Az UEFA-elnök nagy változásokat ígér, de az Európai Szuperligát fikciónak tartja

shadow

Néhány hete a német Der Spiegel a lap birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva azt állította, hogy 11 európai topcsapat megállapodott egy új sorozat, az Európai Szuperliga elindításáról. Amennyiben megvalósulna az elképzelés, alapjaiban megváltozna az európai labdarúgás, ugyanis a Szuperliga nem csak a Bajnokok Ligáját váltaná le, de a sorozatban részt vevő klubok a hazájuk szövetségéből is kiválnának, azaz a hazai bajnokságok lényegében a sztárcsapataik nélkül maradnának.

Aki kíváncsi a részletekre, az alábbi cikkünket ajánljuk:

Leszámolnának a Bajnokok Ligájával az európai sztárcsapatok? | Hosszabbítás

Az utóbbi évek egyik legnagyobb futballbotrányát robbanthatta ki pénteki cikkével a német Der Spiegel: a lap szerint Gianni Infantino FIFA-elnök közbenjárásának köszönhetően kerülte el a PSG és a ManCity a súlyos büntetést. A Football Leaks által kiszivárogtatott dokumentumok alapján az is kiderülhetett, hogy európai sztárcsapatok egy új sorozat elindítását tervezik, amely akár a Bajnokok Ligája végét is jelentheti.

Az UEFA elnöke, Aleksander Ceferin fikciónak tartja az ötletet, szerinte gyakorlatban nem fog megvalósulni a Szuperliga. Hasonlóan vélekedik - és ez már egy fokkal érdekesebb - Andrea Agnelli is, aki többek között az Európai Klubszövetség (ECA) elnöke. És, hogy miért érdekesebb Agnelli álláspontja, mint az UEFA-vezéré? Nos azért, mert a több mint 200 klubcsapatot tömörítő ECA mellett a Juventusnak is ő az elnöke, ami a Der Spiegel szerint egyike a Szuperliga megalapításáról egyezkedő kluboknak.

Marad a BL, marad a bajnokság

Könnyű belátni, miért népszerű koncepció a klubok számára az Európai Szuperliga. Ezzel a lépéssel lényegében megkerülnék az európai és a helyi labdarúgó-szövetségeket, ami azon túl, hogy nagyobb szabadságot tenne lehetővé (például, hogy elengedik-e a játékosaikat a válogatottba), anyagi szempontból is előnyös lenne. Egy ennyire koncentrált, minden hétre szuperrangadókat felvonultató ligát könnyebb lenne értékesíteni, ráadásul a bevétel közvetlenül a kluboknál jelentkezne, nem kellene osztozkodni kiscsapatokkal és a szövetségekkel.

A Der Spiegel oknyomozó-cikke szerint 2021-től - spanyol, olasz, német, angol és francia sztárcsapatok részvételével - indulna el az új sorozat. Ceferin és Agnelli cáfolta az újság értesülését, a két sportvezető kitart amellett, hogy a szervezetek között nincs ellentét, és közös megoldásban gondolkoznak a sportág átalakítását illetően. Változás ugyanis - Ceferin ígérete szerint - lesz, változhat a Bajnokok Ligája lebonyolítása, több pénzt kaphatnak a klubok a közvetítési díjakból és még egy harmadik kupasorozat is elindulhat.

035_pbu897098_04.jpg Fotó: Europress/AFP

"Vannak ötleteink, de egyetlen dolgot állíthatok biztosan: ki van zárva, hogy a Szuperliga megvalósuljon. Mindenki marad, és mindenkinek lesz esélye, hogy részt vegyen bármelyik európai kupasorozatban" - mondta Ceferin a BBC-nek.

Egyre gazdagabbak a gazdagok

A harmadik számú sorozatban 32 klub szerepelne, így az európai kupák főtábláin összesen 96 klub versenghetne. Ceferin szerint ez még csak a kezdete az "európai sorozatok kiszélesítésének" és azt is leszögezte, hogy a nemzeti szövetségek "nagyon hálásak" a törekvésekért. "A mi kötelességünk, hogy megőrizzük az európai futball örökségét, eközben viszont az új piacokra is gondolnunk kell. Biztosítjuk a szurkolókat, hogy ha létrehozunk egy új terméket, azt azért tesszük, hogy minél több európai szurkolót be tudjunk vonni" - tette hozzá Agnelli.

Amikor szóba került, hogy a jelenlegi struktúra megerősíti, sőt lényegében fenntartja az európai topcsapatok közötti hierarchiát, mindketten tiltakoztak. "Sajnos a világunkra jellemző, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek. Mi viszont egyike vagyunk azon kevés szervezeteknek, amik kezelik ezt a problémát. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mi feladatunk, hogy lelassítsuk a lemaradás ütemét, mert a folyamatot nem lehet teljesen megállítani" - magyarázta az UEFA elnöke, majd úgy folytatta: nem akarják megbüntetni a sikeres klubokat.

"Nem vagyok benne biztos, hogy közbelépéssel szeretnénk egyenlő feltételeket teremteni. Nem ez lenne a helyes megközelítés, mert ha jól végzi valaki a munkáját, sokat dolgozik a sikerért, akkor azért jutalom jár. Azonban a 'tudd a helyed a világban' megközelítés sem elfogadható. Mindenkinek versenyezne kell, a kvalifikáció csak a megfelelő eredményekkel lehetséges az elitsorozatokban. Furcsa lenne, ha eredmények nélkül lehetne indulni. A döntést sporteredményekkel kell meghozni, ez az egyetlen lehetséges út."

Mikor lesz változás?

Legkorábban 2024-ben, ugyanis akkor járnak le a már megkötött megállapodások. Agnelli szerint az a cél, hogy minden klub növelni tudja a nemzetközi részvételét. Ebben az UEFA is partner lesz, mert Ceferin szerint az európai kupamérkőzések irányítják a legnagyobb figyelmet a labdarúgásra. Példaként megemlítette, hogy a Bajnokok Ligája döntőjét többen nézik, mint a Super Bowlt, és a szövetség célja, hogy minél inkább kiaknázzák a lehetőségeket. Ezért is szeretnének több nemzetközi kupahelyet biztosítani a kluboknak.

063_914302356.jpg Fotó: Europress/AFP

Konkrét terveket nem árultak el, mert ezek még mindig egyeztetés alatt állnak a ligákkal, a klubokkal és a szövetségekkel. Azt viszont elismerték, hogy amennyiben növelik az európai kupameccsek számát, valamit kezdeni kell a már most is rettentően zsúfolt versenynaptárral. Az ECA egyik javaslata például összehangolná a nyári válogatott tornákat, így az Európa-bajnokságra és az Afrika-kupára ugyanabban az évben kerülne sor. Arról is tárgyalnak a klubok, hogyan lehetne több pihenést biztosítani a játékosoknak.

Agnelli tervei között szerepel az európai és a hazai mérkőzések "kiegyensúlyozása". "Ha az a cél, hogy átalakítsuk az európai futball egyensúlyát a nemzetközi javára, az csak akkor megvalósítható, ha csökkentjük a hazai mérkőzések számát. Az összehangolás a legfontosabb. Angliában van két hazai kupasorozat, így egy klub akár 53 meccset is játszhat egy évben. Eközben Németországban, ahol egy kupa van és a bajnokságban kettővel kevesebben indulnak, maximum 43 meccset játszanak. Ez pontosan 10 mérkőzés. Logikus ez a különbség?"

via bbc