A tökéletes büntető tanulható, mégis van, aki béna benne

shadow

Gary Lineker sokat hangoztatott, és a 2018-as világbajnokságon többször is átfogalmazott klasszikusa sehol nem érvényes annyira, mint a büntetőpárbajoknál. Mondhatnánk azt is, a tizenegyespárbaj az a műfaj, amit rendes esetben öt-öt kijelölt rúgó dönt el, és amit általában Németország nyer. A négyszeres világbajnok története során csak egyszer hagyta el vesztesen a pályát büntetőkkel záruló mérkőzésen, vagyis kijelenthető: ez a műfaj sokkal többről szól, mint a puszta szerencséről. 

A büntető mindig nagy lehetőség a gólszerzésre: a rúgók hatalmas előnyben vannak a kapusokkal szemben, hiszen utóbbiaknak már a rúgás pillanatát megelőzően ki kell találniuk, hova érkezik majd a lövés. Ma már mindenki statisztikákkal készül ezekre a szituációkra (legyen az sportszárba tömve, vagy kulacsra ragasztva), de még így is 80%-os valószínűséggel góllal végződik a tizenegyes.

000_DV82310.jpg Fotó: Europress/AFP 

A párbajoknál valamelyest visszaesik a lövők hatékonysága, de még ezekben a kiélezett szituációkban is a kapuban köt ki a büntetők 75%-a. Több oka is lehet annak, hogy gyengébben lőnek a játékosok a tizenegyespárbajoknál.

  • Nincs például javítási lehetőség, azaz a kipattanóknak nincs jelentőségük. 
  • Rendszerint olyan játékosok is vállalnak büntetőket, akik egyébként a klubjaikban nem szoktak lőni. 
  • Végezetül a kapusok is jobban ráéreznek a büntetőkre, ha egymás után kell többet védeniük. 

Fel lehet készülni a büntetőkre

Aligha mondunk nagy újdonságot azzal, hogy Németország a műfaj koronázott királya. Története során 83%-ban győztesen hagyta el a pályát a büntetőpárbajt követően. A mérleg másik oldalát Anglia képviseli, a szigetországiak a 2018-as világbajnokságot megelőzően csupán 17%-ban nyerték meg a saját párbajaikat. (Azóta sikerült kozmetikázni az eredményességen, a Kolumbia elleni sikerrel 25%-kal állnak az angolok.)

bünti1.png Fotó: Youtube

Szakértők szerint a büntetőkre fel lehet készíteni a játékosokat. Egy válogatott (vagy klub) sikerességét alapvetően meghatározza a mentális felkészítés, illetve annak a hiánya. Másfelől pedig jelentős mennyiségben kell gyakorolni a büntetőket ahhoz, hogy a lövők magabiztosan bevállaljanak kockázatosabb tizenegyeseket, ezzel minimálisra csökkentve a kapusok esélyét a védésre.

A legjobb rúgókat kell kijelölni

A sikeres büntetőpárbaj a megfelelő játékosok kiválasztásánál kezdődik. Ez elsődlegesen az edzők felelőssége, amit nem szabad a játékosokra hárítani. Az angoloknál gyakran előfordult, hogy az edzők kérdezgették a játékosoktól, hajlandóak-e büntetőket lőni. Ez azért hiba, mert az edzőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a játékosai hogyan teljesítenek a büntetőknél.

000_17F41V.jpg Fotó: Europress/AFP 

Mindig az öt leghatékonyabb játékost kell kijelölni, kivételt az képezhet, ha az egyik jobb képességű játékos épp nincs megfelelő fizikai állapotban. A rúgók sorrendje is meghatározó lehet: a tanulmányok szerint a tapasztalatlanabb rúgókkal érdemes kezdeni, a legjobbakat pedig célszerű a párbaj végére hagyni, amikor jóval nagyobb nyomás hárul a lövőkre.

A kapus nem tud mindent fogni

A jól ismert futballközhely szerint a büntetőt nem lehet védeni, csak rosszul lőni. Ez az állítás önmagában nem teljesen igaz, de az tény: van olyan része a kapunak, ami jóformán elérhetetlen a kapus számára. És ez nem is olyan kicsi terület. A kapusok még a vetődéssel is csak egy részét képesek kitakarni a kapunak, ezt nevezik vetődési ívnek.

bünti2.png Fotó: Youtube 

A vetődési ív nagysága kapusonként eltérő lehet, a magasságuk mellett az is meghatározó, milyen messze tudnak vetődni. A vetődési ív határain már nehéz védést bemutatni, bravúros mozdulat, illetve jó adag szerencse is kell hozzá. Bár a kapus a vetődési íven belül elméletileg képes elérni a labdát, az esetek nagy részében az ebbe a tartományba ellőtt büntetők is góllal végződnek.

bünti3.png Fotó: Youtube

A vetődési íven kívül eső felület a védhetetlen zóna. A kutatások szerint a védhetetlen zónába érkező lövések 80%-ból gól lesz, vagyis a büntetőpárbajoknál elsősorban ezt a részt érdemes megcélozni. Mivel a kapusok a büntetőknél hátrányból indulnak, ezért a vetődési íven belül is 50%-os a rúgók hatékonysága. De miért kockáztatnának egy fify-fifty helyzettel, amikor van jobb, biztosabb megoldás is?

A mentális felkészítés fontossága

Az önmagában még nem elég, hogy valaki ügyesen lövi a büntetőket, de kiélezett helyzetben is tökéletesen kell kiviteleznie a mozdulatsort. Nyomás alatt a játékosok sokszor testi tüneteket is produkálnak, szaporább lesz a szívverésük, a torkuk kiszárad, a tenyerük pedig izzadni kezd. Ez a szomatikus stressz.

Modric eddig csak rosszul elvégzett büntetőt lőtt a vébén.Modric eddig csak rosszul elvégzett büntetőt lőtt a vébén. Fotó: Europress/AFP

A kognitív stressz picit különbözik ettől. Ez azt jelenti, hogy egy játékos annyira fél a bukástól és annak következményeitől, hogy csupa negatív gondolattal a fejében áll oda a büntetőhöz. Szakértők szerint ilyenkor a pozitív gondolkodás segíthet a lövést megelőzően. Ilyen például, amikor gondolatban elképzel a lövő egy tökéletesen elvégzett tizenegyest.

Röviden összefoglalva tehát, a tökéletes büntetőpárbajhoz vezető út a legbiztosabb lábú játékosok kiválasztásával kezdődik, akik akkor tudják legjobban növelni a győzelmi esélyeiket, ha a védhetetlen zónát veszik célba. Ehhez a sok gyakorlás mellett megfelelő mentális felkészültség, pozitív gondolkodás szükséges.