Anthony Hamilton: “Nem vagyok büszke a pályafutásomra”

Fotó: Oliver Behrendt / Contrast Photo
shadow

Anthony Hamilton a German Masters megnyeréséről, a megerősödött mentális képességeiről és Alfie Burden főzési tudományáról beszélt. A worldsnooker.com interjúja:

Anthony, hogyan emlékszel vissza az elmúlt szezonodra, ez volt a legjobb év pályafutásod során?

Nem ez volt a legkiegyensúlyozottabb szezonom, de mivel megszereztem életem első pontszerző trófeáját és több pénzt kerestem, mint korábban bármelyik évemben, ezért azt kell mondanom, hogy igen, ez volt a legjobb szezonom. Már Berlin előtt is jó eredményeket értem el, és persze hihetetlen élmény volt megnyerni a versenyt.

Volt pár hónapod, hogy feldolgozd a berlini sikert. Hogy állsz most ezzel a folyamattal?

Úgy érzem, az emlékek kezdenek halványulni, aminek nem örülök. Mindig is képes leszek úgy visszagondolni a German Mastersre, hogy önbizalmat tudjak meríteni abból a sikerből, amit ott elértem. A helyszínt könnyű felidézni, mert annyira különleges. Örülök, hogy Németországban szereztem meg az első tornagyőzelmemet, mert mindig is nagyon szerettem oda járni, csodásan bánnak velünk a rajongók. Erősen támogatom az európai snookert, szerintem ez a sportág következő fejlődési iránya.

hamilton carter

A German Masters döntője előtt. Fotó: Oliver Behrendt / Contrast Photo

Mekkora hatással van ez az egy trófea a pályafutásod egészére? Feltehetőleg komoly csalódást okozott volna, ha pontszerző siker nélkül fejezed be a profi karrieredet.

Így valóban más a helyzet, de ezzel együtt sem vagyok különösebben büszke a pályafutásomra. Lassan tanuló típus vagyok, és elég sokáig tartott feldolgozni, hogy sokkal fontosabb az, ami a fejedben játszódik, mint amit a gyakorlóasztalon nyújtasz. A gyakorlások során nagyszerűen játszottam, de nem tudtam átvinni a tudásomat a mérkőzésekre, ezért a gyakorlásra szánt rengeteg idő sokszor értéktelennek tűnt. Mindig is élveztem a gyakorlást, mert jó voltam benne, és ha az ember élvezi a munkáját, az ugyanolyan szerencsés dolog, mintha megnyerte volna a lottót. Meccseket nyerni viszont csak akkor tudtam megint, amikor megváltoztattam a hozzáállásomat. A gyakorlóasztalon pocsékul megy a játék azóta.

Mentálisan milyen változtatást hajtottál végre?

Nagyjából tíz éve beszéltünk erről Terry Griffithsszel, és nagyon jól hangzott, amit mondott, de csak nemrég sikerült áthelyeznem a gyakorlatba. Az a lényeg, hogy az ember élje át a pillanatot, ami nagyon egyszerűen hangzik, de tényleg működik. Nem könnyű végrehajtani, és ugyanúgy gyakorolni kell, mint a golyók belökését. MInden egyes sportolónak vannak olyan pillanatai, amikor a legszívesebben szétverné a világot a dákójával, az ütőjével, vagy bármivel, mert annyira frusztrált. Sokat kell dolgozni ahhoz, hogy megtanuld kezelni az ilyen érzéseket.

Örülnél, ha hamarabb megtanultad volna mindezt? Ez olyasmi, mint hogy Ronnie O’Sullivan alighanem több tornát nyert volna, ha tíz évvel korábban találkozik Steve Petersszel?

Erre nagyon nehéz válaszolni. Igen, Ronnie nyerhetett volna több versenyt, ha 25 éves korában találkozik Steve-vel, de azért ő így is elég jó eredményeket ért el, nem? Nincs nála tökösebb fickó a mezőnyben. Régebben gyakoroltunk együtt, és elképesztő volt az eltökéltsége, a munkamorálja. Emellett mindig is nagyon szerény volt a klubban, mindig két lábbal járt a földön.

Mi a célod a most kezdődő szezonra?

