Cavendish: “Rájöttem, hogy a Tour jelent számomra mindent”

shadow

Kezdjük a jó hírrel: Mark Cavendish befejezte a szlovén kört. Sőt az utolsó szakasz sprintjében második lett.
Ez szép eredmény annak fényében, hogy most próbál valahogy formába lendülni, azok után, hogy az elmúlt hónapokban mononukleózissal küszködött.

“Nagyon rossz volt úgy lefeküdni heteken keresztül, hogy nem tudtam, mikor lesz vége” – mondta Cavendish. “Mentálisan nagyon nehéz feldolgozni azt, hogy nem tudod, mikor gyógyulsz meg. Van, akinek hónapokig, van, akinek évekig tart. A Tour-ral kapcsolatban nem tudok sok mindent mondani. Még az sem biztos, hogy ott leszek. A lényeg, hogy most már egészségesnek érzem magam.”

Cavendish óriási hatással volt az országúti kerékpárra. Forradalmasította a sprinteket. Egy magasabb szintre emelte a felvezetés tudományát és ő alkalmazkodott legkorábban, és a legjobban az aero sisakokhoz. Egy jó ideig ő volt az egyértelmű favorit minden sík szakaszon.

Az évek során azonban maga az országúti kerékpár is megváltozott körülötte. A sprintek még kaotikusabbá és taktikusabbá váltak. A felvezető vonatok még összetettebbek lettek, ráadásul a GT esélyesek ott vannak elöl még az utolsó kilométereken is.

Annak ellenére, hogy 2014-ben 11 győzelmet szerzett, mégis ez lett az az év, ami a legnagyobb csalódást jelentette a számára. Az a bizonyos végzetes első szakasz a Tour-on az egész szezonjára rányomta a bélyegét, ugyanakkor remekül mutatja, taktikailag mennyire komplex is lett a mezőnyhajrá az elmúlt években.

A 2014-es első szakasz minden volt csak nem klasszikus sprintszakasz. Volt jó néhány emelkedő a nap során, ráadásul az utolsó 5 km tele volt trükkös kanyarokkal. Volt például egy kulcsfontosságú 180 méterrel a vége előtt.

“Alapesetben ez nem egy olyan befutó volt, ami Kittelnek kedvezett volna. Tudtam, hogy Sagan korán megindul majd, mihelyt meglátja a célvonalat, ezért a kerekemet az övére tettem.”

Ez a kanyar végzetesnek bizonyult. Jól látható, hogy Peter Sagan vezetésével egy kisebb csoport belül támad. Az út közepén, kifelé haladva tekert Mark Cavendish. Ott van a videón, hogy a fejével Simon Gerrans vállának megy, akinek a menekülési útvonalát balra lezárta Bryan Cocquard. Kerékpárjaik összeértek, a bukás elkerülhetetlen volt.

“Nem én okoztam a balesetet. A lendület miatt ütköztem a fejemmel Gerrans-nak, Cocquard pedig rádőlt a másik oldalról. A kormányunk összeakadt, és a földre kerültünk. Elkerülhettem volna ezt, de akkor elvesztettem volna a szakaszt.”

Így viszont elvesztette az egész Tour-t. Másnap ugyanis már nem tudott rajthoz állni.

cav3

Fotó: Twitter

Cav azt is elmagyarázta, mennyire más úgy ütközni, hogy valaki kézzel vagy vállal lök, és mennyire más, ha fejjel történik az ütközés. Utóbbiban koránt sincs akkora erő, hogy az a másikat le tudja lökni a kerékpárjáról.

“A sprint rengeteget változott. Régen az összetett menők hátramaradtak a szakasz végére, ma ez máshogy van. Ez nem panaszkodás, csupán egyszerű megállapítás, hogy az idők változnak. És nem csak, hogy ott maradnak elöl, hanem másodperceket is akarnak szerezni. Ezen az ominózus szakaszon 200 méterrel a vége előtt Simon Gerransszal csatáztam azért, mert a második szakaszon volt esély arra, hogy az összetett esélyesek megszerezzék a sárgát. Ez régen nem történhetett volna meg.”

Cavendish nagyon belelendült, és rendkívül szenvedélyesen próbálta védeni az igazát. Így aztán akkor is igen hevesen reagált, mikor karrierjének más fontos állomásai és céljai kerültek szóba, például a Sanremo, aminek az útvonalába egy plusz emelkedőt akartak beletenni néhány évvel ezelőtt.

“Teljesen abszurd. Hogy jönnének ahhoz, hogy egy ilyen nagy presztízsű versenyt szétcsesszenek? Minek egy másik Lombardiát csinálni? Ez diszkrimináció a sprinterekkel szemben, mintha mi kisebb versenyzők lennénk. Cipollini és McEwen soha nem indult a Lombardián, úgyhogy Froome és Contador se akarjon indulni a Sanremón.”

Cavendish egy igazi maximalista. Ez jelentősen megnehezíti az életét, gondolhatnánk. Ő azonban gyorsan kijavít minket, és a feleségére, Petára mutat, jelezve, hogy ez a tulajdonsága istenigazából a felesége életét nehezíti meg. Talán nem is meglepő, hogy Cav tervezte a házat, ahol most élnek.

“Mindig is nagyon vonzott a belsőépítészet. Látom a vonalakat, a részleteket, elképzelek egy szobát, és pontosan tudom, mit akarok belőle. Megkérdeztem Petát, hogy milyen fehér legyen az ajtókeret. Ő azt mondta, nem érdekli, csak legyen fehér. Pedig egyáltalán nem mindegy, milyen fehér. Tökéletesnek kellett lennie.”

Na, Cav csak ennyire maximalista.

cav5

Fotó: Twitter

2014 volt tehát a legrosszabb éve, 2015 jobb volt, hisz mégiscsak nyert egy szakaszt a Tour-on, tavaly pedig, amikor már talán csak kevesen számoltak vele, újra ő lett az alfa-sprinter.
A bukás a ’14-es Tour első szakaszán ráébresztette egy nagyon fontos dologra.

“Amikor ki kellett hagynom a Tour-t, akkor jöttem rá, hogy az jelent számomra mindent.”

És, hogy idén mi lesz? Hamarosan eldől, hogy rajthoz áll-e vagy sem.
De ha indul, akkor biztos, hogy komolyan számolni kell majd vele.

 

(Forrás: Rouleur)

Related Posts

  • buttercake

    Drága Mark, akkor az lenne a jó megoldás, ha szerveznének egy Tour – t a sprintereknek, egyet a hegyimenőknek, és egyet az időfutam specialistáknak? Mert ha valaki nincs az elitben, de ott akar lenni a befutónál, az zavarja a sprinterek köreit? Addig nem volt ez gond, ekkora bukások sem voltak a befutók előtt, ameddig ki nem találták a pozíciószerzésért olykor agresszivitásba forduló felvezető “vonatozást” a csapatok.