“Bár senkinek se kellene megtapasztalnia az erőszakot!”

shadow

Serena Williams még meg sem szólalt, máris törölnie kellett a szeméből kicsorduló könnyeket. Hiába telt el oly sok év, az emlékek felidézése iszonyatos fájdalommal járt a számára.

Ő és nővére, Venus egy lakossági fórumon vettek részt néhány nappal ezelőtt, ahol szóba került legidősebb nővérük, Yetunde Price értelmetlen halála, és annak hatása a családra, a barátokra. Yetunde 2003. szeptember 14-én, 31 éves korában vesztette életét egy comptoni lövöldözés során.

Most, 14 évvel később testvére könnyei szinte ugyanolyan erővel hullanak, mint annak idején.

“Az erőszak iszonyatos erővel rázta meg az életünket. Legidősebb nővérünk egy lövöldözés ártatlan áldozata lett. Úgy gondolom azonban, hogy az emberek nem feltétlenül ismerik fel, hogy az erőszak igazából mindenkit érint. Családokat, barátokat, szomszédokat egyaránt. Mindenkit… És most itt befejezem…” – mondta Serena elcsukló hangon.

Ez sok volt most neki. Venus ezt pontosan értette, és kisegítette testvérét. Úgy döntött, ő folytatja húga gondolatait.

“Talán majd én folytatom” – vette át a szót Venus. “Az erőszak nem csak az áldozat családjára van hatással, hanem az elkövetőére is. Az ő életüket is tönkreteszi. Ha édesanya vagy, vagy édesapa, nem az a terved, hogy olyan gyereked legyen, aki ilyesmit követ el. Ilyenkor mindenki élete összeomlik. Emlékszem, életünk egyik legkeményebb napja volt, amikor megmondtuk a nővérünk gyermekeinek, hogy a mamájuk meghalt… Erre nem lehet felkészülni.”

“Mi tulajdonképpen a teniszpályákon nőttünk fel Comptonban, Kaliforniában, és hát a legtöbb autó bizony nem volt éppen új a környéken. És a lövöldözések is igen gyakoriak voltak. Így aztán, ha meghallottuk egy kipufogó durrogását, mi azonnal a földre vágtuk magunkat, mert az eléggé hasonlított egy fegyver ropogásához.”

serena2

Fotó: The Undefeated

“Emlékszem az egyik délután is lövöldözés volt, és mi a földre dobtuk magunkat. Egy pasas felmászott a tetőre és lövöldözni kezdett. Aztán vége lett, és mi visszamentünk edzeni. Apu nem akart titkolózást a családban, úgyhogy nem mondott semmi olyat, hogy ne mondjuk ezt el a mamának, vagy ilyesmi. Mi meg olyan fiatalok voltunk, hogy nem értettük a súlyát ennek az egésznek. Hála Istennek. Hazamentünk, és otthon beszámoltunk anyunak a történtekről, akit persze nagyon felzaklatott a dolog. De fiatalon az ember hozzá tud szokni az ilyen dolgokhoz. Bár ne kellene persze.”

“Remélem, képesek leszünk lépésről-lépésre haladva megváltoztatni a dolgokat. És, ahol már nem tudunk változtatni, ott fontos legalább emlékezni arra az emberre, aki már nem lehet köztünk. Ezért szép, hogy van ez a Yetunde Price Központ. Így legalább ki tudtunk hozni valami jót a történtekből.”

Az elhunyt nővér nevét viselő központ Comptonban található, és a Williams testvérek ezen keresztül (is) igyekeznek támogatni a helyi közösséget. Serena a tevékenységek közül a kreatív terápiát szereti legjobban, amit az ott lévő gyerekekkel végeznek.

“Ez az önkifejezés egyik módja” – mesélte. “A haragot, frusztrációt, vagy bármilyen érzelmet le lehet vezetni általa. Nekem, annak ellenére, hogy teniszezem, szükségem van arra, hogy eljöjjek ide és kiadjam magamból a negatív energiákat. Az embereknek ráadásul sokszor nincs is hova menniük, hogy megszabaduljanak az időről-időre felgyülemlő feszültségtől. Ezért jó, hogy van ez a hely, mert itt megtehetik. Azzal, hogy kreatív dolgokat csinálnak, sok rossz dolgot el tudnak engedni.”

venus2

Fotó: The Undefeated

Venus azt akarja, hogy a fiatalok merjék megálmodni a lehetetlent is maguknak. Ő ezt bizonyos értelemben nem tudta megtenni, mert mindig a tenisz volt a fejében az első helyen.

“Mindig az volt az álmom, hogy nagy tornákat nyerjek, hogy bajnok váljék belőlem. Fogalmam sem volt róla, hogy olyan dolgokban is benne lehetek, amik túl vannak az én álmaimon. Csodálatos dolog például az, hogy részese lehetek ennek a központnak, nagyon nagy élmény számomra, hogy időt szentelhetek neki. Az a legjobb, mikor az emberek látják, hogy csinálsz valamit, és ők is a ki akarják belőle venni a részüket. Ilyenkor tudod, hogy valami jót teszel az életeddel. Motiválsz másokat, akik cserében arra ösztönöznek téged, hogy még jobb legyél. És ez az egész egy pozitív körforgássá válik.”

via

Related Posts

  • buttercake

    Szép vállalás, nagyszerű sportemberektől.