Ő lesz a középpontban

shadow

“Miért a Bahrain? Egyszerű a válasz, egy olyan csapatban szerettem volna folytatni, ahol én vagyok a középpontban. Kicsit úgy, mint a liquigasos időszak végén. Vino tényleg hosszabbított volna velem, de ahogy mi mondjuk otthon Szicíliában: csak megkínált, nem pedig meggyőzött. Biztos nektek is volt már olyan, hogy nem tudtátok az okát, de éreztétek, váltani kell.”

Vincenzo Nibali pedig váltott, és bár kereste az olasz vonalon is erős Trek, inkább a Bahrain-Meridát választotta. Az astanás folytatás lehetőségét elég hamar kizárta.
“Szerintem inkább a szurkolóknak kellene megítélniük az elmúlt időszakot. Én jól éreztem magam az Astanában, és mégiscsak nyertem három nagy kört, egy Lombardiát, és többek között két olasz bajnoki címet. Egy valami nem tetszett: mindenki azonnal bepánikolt, ha rövid ideig nem hoztam az eredményeket. Állítólag Vinokourov olyat is mondott, hogy ez volt a csapat történetének egyik leggyengébb éve. Hááát…csak nyertünk egy rózsaszín trikót. Lehet, Aruval nem voltak elégedettek…”
Akkor kérdezzünk is gyorsan vissza: jogosan?

“Nem hinném. Az első Tour mindig brutálisan nehéz. Azt szoktuk mondani, oda kell menni egy pofonért, hogy később ennek meglegyen az eredménye. A teljes idényed más, ha erre a versenyre készülsz kiemelten. És szerintem Fabio összességében nem ment rosszul.”

Vincenzo Nibali az elmúlt négy Astanás évében
2013: Giro d’Italia – összetett első hely (13 nap rózsaszínben + 2 szakaszgyőzelem)
2014: Tour de France – összetett első hely (19 nap sárgában + 4 szakaszgyőzelem)
2015: Lombardia – 1. hely (+TdF szakaszgyőzelem)
2016. Giro d’Italia – összetett első hely (1 nap rózsaszínben + 1 szakaszgyőzelem)

/csak a legfontosabb eredményei/

Nibali sem, de ő ott és akkor segítő volt, csak Rióra készült. “Most őszintén: megváltozott volna a rólam kialakult kép, ha nyerek egy szakaszt? Valószínűleg nem, de az olimpiai bajnoki cím már más kategória.
“Akárhová megyek, a szurkolók és az újságírók mindig emlékeztetnek arra a bukásra. Én már lezártam a múltat, semmi értelme foglalkozni vele.”

És akkor vissza Aruhoz. Akivel idén már ellenfelek lesznek.
“Még barátok vagyunk, de hamarosan egymás ellen megyünk. Én ismerem őt, ő ismer engem. Tudom, hol tud zavarba hozni, és tényleg veszélyes ellenfél lehet a Girón. Vannak olyan megindulásai és ritmusváltásai, amit egy meredekebb hegyen akár 3-4 kilométeren keresztül is képes tartani. Ez volt, hogy a múltban még Froome-nak is rosszul esett.”

Szóval a Bahrain. Nibali egy jól működő rendszert hagyott el, egy teljesen új csapat kedvéért.
“Havonta két-három alkalommal hívtak az infókkal, de nekem nem sok mindenbe nem volt beleszólásom. Arról például szó sem volt, hogy én mondtam volna meg ki jöhet, és ki nem jöhet hozzánk. Ha megkérdeztek valamiról, akkor próbáltam segíteni. Minden új lesz, a társak, és a szakmai stáb. Stangelj lesz a sportigazgatóm, vele már a Liquigasban tekertem együtt. Nagyon jó kapcsolatban voltunk, de ez most kissé változni fog. Hisz ő az új főnököm.”

dsc01139-800x533

Fotó: twitter

Most pedig az egyik legérdekesebb téma: Giro d’Italia, és az a felejthetetlen 19. szakasz. Ami nagyon kellett a rózsaszín trikóhoz. Hallgassuk meg Nibalit, mi is történt valójában?

“Kezdetben a védekezésre játszottam, de egy idő után éreztem, hogy sokaknak már az alaptempó is megterhelő. Szépen szakadoztak le az emberek. Egy idő után már csak hárman maradtunk. A kocsiból óvatosságra intettek, de én belül éreztem, hogy egy kicsi gyorsítással, be lehet kavarni. Kruijswijken látszott, hogy nincs jól. Nem sokkal az emelkedő vége előtt, még egy kicsit megnyomtam, ott már nem spóroltam semmit. A bukását észre sem vettem, csak Chaves szólt nekem róla, amikor mellém ért. Egymásra néztünk, én meg mondtam neki: te vagy az új rózsaszín trikós, te döntesz mi legyen. Szóval nem Nibali volt az, aki elsőként kihasználta a helyzetet. Az én versenyem akkor kezdődött mikor beértük Scarponit, és elkezdtünk együtt menni.”

