Ha nem csal a szimatunk, ebből budapesti szuperaréna lesz

shadow

A kézilabdaszövetség a férfi Eb-rendezés ügyében kiadott, lelkendező közleményében van egy bekezdés, ami csak egyet jelenthet: hamarosan patent, minden igényt kielégítő, fedett sportcsarnokkal gazdagodik Budapest. Persze nemcsak az Európa-bajnokság, hanem már az olimpiai jegyében is. 

Magyarország (Szlovákiával közösen) rendezi a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságot. A hétfői döntés után ma tartott sajtótájékoztatót a szövetség, amiben Kocsis Máté elnök méltatta a magyar pályázók munkáját - külön kiemelve Horváth Gabriellát, aki nemcsak az MKSZ nemzetközi ügyekért felelős főtitkára, de az EHF végrehajtó bizottságának is a tagja. 

Horváth-tal négy hónappal ezelőtt, a pályázat beadásának határideje környékén beszélgettünk. Sok más mellett szóba került az is, hogy bár sok szempontból ideális a magyar pályázat, a csarnokokat tekintve biztosan ügyeskedni kell a számokkal, mert nincs elég akkora létesítményünk, amekkorát az EHF előír. 

Ha már az olimpia nem jött össze, nyereséges kézi-Eb-t rendeznénk 2022-ben | Hosszabbítás

Magyarország - Szlovákiával párban - nem csak a 2022-es, de a 2024-es férfi kézilabda Európa-bajnokság rendezési jogáért is pályázik az Európai Kézilabda Szövetségnél (EHF), és a magyar, valamint az európai szövetségnél is dolgozó Horváth Gabriella szerint nem is rosszak az esélyeink.

A cikk vége felé található ez a bekezdés: Arra a kérdésre, hogy rugalmas-e annyira az EHF, hogy a mindössze 14 ezresig bővíthető Papp László Sportarénát elfogadja a döntő helyszínének, azt válaszolta, “ezzel kapcsolatban még nem szeretnék nyilatkozni, mert még nem dőlt el semmi. Lehet, hogy egy meglepetést húzunk elő a kalapból.”

Mély a kalap, jön a meglepetés 

"A szövetség elnöke kiemelte, hogy a 2022-es Európa-bajnokság jelentős infrastruktúra-fejlesztéseket hoz magával, hiszen a már korábban tervezett szegedi aréna építését, a Veszprém Aréna kibővítését és a debreceni Főnix Csarnok felújítása is elkezdődhet, annak lehetőségét pedig meg kell vitatni, hogy épüljön-e Budapesten egy új, az Európa-bajnoki döntőre és az esetleges későbbi kézilabda-versenyekre." - olvasható a szövetség közleményében

Nagy Laci zakójánál menőbbet ma már nem látszNagy Laci zakójánál menőbbet ma már nem látsz Fotó: Keziszovetseg.hu

"Az Elnökség a közeli napokban felveszi a kapcsolatot a kormányzattal az infrastrukturális fejlesztések kapcsán, és hamarosan feláll az Európa-bajnokság Szervező Bizottsága is, hiszen a kormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság mellett is számos partnerre van szükségünk a sikeres rendezéshez" - mondta Kocsis Máté, és hogy ne legyen félreértés se a szándék komolyságát, se a végcélt tekintve, még hozzátette: 

"A 2022-es Eb nem csupán egy kézilabda-verseny lesz, hanem remek alkalom arra is, a magyar olimpiai eszmét és a teljes magyar sportéletet is bemutassuk." 

Ez, ne legyen kétségünk, azt jelenti, hogy végül mégsem Veszprémben épül új csarnok (hallani lehetett olyan agyrémet, miszerint nem bővítik a veszprémi csarnokot, hanem egy újat húznak fel mellette), hanem Budapesten. Ne vessük el, hogy mindkettő megépül, de a budapesti mellett több dolog is szól. 

Tényleg szükség lenne rá 

Az sportinfrastruktúra fejlesztése számtalan kormányközeli építési vállalkozót tart el, ami nem is lenne baj, ha legtöbbjük nem lenne teljesen felesleges, túlárazott, mutyitól bűzlő beruházás. Egy budapesti szuperaréna építése a két utóbbi jelzőt ugyanúgy magán fogja viselni, az elsőt azonban nem: tényleg jó, sőt hasznos lenne egy óriási sportcsarnok a fővárosban. 

Bár a focit kivéve a labdajátékok évek óta elhagyták Budapestet, azért nevetséges helyzet, hogy a kevés megmaradt csapat egyike, a Fradi női kézisei kénytelenek Dabason játszani a BL-meccseiket. Ráadásul komoly tervek - és talán politikai szándék, azaz pénz - is áll a Fradi férfi csapatának felfuttatása mellett, legalábbis a csapat körül mozgolódó potentátok, illetve a már bejelentett igazolások is ezt mutatják. 

Sok mindenre elég, de nem mindenreSok mindenre elég, de nem mindenre Fotó: Papp László Sportaréna

Egy ilyen létesítményt persze nem csak sporteseményekre lehetne használni, koncertek, vásárok, egyéb rendezvények otthona is lehetne. A legtöbb fővárosi igényt ugyan kielégíti a Papp László Sportaréna, de egy ilyen csarnokkal már lehetne nagyobb, komolyabb eseményekre is pályázni, amikre jelenleg a létesítményhiány miatt nem lehet. 

A kézilabda Eb-pályázat sikere felhatalmazást ad a kormánynak egy ilyen létesítmény felhúzására, és az építkezés amúgy is illeszkedik a kormány stratégiájába, miszerint stikában megépítik a teljes olimpiai beruházási csomagot. És hát persze, hogy nem az új Dunahíddal, vagy a Liszt Ferihegyi gyorsvasúttal kezdik, hanem a szuperarénával, hiszen itt van a nyakunkon 2022.