egész inkább olyan volt, mint egy klasszikus. Ilyenkor tiszta sprinterként egy kicsit hátrányban vagyok a klasszikus menőkkel szemben. Mindig ott voltam, mindig jó pozícióban, de a végén sosem én voltam a leggyorsabb.”

Kittel most sem bánkódott nagyon az elszalasztott lehetőségek miatt. Mindig örül azoknak, amik összejönnek, és elengedi azokat, amik nem. A tavasz és a nyár eleje jól sikerült, jöttek a győzelmek rendesen. Persze aztán a Tour tette fel a koronát a szezonra.

“Öt győzelem 11 nap alatt, nem is olyan rossz. Nagyon magabiztos voltam, teljesen önmagam. Nem görcsöltem semmin, minden úgy jött magától. Lehet, hogy furcsán hangzik, de így volt. Jó volt a felkészülés, mindig ott voltam jó helyen…, és az utolsó lépés, nos, az nem mindig a te kezedben van. Kell hozzá szerencse is. De azt hiszem, mindig a megfelelő helyen voltam, a megfelelő időben.”

A Tour első fele tökéletesen alakult Kittel számára. Mindenkit megvert a riválisok közül, akik ráadásul elkezdtek hullani rendesen. Cavendish és Sagan esetét nem kell bemutatni, Démare megbetegedett, Kristoff, Greipel és Bouhanni középszerű teljesítményt nyújtott, Groenewegen pedig eléggé hullámzót. Úgy alakult, hogy Edvald Boasson Hagen lett a legnagyobb ellenfele, aki eredetileg Cavendish felvezetőembereként érkezett a Tour-ra.

Rajta volt a zöld trikó. Tetemes előnnyel vezetett. Aztán minden rosszra fordult. Persze nehéz ezt kijelenteni valakiről, aki egyébként 5 szakaszt nyer egy háromhetesen.

kittel3

Fotó: Europress/AFP

“A 11. szakasz után gyomorproblémák jelentkeztek nálam. Vesztettem némi energiát, nem sikerült meggyógyulnom. Utána megfáztam, ami nem meglepő, amikor az ember nem tud rendesen enni és legyengül az immunrendszere. Ezt követően pedig buktam, a szervezetem eléggé a határon mozgott. A sérüléseim nem voltak komolyak, a vállam és a csípőm fájt, de nem tudtam úgy tekerni, ahogy szoktam. Ráadásul mindez az alpesi szakaszok elején történt.”

Kittelnek még sosem volt akkora esélye a zöld trikóra, mint az idén. Még úgy is, hogy 133 pontos előnye 9-re olvadt Michael Matthwes-zal szemben, amikor végül feladta a versenyt.

“Általában a szakaszgyőzelmekre koncentrálok, az idén is így volt. Aztán akkora volt az előnyöm, hogy eldöntöttem, rámegyek a zöldre. Aztán másnap már jöttek a gyomorproblémák… Ilyen az élet.”

Kittel klasszisa két egyszerű dologból fakad. A sebességéből, valamint abból, hogy ezt a sebességet képes hosszú időn keresztül is tartani. Nem véletlen, hogy időfutam-specialistaként kezdte. Az 2010-es U23-as időfutam vb-n még harmadik lett. Utána azonban olyan elképesztő számokat produkált a sprint-teszteken, hogy nem maradt kérdés afelől, hogy milyen irányba folytassa a pályafutását.

kittel4

Fotó: Europress/AFP

Egy sprinter a maximális sebességét átlagosan 12-15 másodpercig képes tartani, ő közel 20-ig. Ennek eredményeképp a sík, egyenes mezőnyhajrákat általában megnyeri. Ez a képessége jó eséllyel az időfutammenő múltjának is a következménye.

“Meg vagyok győződve arról, hogy amikor jó formában vagyok, bárkit meg tudok verni.”

“Nem félek senkitől. Ugyanakkor azt is tudom, hogy rengeteg kiváló sprinter van a mezőnyben, akiknek hihetetlenül jó csapataik vannak, akik nagyon sokat tudnak segíteni az utolsó kilométereken. Manapság már nincsenek hosszú felvezető vonatok. Ott van veled 2-3 segítő, akik elvisznek ameddig lehet. Nem az egyén ereje számít igazán, hanem a csapaté. És persze nagyon fontos a helyezkedés is.”

“A fair-play alapvető dolog. Persze néha használnod kell a könyököd a helyezkedésnél, de nem szabad, hogy ezen legyen a hangsúly. Ráadásul célszerű frissen érkezni a hajrára. Ha pedig belekeveredsz bunyós helyzetekbe, akkor ez nem fog menni, mert sok energiát elpazarolsz. Okosan kell versenyezni, a megfelelő helyen és időben kell lenni ahhoz, hogy jó esélyed legyen a sprintben.”

Persze nyilván sokat számít az is, hogy ha a versenyző fel tud építeni egyfajta pszichés fölényt is a többiekkel szemben. Ez Kittel esetében egyértelműen így van. Semmi kétség, tartanak tőle az ellenfelek.

“Nem tudom. A fizikális része az, ami a legfontosabb szerintem. Ezt tudom irányítani. Nagyon komoly erőt tudok kifejteni, ráadásul hosszú időn keresztül. Nem vagyok különösebben robbanékony, viszont a sebességem tudom tartani sokáig. Ez a fő erősségem.”

“Persze a sprint nem csak a sebességről szól. Számít a taktika, a helyezkedés, és kell némi szerencse is.”

kittel5

Fotó: Europress/AFP

2018-tól Kittelt a Katushában láthatjuk majd. A Quick Step elképesztő szezont tudhat maga mögött, szinte minden vonalon kimagaslót nyújtottak. Egyértelmű volt azonban, hogy Fernando Gaviria és az ő útjai jövőre jó eséllyel kereszteznék egymást. Valakinek tehát váltania kellett.

“Ez olyan, mint a sprint. A saját utadat kell járnod, és nem nézni a többieket. Meg kellett hoznom egy döntést, mindamellett, hogy rendkívüli módon hálás vagyok a Quick Stepnél töltött évekért. De mivel egyértelmű volt, hogy Fernando marad, így én a távozás mellett döntöttem. Nem haragszom senkire, de az időm véges, és nem akartam a Tour-felállással kapcsolatos vitákba belemenni.”

Vinni akarta magával Fabio Sabatinit, akivel remekül működtek együtt. De végül úgy alakult, hogy egy új csapattal kell majd összeszoknia. Rick Zabel, Nils Politt és Marco Haller kulcsszereplők lesznek majd mellette.

“Fontos számomra, hogy a saját utamat járjam, hogy az ösztöneimre hallgassak. Ezt teszem a munkámban és a magánéletemben is.”

“Fontos, hogy tudjak tervezni, hogy legyen egy célom, és, hogy a megfelelő emberek legyenek körülöttem.”

 

(Forrás: Procycling)

Related Posts

  • paltam93

    Az oroszok megtalálták a német aranyvonatot: Martin-Mathis-Politt-Haller-Zabel-Kittel

    • Szem

      így lesz az időfutam legendából fel”’opó ember.