Scarponi alapból érdekes, hisz Nibali nagyon szeretett volna az új csapatához csábítani. Ő mégis hosszabított, és jövőre az egyik nagy ellenfél első számú segítője lesz..
“Higgyétek el, tényleg nagyon motivált és erős az új sorunk. Boaro például az első edzőtábor nyitása előtt egy nappal ott volt a szállodában, mert annyira várta már az első találkozást.”

Nibali valószínűleg ugyanígy áll a 100. Giróval.
“Történelmi verseny, szicíliai szakaszokkal, nem lehetett kérdés, hogy indulok-e rajta. A Tour-on amúgy is ott a Sky, és el kell ismerni, ők mostanság elképesztően erősek. Szerintem a duplának manapság nincs realitása, maximum a Giro-Vueltának. Én szerettem volna, ha Chris megpróbálja az olasz kört, de látni kell, hogy régebben a nagy nevek döntöttek, manapság meg a csapat mondja meg, milyen lesz a programod. Az első Bahrain-es évemben, nekem a Girónál semmi nem lehet fontosabb.”

(Forrás: Bicisport)

Related Posts

  • Tóth Ati

    Ugyan nagyon nem szeretném, ha Giro-t nyerne, de ha Ő lesz a legerősebb, egy rossz szavam sem lesz.

  • razs

    Azért szerintem egy Froome már tett le annyit az asztalra, hogy Ő maga eldönthesse, hogy melyik (vagy melyik kettő) háromhetesen szeretne indulni. A fiatal franciáknál, még kicsit talán Aru vagy Chaves esetén is elhiszem, hogy a csapat mondja meg és nincs kecmec. De Froome esetén nem tudom elképzelni, hogy nem tudná keresztül vinni a döntését a csapaton, ha tényleg akarta volna a Giro-t.

    (Az utolsó előtt mondatra reagáltam, azaz nem értek egyet Nibalival. Szerintem Froome maga nem akart indulni.)

    • Tóth Ati

      Mi sokat vitázunk, most viszont minden szavaddal egyetértek. Talán még Quintana megtudná csinálni, de Őt még nem kedveled. :)

    • arce

      Igaz,a Tour Vuelta dupla az benne lehet valóban, mert a többség már végignyomott egy háromhetest, tehát minimum a egyszer volt csúcsforma, viszont a Tourra úgy menni, hogy a legtöbb versenyző csak arra készül te meg lenyomtad egy hónappal előtte egy Girot, szinte lehetetlen. Pont a karácsony környékén néztem meg a Pantani filmet és ennek kapcsán megnéztem milyen volt az Indurain utáni és az Amstrong előtti Tour mezőnye és merem állítani, hogy az utóbbi 30 évben olyan gyenge mezőny nem volt, mint 98-ban, gyakorlatilag Ulrichon kívül nem nagyon volt olyan kerekes a végén a Top 10-ben, aki több GT-n is Top 10-es lett volna korábban vagy később. (Persze Ulrichot is le kellett győzni) De jelenleg ha csak a 4 legsikeresebb versenyzőt veszem alapul (Alberto, Froome, Quintana, Nibali), közülük óriasi előnyben vannak azok akik nem vesznek részt a Girón, mert mondjuk egy Porte, Bardet stb ellen még akkár elég is lehet (ők szerintem annyival jobbak), de egymás között már nem.

    • horvathpeter

      Amíg Froome nem indulhat a Giron, márpedig nem indulhat mert a nagyúr nem engedi neki, addig lehetetlen, mivel a Touron alapból ver mindenkit még 1-2 évig. Mondjuk ha kiöregedne Nibalival és Contadorral együtt, ami nemsokára megtörténik, akkor talán Quintana, bár őt még Bardet is megkalapálta, amikor nem volt formában és kettő háromhetesen nem tud formában lenni egy évben

  • stubyte

    Scarponi nélkül megnéztem volna Nibalit a ’16-os Giro-n. Ő nyerte meg neki.

    • horvathpeter

      Inkább ő szakította le időnként, Scarponi akkor is ott volt, amikor nem volt formában. És mégse ment jól tőle.

  • Zsolt Tüske

    Valahogy az az érzésem, hogy miután 2015-ben kissé beégett a Touron, (tudom, Contadort megelőzte, mivel előtte Girozott) nem nagyon mert szerintem Froome, Quintana és Contador ellen versenyezni. Érdekes a cikk utolsó két mondata: “…manapság meg a csapat mondja meg, milyen lesz a programod.”, majd pedig utána egyből azzal folytatja, hogy de neki a Giro idén a legfontosabb..

    • Mike B.

      Ha nem a 100-ik Giroról lenne szó akkor én is így gondolnám. Így azért (főleg, hogy sziciliát és Messinát is érinti a verseny) simán elfogadom, hogy olaszként ez neki most sokkal fontosabb mint a Tour és a meccselés Froomeékkal.
      Talán majd jövőre, bár fiatalabb már ő sem lesz… Contador meg pláne, ki tudja mennek-e még egymás ellen háromhetesen élesben?!