Belőled szívesen, magából vonakodva csinál hülyét az MLSZ

shadow

A lehető legtökéletesebb jelölt, Marco Rossi bő féléves késéssel átvette a magyar válogatott irányítását. Irtózatos bakiparádén van túl az MLSZ vezetése, és egyelőre nem látunk senkit a padból kiesve jelentkezni, hogy elvinné a balhét az elmúlt nyolc év bénázásáért - és távolról sem csak a válogatottról van szó.

Ahogy korábban is írtuk, Rossi több szempont mellett elsősorban azért tökéletes választás, mert a Honvéddal, majd a dunaszerdahelyi DAC-cal is bizonyította, hogy képes erőn felül teljesíteni a csapataival, márpedig a magyar válogatottnak lassan minden győzelemhez erőn felül kell teljesítenie. Emellett ismeri a közeget, a helyi futballsajátosságokat, a játékosokat és kicsit talán már kotkodál magyarul is. 

Leekensszel a saját blöffje után fut az MLSZ | Hosszabbítás

Kinevezése után néhány héttel beszélgettem egyet Georges Leekensszel. Vagyis inkább hallgattam egy bő félórán át a kapitányt. Nem mondott semmit, de ezt akkor annak tudtam be, hogy még ismerkedik a körülményekkel, a csapattal, a közeggel - bár már ekkor felmerült bennem, hogy vajon mivel tudta meggyőzni az MLSZ elnökségét, hogy őt szerződtesse a kapitányi posztra.

Ezek józan ésszel belátható tényezők. Már csak az a kérdés, hogy a keresési paraméterekkel vélhetően tisztában levő MLSZ miért nem őt nevezte ki Bernd Storck kirúgása után közvetlenül. Oké, a prezentációkban a hírek szerint elég büfé Leekens megkavarhatta néhány ember fejét, de mindenkiét? 

Vagy egy ember hozza az ilyen súlyú döntéseket? És ha igen, akkor miért hozhat még a hatalom számára ennyire fontos ügyekben egyszemélyi döntéseket úgy, hogy az elmúlt évek szinte minden döntése rossz volt? 

Egy romhalmaz az ún. stratégia ágazat

Csányi Sándor 2010 júliusában vette át a marsallbotot Kisteleki Istvántól, azaz - bizony, ez már futballvezetőként is értelmet nyert mértékegységként - két kormányzati ciklusban is ő irányította a magyar futballt. Ha csak a válogatottat nézzük, beleesik ugyan az időszakba az elmúlt lassan négy évtized legkomolyabb magyar futballsikere, de egyrészt a 2016-os Eb-re való kijutásnak se előzménye, se utólagos hatása nem volt, másrészt ezen kívül a válogatottat illető összes döntés átgondolatlan, koncepciótlan és főleg bármiféle következetességet nélkülöző volt. 

Csányi Sándor presents:Csányi Sándor presents: Fotó: Nemzeti Sport

Csányi első döntése az volt, hogy két héttel beiktatása után kirúgta Erwin Koemant, akinek Egervári Sándor vette át a helyét. A szerethető edző lett az első kapitánya, akit azóta hét mester követett, így nyolc év alatt nyolc szövetségi kapitány irányította a válogatottat. A magyar-német-magyar-belga-olasz sorminta azt sejteti, hogy magunk sem tudjuk, melyik futballkultúrát tartjuk követendő példának, Pintér Attila kinevezése pedig azt, hogy az MLSZ-nél még azt sem tudják, ki az, akit biztosan nem fog elfogadni a közvélemény. 

Egervári mellett egyébként egyedül Storck tudott kétszámjegyű meccsszámot megélni a kapitányi poszton, és sokat elmond a szövetség átgondolt stratégiájáról, hogy a kapitányok kirúgását annyira nem sikerült előkészíteni, hogy Egervári és Storck elküldése után is kénytelenek voltak átmeneti megoldást találni, pedig hát egyik sem aznap reggel pattant ki az elnök fejéből: a szerethetővel rutinszerűen törölték fel a gyepet az Egervári-éra vége felé, Storck pedig a kirúgása előtt bő egy évvel szinte nem nyert meccset, és még Andorrától is kikapott. 

Nem szívesen csinál magából hülyét a szövetség

Szélesire eleve elpazarolt két felkészülési meccset az MLSZ - amelynél gránitba vésett dogmának számít, hogy mindent be kell vetni a 2020-as Eb-re való kijutásért - aztán jött a powerpoint-mágus belga, aki sok minden más mellett egy nagyon fontos dolgot nem tudott Magyarországról. Az itt élő emberek olyan régen hallják az üres bullshitelést, hogy csípőből kiszúrják, ha meghallják. 

