Egy hongkongi Skóciában

shadow

Marco Fu keresztülhúzta a skótok számításait. Minden abba az irányba mutatott, hogy John Higgins, Skócia messze legjobb aktív játékosa, a hosszú idő után ismét megrendezett Scottish Open döntője után a valaha volt legjobb (és egyben skót) játékostól, Stephen Hendrytől fogja átvenni a Stephen Hendryről elnevezett trófeát. Mindezt a betegségből visszatérő skót játékvezető, Leo Scullion tevékenykedése mellett, és teltházas skót nézőtér szeme láttára.

Nem így lett, és ez köszönhető annak, hogy Fu remekül játszott, illetve annak is, hogy Higgins majdhogynem teljesen összeomlott estére. Három százas breakkel kezdett, és 4-1-re elhúzott a skót, mégis döntetlennel ért véget a döntő első szakasza, és ez nagyon fontos volt Fu szempontjából. Este pedig semmi sem sikerült Higginsnek. Összességében hét frame-et veszített zsinórban, ami korábban aligha fordult elő vele bármikor is. Pedig lett volna lehetősége, mert este nem játszott legyőzhetetlen formában Fu sem. Higgins legnagyobb breakje azonban egy 31-es volt az este folyamán.
Mindent egybevetve abszolút megérdemelt a hongkongi sikere, ugyanis egészen parádésan játszott ezen a héten, amit mutat az is, hogy messze a legtöbb (11) százas breaket lökte, és övé volt a két legnagyobb break is, 142 és 141. 
 
Fu hosszú pályafutása harmadik pontszerző tornagyőzelmét ünnepelte, és ahogy az elsőt, úgy ezt a mostanit is Skóciában szerezte meg. Érdekes, hogy Higgins mindössze egyetlen pontszerzőt tudott nyerni skót földön… És az is érdekes, hogy Fu mindhárom döntőjét úgy nyerte meg, hogy nagyon nem ő volt a favorit. O’Sullivan ellen a 2007-es Grand Prix-n, Robertson ellen a 2013-as Ausztrál Openen, és most.
 
Fu ezt mondta a döntő után. Elöljáróban tudni kell róla, hogy kétszer játszott világbajnoki elődöntőt, volt már UK és Masters finalista, és a hatodik helyen áll minden idők százas break listáján:

“A legrosszabbtól tartottam, amikor 3-0-s hátrányba kerültem, mert John elképesztően jól játszott. Arra tippeltem, hogy 7-1-es hátrányba fogok kerülni az első szakasz után, még a 6-2-nek is örültem volna. Ezért hihetetlenül örültem, amikor 4-4 lett az állás. A biztonsági játékom nagyon sokat segített rajtam, és egész héten nagyon jó breakeket löktem. Az Egyesült Királyság Bajnoksága előtt dolgoztunk néhány technikai részleten az edzőmmel, Wayne Griffiths-szel (Terry Griffiths fia). Javítani kellett a megközelítésemen és kilökésemen is. Sokat gyakoroltam, de még a UK előtt sem volt igazán sok önbizalmam. A UK-n végre formába lendültem, és kitartott a formám ezen a tornán is.

Nyomasztó érzés volt, hogy egész pályafutásom során csak két pontszerzőt tudtam megnyerni. A breakjeim alapján több trófeám is lehetne, de rendre elbuktam a nagy tornák elődöntőiben vagy a döntőkben. Jó érzés, hogy most győztem, és nyomás alatt is tudtam hozni a legjobb játékomat. Így igen nagy önbizalommal vágok majd neki a szezon második felének. A Karácsonyt pihenéssel töltöm, és január elején már el is kezdek készülni a Mastersre.”

Related Posts

  • razs

    “…kétszer játszott világbajnoki (*)döntőt…”

    A (*)-gal jelölt helyre szerintem kellene egy ‘elő’ is.

    • Buzás Gábor

      jogos, javítottam