Nemek harca – “Teniszjátékos vagyok, aki véletlenül nő”

shadow

A Borg/McEnroe film után Billie Jean Kingről is kaptunk egy mozit, de előbbivel ellentétben ennek nem volt magyar forgalmazója. Minőségben gyengébb, mint a svéd és az amerikai párharcát megörökítő, de témája és Emma Stone kiemelkedő alakítása miatt érdemes foglalkozni vele. Kritikánk.

Még tavaly májusban adtunk hírt róla, hogy a friss Oscar-díjas Emma Stone főszereplésével készült film korának egyik legjobb és legsikeresebb (összesen 39, 12 női egyéni, 16 női páros és 11 vegyes páros Grand Slam-győzelmet aratott) női teniszezőjéről, Billie Jean Kingről, Battle of the Sexes, a Nemek harca címmel.

Az Oscar-díjas Emma Stone lesz Billie Jean King | Hosszabbítás

Emma Stone februárban kapott Oscar-díjat a csodálatos La La Land c. film főszerepéért, és a következő filmjében is igen izgalmas szerepben láthatjuk majd, Billie Jean Kinget, korának egyik legjobb és legsikeresebb (összesen 39, 12 női egyéni, 16 női páros és 11 vegyes páros Grand Slam-győzelmet aratott) női teniszezőjét alakítja majd a Battle of the Sexes c. filmben.

Billie Jean King 1973-ban játszotta és nyerte meg egyik legemlékezetesebb mérkőzését, a „Nemek Harcát” a hatszoros Grand Slam-győztes Bobby Riggs ellen. Ez a győzelem óriási lépés volt a nők jogaiért folytatott küzdelemben. Pályafutása kezdete óta, és az életének nyilvánosság előtt zajló részében King azóta is küzd a szexizmus összes megnyilvánulása ellen, illetve harcol a férfiak és nők közötti egyenlőségért, ami először a női teniszezőknek járó magasabb díjazásért folytatott csatában jelent meg. Ez a történelmi teniszmeccs adta a film apropóját, ennek előzményeit, majd magát a Riggs-King csatát vitték vászonra az alkotók. Utóbbi ábrázolásával nem is volt semmi gond, az odáig vezető út megmutatásával már inkább. Amíg a Borg/McEnroe-ban igen jól megjelenítették a tenisz akkori korrajzát – bár McEnroe kárára, akinek a szála alig pár percbe fért bele -, itt ez elég szegényesen jelenik meg. 

Mint ismeretes, Billie Jeannek kulcsszerepe volt abban, hogy 1973-ban az ATP mintájára megalakult a WTA, a profi női teniszezők érdekeinek képviseletére, ami az egyenlőség felé vezető út egyik legfontosabb lépése volt. Erre csak néhány mondattal tér ki a film, főleg az elején, például azzal, amikor azt kapják az arcukba Jack Kramertől, az 1940-es, 50-es évek kiemelkedő teniszezőjétől, az ATP egyik alapítójától – Bill Pullman megformálásában -, hogy “a politika meg a sport a férfiak játéka” és hogy “hiányozni fog a pofikájuk, de csak az“. A tenisz történetének egyik legnagyobb alakját Emma Stone egészen kiváló alakításában láthatjuk, akit esendő emberkén jelenik meg a magánéletében – ami talán túl nagy hangsúlyt kap a szakma rovására -, amikor megcsalja a férjét a filmbeli fodrászával, Marilyn Barnettel, akit Andrea Riseborough páratlan érzékenységgel játszik el. Ők ketten csodálatosak a kicsit talán elkapkodott és leszűkített forgatókönyvben, amit hozzájuk hasonlóan azért megemel Steve Carrell is, aki telitalálat a bunkó Bobby Riggsként. 

Larry King szájából hangzik el a film egyik kulcsmondata, amit felszarvazott férjként, szenvtelenül mond felesége szeretőjének: “A tenisz Billie Jean igazi szerelme.” Billie Jeannel ellentétben a legendás Margaret Court nagyon leegyszerűsítve és egyoldalúan ábrázolva jelenik meg, aki egyedüli anyaként vett részt a női tenisz körforgásában, de látva riválisai életvitelét, szerinte az “erkölcstelenség, kicsapongás és bűn”, mondja mindezt úgy, hogy kocsija első ülésén foglal helyet ölében a gyermekével. Kikapott Bobby Riggstől az első Nemek Csatájában, a film szerint már azelőtt nagyon nem kedvelte Kinget, mielőtt az lesöpörte a pályáról a második Nemek Harcában. Az utóbbi években masszív homofób kijelentéseiről ismert Court már a meccsek előtt elég antipatikus figuraként szerepel.

Bobby Riggs egy hazárdjátékos és bohóc, pedig nyert hat Grand Slamet és világelső is volt, aki olyan mondatokkal vétette észre magát 50 felett, mint “szeretem a nőket az ágyban és a kórházban”, “én vagyok a legjobb női játékos“, “a nők hosszútávon nem bírják a nyomást, nem erre születtek“. Mondjuk a felesége tartotta el, és a szerencsejátékok rabja volt a szexista kijelentései mellett.

A Borg/McEnroe filmhez hasonlóan itt is tudjuk a King-Riggs meccs végeredményét, nem ez okozhatott izgalmat, hanem a megvalósítás.

“Az emberiség két csoportra osztható: John McEnroe-k és Björn Borgok” | Hosszabbítás

Október 5-e óta a magyar mozik is játsszák a Borg/McEnroe című filmet, amely Björn Borg és John McEnroe egymás ellen vívott legendás, 1980-as wimbledoni döntőjét, illetve annak előzményeit próbálta meg felvázolni. Megnéztük, hogy milyen sikerrel tette ezt Janus Metz Pedersen, az első nagyjátékfilmjét jegyző dán rendező.

Ebben az összevetésben a Nemek harca alulmarad, de a mondanivalója még ma is nagyon fontos. Billie Jean King 40 éve küzd az egyenlőségért. A Riggs elleni sikere és lobbitevékenysége miatt változott meg sok minden a teniszben, ami ma már természetes. Ezért és a három főszereplő miatt érdemes megnézni a filmet. Emma Stone a Birdman és a La La Land után ismét brillírozik, egyértelműen tagja lett az A-kategóriás színészeknek. Andrea Riseborough-val már a Birdmanben is szerepelt, és Steve Carellel is játszott már együtt az Őrült, dilis, szerelemben, Carell pedig a rendezőpáros 2006-os, A család kicsi kincse c. filmjében is remekelt, itt sem adja alább.

Related Posts

  • Balázs Boldizsár

    Érdekes lehet ezzel a szemellenzővel látni a világot, bár a mondatokból sütő frusztráció alapján semmiképpen sem szórakoztató.