Kazahsztán ellen már látszottKazahsztán ellen már látszott Fotó: MTI

Az MLSZ-nél azonban senki nem szúrta ki, nekik meg kellett várniuk az első dupla barátságos meccseket, hogy rájöjjenek, ez a kiöregedő playboy (és leendő polgármester) úgy vette őket hülyére, hogy csak pislogtak. A kazahok és skótok elleni meccseken egyértelműen kiderült, hogy Leekensnek halvány fogalma sincs, milyen rendezvényen van, és az, hogy a szövetség ennek ellenére nem rúgta ki azonnal, csak egy dolgot jelenthet: 

Hogy magukból nem voltak hajlandók hülyét csinálni azzal, hogy két meccs után kirúgják az általuk gondos mérleges után kiválasztott kapitányt, ezért inkább hülyét csináltak a szurkolókból, Leekensből és Rossiból is azzal, hogy előbbieket hagyták a levükben főni még két tökfelesleges meccs erejéig, utóbbinak pedig úgy kell majd tétmeccset játszania, hogy nincs előtte lehetősége felkészülési mérkőzésen tesztelni az elgondolásait. 

Pedig Rossi nem az egekből zuhant le közénk, 2012 óta magyar csapatokat irányít (az utóbbi 10 hónapban is, csak a határon kívül), végig szem előtt volt. Látnia kellett a szövetségnek is, ahogy a közpénzszivattyúkat maga mögé utasítva, a Honvédot akadémistákra építve nyeri meg a magyar bajnokságot. (Azt már csak menet közben láthatták, ahogy a felsőházba jutást célként kitűző DAC-cal néhány fordulóval a bajnokság vége előtt még a bajnoki cím sem tűnt elérhetetlennek.) 

Nem akadt egy jó döntés sem 

A mostani MLSZ-elnökség nemcsak a válogatottnál végzett silány minőségű munkát, hanem a futballunkba ömlő irtózatos mennyiségű közpénz ellenére a klubfutballunkat is szinte kivétel nélkül rossz döntésekkel sújtották. Ott volt az azóta jobblétre szenderült szurkolói kártya-rendszer, ami azt a kevés szurkolót is távol tartotta a pályáktól, akinek még volt kedve kimenni. Mire amúgy bevezettük, a mintának tekintett olasz bajnokságban már el is törölték. 

B-középB-közép Fotó: Fradi.hu

A nézőszám növelése érdekében a tv-közvetítésekbe is belenyúltak, de hasztalan, nem lett több néző, sőt a szurkolók száma egyre zuhan, és az MTK-Kisvárda kettős feljutásával ez a szám tovább hasít a történelmi szakadék felé: idén biztosan eljön az a forduló, amit összesen nem tekintenek meg 10 ezren sem. 

Emellett össze-vissza variálták az NB I.-et, a létszámcsökkentést például úgy oldották meg, hogy egyszerűen nem adtak licencet egy rakás első osztályú csapatnak (a Szpari azóta pert is nyert ellenük), aztán sikerült bevezetnünk egy olyan bajnoki rendszert, amit már a világon mindenhol - utoljára a dánoknál - megszüntettek, akkora marhaság. 

Hosszú a téli szünet, pedig a környező országokban megoldják, hogy sokkal rövidebb legyen (holott nekik nem mindenhol van fűthető gyepszőnyegük, mint nekünk), cserébe viszont olyan sokáig tart a bajnokság, hogy a tavaszi szezon végéről esünk be az európai kupák selejtezőibe. Na, azok viszont nem tartanak sokáig. 

Most jönnek a jó döntések?

Az MLSZ a héten turbó fokozatra kapcsolt, mert két jó döntést is hozott. Az egyik a fent említett téli bajnoki szünet lerövidítése, a másik pedig Rossi kinevezése. Az előbbivel jó néhány évet, utóbbival csak egyet késtek, de míg a szünet lerövidítésének amúgy is csak hosszabb távon lesz mérhető hatása, addig az olasz edző kinevezése már egyértelműen a veszett fejsze nyele utáni kapkodás. 

Csányi Sándor elnök és Vági Márton főtitkárCsányi Sándor elnök és Vági Márton főtitkár Fotó: 24.hu

Ha megnézzük Rossi eddigi működését, egy dolgot biztosan leszögezhetünk: három védővel fogja feltenni a magyar válogatottat, és ez az egész csapat számára komoly kihívást jelent, hiszen nem sok magyar csapat játszik ilyen rendszerben. (Leekens egy félidőn át megpróbálta a skótok ellen.) Ennek begyakorlásához elég jól jött volna az a négy barátságos meccs, amit Leekensre pazarolt az MLSZ, hogy a Szélesivel letudott két őszi meccset már ne is említsük. Ment a levesbe az összes, most meg ott vagyunk, hogy ősszel már Nemzetek Ligája-meccseket kellene játszanunk, ráadásul egyrészt zárt kapuk mögött, másrészt egészen jó ellenfelekkel. Sok sikert, Marco - üzeni az MLSZ. 

A jó döntések sorának azonban nem kellene ilyen kurtán véget vetni. Volna itt még egy, a fentiekhez hasonlóan igencsak időszerű, hovatovább elkésett döntés, aminek a meghozatala illene a fenti sorba: ha valaki végre felállna, és feltenné a kezét, hogy ő a felelős az elmúlt nyolc év (no pun intended) rossz döntéseiért.