Tollaslabda az olimpián - nyomasztó ázsiai fölény

shadow

1992 óta része az olimpiai játékoknak a tollaslabda. Aminél látványosabb, szórakoztatóbb, gyorsabb sportot elképzelni is alig lehet. Éppen a gyorsasága miatt gondoltam, mielőtt először láttam ezt a sportot a tévében, hogy nem lehet tévébarát. Nagyot tévedtem, mert úgy öt perc hozzászokás után egészen fantasztikus élményt nyújtott.

Ennek ellenére nem igazán láthatunk a tévében tollaslabdát. Hacsak nem egy-egy labdamenetet az olimpián, vagy néha egy-egy lehetetlen pontot a neten amúgy érdekességképpen, de az nagyon kevés. Mi lehet ennek az oka? Alighanem az, hogy szinte teljes mértékben ázsiai uralom alatt áll a sportág, és az európaiak csak nagyon ritkán rúgnak labdába. Konkrétan az eddig kiosztott 29 olimpiai aranyérem közül 16 Kínába került, és 6-6-ot szereztek dél-koreai, illetve indonéz versenyzők. Az egyetlen európai arany még Atlantából származik, a dán Poul-Erik Hoyer Larsen szerezte. És ha egy ország, illetve szinte egy teljes kontinens nem igazán tud jó eredményeket elérni, akkor viszonylag érthető, hogy nincs akkor érdeklődés, amekkorát a sportág egyébként megérdemelne.

No de azért nem teljesen esélytelen Európa a mégoly nyomasztó ázsiai túlsúllyal szemben sem. Az idei szezonban három fontos verseny is európai győzelmet hozott. Más kérdés, hogy összesen 85 aranyat osztottak ki a legmagasabb szinten (Grand Prix Gold, Superseries és Superseries Premier tornákról beszélünk), és a 17 verseny közül nyolcon egyetlen európai döntős sem volt (mindenhol rendeztek két egyéni, két páros, valamint vegyespáros számokat, mint ahogy az olimpián is). Akik európaiként győztek: a sportág legfontosabb versenyén, az All England Openen a kiemelés nélkül induló orosz Vlagyimir Ivanov - Ivan Szozonov páros, ami hatalmas siker és meglepetés. (Alább néhány fantasztikus páros labdamenet.)

Az oroszok mellett a svájci Grand Prix-n, egy alacsonyabb díjazású, de szintén erős versenyen a dán Kim Astrup - Anders Skaarup Rasmussen duó győzött, ugyancsak kiemeletlenül. A szintén dán Mathias Boe - Carsten Mogensen kettős a US Opent nyerte meg. Az egyetlen idei egyéni európai siker Hans-Kristian Vittinghus győzelme az Ausztrál Openen, mely a Superseries állomása, és mint ilyen, nagyon rangos esemény. Más kérdés, hogy néhány ázsiai nagyágyú visszalépett, de ezt most hagyjuk...

Rióban az lesz az egyik legnagyobb kérdés, hogy folytatódik-e a malajziai Lee Chong Wei és Lin Dan párharca, mely Pekingben és Londonban a kínai játékos javára dőlt el. A malájok zsenije hiába játszott két olimpiai és három világbajnoki döntőt, mert mindegyiket elvesztette, az ötből négyet Lin Dan ellen. A legutóbbi, 2015-ös világbajnoki fináléban is egy kínai győzte le, Chen Long. Aki a két "veterán" mellett a harmadik legnagyobb favorit a férfi egyes tornán. Annyi bizonyos, hogy a sorsolás alapján ezúttal nem jöhet össze az utóbbi két olimpia döntője, hiszen Lee Chong Wei és Lin Dan az elődöntőben találkozik. Ha mindketten eljutnak odáig.

Sárosi Laura

Nekünk, magyaroknak természetesen Sárosi Laura szereplése lesz a legérdekesebb, aki 20 év óta az első magyar tollaslabdázó lesz, aki olimpián szerepel. Laura "kirívó" sportszerűségével hívta fel magára a figyelmet májusban, amikor odaadta a cipőjét nála erősebb ellenfelének egy olyan meccsen, amit igen fontos lett volna megnyernie. Laura nemrég sajnos kórházba került vakbélgyulladás gyanújával, de szerencsére már kiengedték, és ott lesz Rióban. 11-én kezdődik számára a verseny.