Isten óvja Katinkát! - III. rész

shadow
"Nehéz ma nem írni Hosszú Katinkáról, valamint az úszószövetségről és legfőképp annak elnökéről.

És nehéz ma írni róluk.

Nehéz úgy írni, hogy az embernek ne jusson eszébe Esterházy Péter és a Semmi művészet szívbemarkoló nyitójelenete: egy Mitsubishi Lancer, egy könyvesbolt a Rózsadomb alján, melynek gazdag a határon túli könyvkínálata, és egy nagymenő vállalkozó."

Ezeket a sorokat januárban írtam, akkor amikor Katinka először kiállt és megtámadta azt, akit ebben az országban eddig igen kevesen mertek. A sorok ugyanolyan aktuálisak, mint voltak akkor, csak azóta történt egy és más.

Egyfelől már sokkal jobban fáj minden Esterházy-idézet; másfelől Katinka is immáron háromszoros olimpiai bajnoknak mondhatja magát.

Utóbbi fontos, hiszen amikor a háború kirobbant, sokan gondolták úgy hogy nem lesz az. Nem háromszoros olimpiai bajnok nem lesz, hanem egyáltalán nem lesz az.

Az lett, mert úgy fest, Magyarországon az igazán fontos világversenyeken (ahol mindenki ott van, értsd: olimpián, illetve nagy medencés világbajnokságon) csak az tud nyerni, aki valamilyen szinten szembemegy a szövetséggel. Nem túl hosszú a névsor egyébként, az elmúlt 10 évben mindez csak Cseh Lacinak, Gyurta Daninak és Katinkának sikerült. A többiek halomra nyerik magukat az Európa-bajnokságokon, illetve rövid pályán, de amikor azonban az igazán fontos versenyek következnek, legtöbben rendre elmaradnak saját legjobbjuktól.

Ettől még azonban Katinkának a közvélemény szemében aligha lesz igaza. Mégpedig azért nem, mert a sportág az elmúlt évtizedben bőven volt annyira sikeres, hogy a vezérkar büszkén húzza ki magát. Ráadásul az úszás azon kevés sportágak egyike, ahol nem kótyavetyélték el teljesen azt a tengernyi pénzt, mely a sportágba áramlott, egészen egyszerűen az úszásban bőven akadt annyi pozitívum, hogy az elnök a helyén maradjon. Ráadásul, ha mindez nem volna elég, Katinkának van egy amerikai férje, aki bár köztünk él, nem igazán méltóztatik igaz magyarként viselkedni, ami manapság bőven elég mifelénk egy jó kis karaktergyilkossághoz.

Mindettől függetlenül Katinkának azonban igaza van.

Mégpedig Katinkának azért van igaza, mert az úszószövetség elnöke az, aki. Az, aki azt a furcsa konszenzust hozta létre ebben az országban, hogy jobb és baloldali szavazók egyaránt felállva tapsoltak a jelenlegi miniszterelnöknek, amikor az bejelentette, hogy a fideszes politikusok márpedig bojkottálni fogják a Nap-Keltét; majd néhány év múlva elérte azt is, hogy a jobb és baloldali szavazók együtt értetlenkedjenek amiatt, hogy hiába volt kormányváltás 2010-ben, ő még mindig a helyén van.

Az ő személye legitimálja Katinka harcát. Nem tudom, hogy ezt a harcot - mely talán minden jóérzésű magyar ember harca - feltétlen Katinkának kell-e megvívnia; nem tudom, hogy feltétlen ő-e erre a harcra a legalkalmasabb személy. Mint ahogyan nem tudom azt sem, hogy Katinka mögött áll-e valaki (Shane-t leszámítva, persze). Az azonban tisztán látszik, hogy Katinka nem csak bátor, hanem kitartó is, aki nem adja fel, bárki is legyen az ellenfele.

Isten óvja Katinkát!

Legfőképp akkor, ha ezt a háborút véletlen megnyeri...