Annyi, hogy a lehető legjobb felfogásban játsszak, és hogy úgy vezessek haza a meccsek után, hogy nincs mit megbánnom. Ha ez fog történni, akkor fogok meccseket nyerni. Emellett élvezni akarom a snookert és szeretnék egészséges maradni. Szeretnék még egy döntőbe eljutni, ha ez sikerül, akkor boldogan fejezem be a pályafutásomat. Amikor hátrányban játszottam a berlini döntőben, akkor is élveztem a hangulatot, és arra gondoltam, hogy remélem, sikerül még egyszer bejutnom egy döntőbe. Ahogy az ember öregszik, időnként elég lapossá válik a snooker, és kell egy-egy nagy meccs, hogy felrázzon.

A 25. helyen állsz a világranglistán, és nincsenek védeni való pontjaid, ami azt jelenti, hogy a top 16 közé is bejuthatsz. Foglalkoztat ez a lehetőség?

Nem érdekel a ranglista. Persze jó lenne bejutni a legjobb 16 közé, de nehezen tudnám komolyan venni. Minden játékos tudja, hogy kinek van ott a helye a top 16-ban, és én nem tartozom közéjük. Nekem valahol a 40. hely környékén kellene állnom.

hami

Hamilton kapta az Év Teljesítmény díjat. Fotó: worldsnooker.com

Több mint 140.000 fontot kerestél az elmúlt szezonban, ez a tény levesz a válladról némi terhet?

Igen, de az is lehetséges, hogy ettől kevésbé lesz éles a játékom. Adott nekem 5-10% plusz motivációt az, hogy csóró voltam, mert muszáj volt győznöm. Remélem, ez az 5-10% plusz meglesz annak köszönhetően, hogy nyugodtabb leszek. Sokat segít, ha nincs más dolgod, mint hogy a snookerre figyelj, és élvezd a játékot. Jó érzés, hogy ki tudom fizetni a hotelszámlámat, anélkül, hogy nagyon foglalkoztatna, hogy túllépem a keretemet. Igyekszem egészségesen táplálkozni, és örülök, hogy most nyugodtan tudok rendelni egy adag zöldséget anélkül, hogy megnézném az árát.

Mit szoktál enni?

Igyekszem helyesen táplálkozni, és minél kevesebbet enni azokból az ételekből, amelyeket a snooker klubokban meg lehet találni. Alfie Burden és én meg szoktuk főzni a saját ételeinket a whetstone-i klubunkban. Leginkább halat, zöldséget és rizst eszünk. Alfie kitűnő szakácsnak tartja magát, le szokta fotózni az ételeit, és elküldi nekem ezeket a képeket, mintha legalábbis feltalált volna egy új fogást. Az az igazság, hogy jó lasagnét készít, finom a csirkés haséja és jók a smoothie-jai is. Ő főz a gyerekeinek, aki így biztosan jó ételeket kapnak.

Mire költötted a tavalyi szezonban keresett pénzedet?

Azonnal elvittem a bankba. Először akartam venni egy új autót, de nem vagyok annyira jó játékos, hogy felvágós kocsim legyen, úgyhogy maradtam inkább a réginél. Nemsokára elmegyek nyaralni Barcelonába néhány barátommal, ami nagyon jó lesz. Lehet, hogy veszek néhány új dolgot. Nem tudom, hogy meddig fogok még snookerezni, ezért óvatosan bánok a pénzzel.

Mit fogsz csinálni, miután befejezed a profi pályafutásodat?

A klubban már tartottam néhány órát, és meglepett, hogy mennyire élvezem az oktatást. Szeretnék még ezzel foglalkozni, junioroktól kezdve egészen a profikig. Alfie-vel és Aditya Mehtával szoktam gyakorolni, és néha adok nekik tippeket. A játékosok minden sportágban olyan edzőket keresnek, akik magas szinten játszottak. Ivan Lendl és Boris Becker ezért tartoznak a legjobb teniszedzők közé, és Terry ezért az egyik legjobb a snookerben. Nem felejtette el, hogy milyen érzés nyomás alatt játszani, és hogy mennyire nehéz tud lenni a játék. Én is élvezem, ha segíthetek más játékosoknak.

Related Posts