Kell-e nekünk atlétika-vb?

shadow

Ezt a cikket nem most írom, ezt a cikket tavaly április 11-én írtam. Még az úszó-vb előtt jártunk, érzékeltük a folyvást emelkedő költségeket, de még nem tudtuk, mekkora siker lesz. Most már tudjuk, hogy az lett, akármennyibe is került.

Azon viszont mindez nem változtatott semmit, amit erről a kérdésről gondolok. Ha valaki kíváncsi az eredeti verzióra, megtalálja itt, de ha nem akar kattintgatni, akkor elolvashatja az aktualizált változatot is.

Az, hogy atlétika-vb-t rendezzünk, nem ördögtől való ötlet.

Még akkor sem, ha az a mondat is megállja a helyét, mely szerint Budapest pillanatnyilag szinte semmivel nem rendelkezik azok közül a létesítmények közül, melyek egy atlétikai világbajnokság megrendezéséhez szükségesek. Némi túlzással, nincs olyan atlétikai pálya ma Budapesten, ahol akár ötszáz ember le tudna ülni, mindössze kormányhatározat van arról, hogy Budapesten - vb-től függetlenül - felépül egy 10-15 000 néző befogadására alkalmas atlétikai stadion néhány éven belül.

Én úgy hiszem, aligha van olyan sportrajongó, aki elvitatja, hogy egy olyan alapsportágnak, mint amilyen az atlétika, egy akkora városban, mint Budapest, egy ekkora stadionra mindenképpen szüksége van. 

Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy hány sportlétesítmény (javarészt focistadion) épült az elmúlt években Magyarországon.

Nem normális dolog, hogy a világ egyik legszínvonalasabb egynapos versenyét, a Gyulai Memorialt Székesfehérváron kell megrendezni, mégpedig azért, mert Budapesten nem lehet. Ez persze nem azt jelenti, hogy a Memorialt ne lehetne egyébként vidéken tartani - hiszen remek dolog, ha az ilyen színvonalas programokat nem feltétlen a fővárosban rendezik -, csak az nem jó, hogy egy ilyen kérdést a kényszer dönt el. Visszakanyarodva a vb kérdéséhez: Budapesten kellett egy normális méretű atlétikai stadion függetlenül attól, hogy rendezünk-e vb-t vagy sem. 

És ez jó döntés volt. Sokkal jobb, mintha atlétikapályát kapott volna az épülő Puskás stadion.

Az ilyen gigastadionok felett ugyanis eljárt az idő. Egyfelől azért, mert tényleg nem tesz jót a hangulatnak, ha focimeccsen a nézőket még egy atlétikai pálya is elválasztja a játéktértől, másfelől meg azért, mert az atlétikának sincs szüksége ekkora stadionra. Nemcsak Magyarországon, hanem sajnos már sehol sem (talán Londont leszámítva). Sem nálunk, sem másutt nem fog már kimenni 65-70 ezer ember egy atlétikai versenyre, ha pedig kimegy mondjuk 25, az egy ekkora monstrumban szinte csak lézeng. Egészen egyszerűen nem fest jól. Nem lesz benne jó hangulat, és ezért nem lesz jó érzés benne versenyezni sem.

Hangsúlyozom: ez nem csak a mi problémánk, ez a sportág problémája. Az elmúlt tíz év világversenyein a londoni olimpiát leszámítva már sehol nem volt telt ház, pedig olyan országok is rendeztek vb-t és Eb-t, melyekben a sportágnak elképesztő hagyományai vannak. Mégis szép számmal voltak üres helyek a berlini vb-n és az amszterdami és a helsinki Eb-n is. És nem csak délelőtt, délután is.

Igazából némi túlzással azt lehet mondani, hogy ezek a hatalmas stadionok csak akkor teltek meg, ha Usain Bolt futott, vagy pedig a házigazdák épp aktuális üdvöskéje az aranyért hajtott.

De néha még akkor sem. Rióban Thiago Braz úgy nyert rúdugrásban, hogy legalább tízezer üres szék volt, és igazából csak a férfi 100 méter napján éreztem azt, hogy ide már tényleg nem fér be senki sem. És ugyanez igaz az egynapos versenyekre is. A berlini szervezők egy évig rettegnek, miként töltik meg az olimpia stadiont, a párizsi Diamond League szervezői pedig már el is vitték a versenyt a Stade de France-ból. A jövő a kisebb stadionoké, úgy a világversenyek, mint az egynaposok esetében. Az IAAF előírásai szerint akár már 30 ezres stadionban is lehetne világbajnokságot rendezni, ami okos lépésnek látszik, míg a leghangulatosabb egynapos versenyeket mindig is egy moderáltabb méretű stadionban rendezték, gondoljunk csak például a zürichi Letzigrundra.

Abban pedig, hogy építünk egy stadiont, amit a világbajnokság végeztével visszabontunk, van ráció. Én mondjuk még jobban visszabontottam volna, mint jelenleg tervezik, ám nem vagyok statikus, el tudom hinni, hogy az nem megy. De még így is meg lehetne rendezni a vb-t talán még üzleti alapon is, de úgy mindenképp, hogy az ország egy ésszerű összeget fordít olyan dologra, ami hasznos. Mert azzal szerintem soha senki nem vitatkozott, hogy egy olimpia, egy vizes vb, vagy egy atlétika-vb jó dolog.

Jó ott lenni, jó átélni, jó dolog megrendezni, jó vendégül látni másokat, csak ésszel kell csinálni.

Úgy, mintha az ember mondjuk a saját pénzét költené. Nem kell feltétlen megint medencét építeni a Vajdahunyad várára a műúszóknak, és nem kéne libamájat felszolgálni a maratoni futás frissítő állomásain, és nem kéne az utolsó pillanatban váratlanul kalapácsvető kört építeni a sürgősségre hivatkozva, közbeszerzéseket megkerülve.

De ezek már a jelenlegi Magyarország problémái. Maga a portéka olyan, amit egy tisztességesen működő, korrekt közép-európai ország simán meg tud venni manapság. Csak mi pillanatnyilag nem látszunk éppen ilyennek sajnos. Viszont jó lenne bebizonyítani, hogy azok vagyunk. 

Itt is volna rá az alkalom.