Nem a csapata miatt nehéz beválogatnia Dzsudzsákot Marco Rossinak

shadow

Dzsudzsák Balázs döntött, mi pedig pont olyan bambán nézünk magunk elé, mint ahogy beharangoztuk néhány hete. Nem segített sokat a játékos nyílt levele sem, amiben kvázi bevallotta, hogy a pénzen kívül más motivációja már nincs, de most nem is ez a fontos, hanem hogy mi lesz vele, mint a magyar válogatott kapitányával.

Néhány hete értetlenkedtünk egy sort azon, hogy Dzsudzsák nem lett a Vidi játékosa, vagyis inkább igazoltnak láttuk, amit most a Nemzeti Sportban megjelentetett nyílt levelében a játékos is megerősített: csak a megkereshető zseton jelent motivációt pályafutása utolsó éveiben.

“Mivel a pénz velem kapcsolatban régen is, most is központi téma, egy dolgot fontos tisztázni. Amikor a fejembe vettem, hogy visszatérek, tisztában voltam vele, hogy az eddigi bérem töredékét kereshetem meg Európában. Ezért kész is voltam a kompromisszumra, mert tudtam, hogy ezért nekem is áldozatot kell hozni” 

- írja a játékos nyílt levelében. Ezt nem csak a mi oldalunkról fogadta értetlenkedés, hanem például a Fortuna Sittard szurkolói részéről is. 

Ami történt, az némileg ellentmond a levélben megfogalmazott állításának, hiszen azt pontosan lehet tudni, hogy több csapat is érdeklődött, és azért nem jött össze sem a holland élvonal (erről külön is megemlékezik a levélben, hogy mennyire szerette volna), sem pedig az EL-szereplés lehetőségét kínáló Vidi, mert Dzsudzsák nem volt hajlandó megkötni a töredékes kompromisszumokat, inkább visszament az Emirátusokba 2,2 millió euróért.

Ezzel nem lehet azonosulni

Nemhogy ennyit, de még a felét sem kapta volna meg Európában. Ha hinni lehet a pletykáknak, a Vidinél nem álltak távol egymástól a felek: Dzsudzsákék 700 ezer eurót kértek, a Vidi 450-et adott volna, de hát ezzel a 2,2 millió még köszönőviszonyban sincs, és a durván 20 százalékot tényleg lehet töredéknek nevezni. A lényeg, hogy szavakban megvolt a szándék, tettekben nem.

Nincs ezzel tulajdonképpen semmi baj. Egy játékos a pályafutása végén már nyilván a futball utáni életét tartja szem előtt, és Dzsudzsákkal is inkább a korábbi választásai miatt nincsenek kibékülve a szurkolók.

Dagesztán, mi?Dagesztán, mi? Fotó: Europress/AFP

A magyar szurkoló ugyanis szomjazza a sikereket, és ha már a válogatottól és a kluboktól nem kapja meg, akkor a játékosoktól akarja. Ha egy magyar két egyeneset rúg a labdába egy erős bajnokságban, már pajzsra emeli a magyar közönség. Csakhogy Dzsudzsák karrierje, ha nem is játszott rossz csapatokban, nem azt a fajta sikert hozták meg, amire a szurkolók áhítoztak.

Anyagi sikert hoztak, abban pedig nem tud osztozni a szurkoló. 

Pedig valójában siker, ha egy magyar Samuel Eto’o és Roberto Carlos csapattársa lehet, és az is az, ha a Dinamo Moszkvában játszhat. De a magyar szurkoló többre becsülte volna, ha egy spanyol középcsapatba igazol a PSV-ből, még akkor is, ha azzal se szakmailag, se anyagilag nincs előrébb a magyar középpályás. És ez még akkor is igaz, ha pontosan tudnia kellett, hogy az orosz bajnokságból nem vezet út vissza Európába. Még a nála sokkal jobb játékosoknak sem.

A válogatott az első számú klub

Dzsudzsák levelében szerepel az is, hogy a válogatott miatt volt számára fontos, hogy minél előbb legyen csapata. Ez méltányolható - bár csak egy újabb érv a Vidi mellett, de ezt már lerágtuk elégszer -, és ne legyen kétségünk, Marco Rossi még a meglehetősen hitvány színvonalú arab bajnokságból is be fogja hívni a válogatottba a balszélsőt.

DZS7DZS7 Fotó: MTI

Behívta volna a finnek és a görögök ellen is, amikor a válogatott 4-3-3-as felállásban játszott. A finnek ellen tükörszélsőkkel, a görögök ellen csak félig, hiszen a jobblábas Varga játszott a jobbszélen, és az ő helyét kaphatta volna meg Dzsudzsák. Igen ám, csakhogy Marco Rossi csak az első két meccsre készült ezzel a rendszerrel, októberben már másképp lesz minden.

Hol van Dzsudzsák helye?

Eltekintve attól, hogy a formája, illetve az utóbbi időben a válogatottban nyújtott teljesítménye alapján nem is biztos, hogy a legjobb képességű magyar játékosnak ott van a válogatott kezdőjében a helye, más gond is van. Marco Rossi háromvédős rendszerben fogja játszatni a csapatát a következő összetartástól kezdve, és ez ugyan nem zárja ki Dzsudzsák játszatását, de alaposan megnehezíti a csapatba illesztését - függetlenül attól, hogy a Vidiben, vagy az Al-Sóörsben játszik-e éppen.

Az egészen biztos, hogy Dzsudzsák nem tud szárnyvédőt játszani (a wingback a középpálya két szélső posztja, ők játékhelyzettől függően ötvédőssé tudják alakítani a felállást, de az ő feladatuk a támadások támogatása is a szélről). Egyébként sem dúskálunk a lehetőségekben ezeken a posztokon, de a magyar válogatott szempontjából ide inkább védő kell, mint támadó szélső. Dzsudzsák nem az.

Új csapat, sőt új kapitány is van márÚj csapat, sőt új kapitány is van már Fotó: MTI

Persze létezik a 3-4-3-as rendszer, amibe viszont nagyon is befér a szélső, viszont ez a formáció meglehetősen kockázatos úgy, hogy nincs igazi ütköző középpályása Rossinak. Egy interjúban elmondta, elsősorban a stabilitásra törekszik, márpedig ez a felállás inkább amolyan vészmegoldás lehet, ha már nagyon szorít a csizma. 

A helyzet az, hogy igazak a hírek a kapitány változtatásairól, akkor nagyon akarnia kell majd Dzsudzsákot játszatni ahhoz, hogy olyan felállást találjon, amiben hasznos tagja lehet a válogatottnak a szélső. Hangsúlyozom, nem arról van szó, hogy képességei alapján ne tudna bármikor a csapat legjobbja lenni. Hanem arról, hogy ezt nagyon régen láttuk tőle utoljára, és az elmúlt másfél éve nem a feltámadásról szólt.