Amikor nyernek német, amikor veszítenek migráns - ezért mondta le Özil a válogatottságot

shadow

Mesut Özil vasárnap bejelentette, hogy nem lép többet pályára a német válogatottban. A középpályás úgy fogalmazott, nehéz döntést kellett meghoznia, de az utóbbi időben tapasztalt ellenséges hangulatot követően inkább lemond a címeres mez viseléséről.

A 92-szeres válogatott játékos hosszú, több oldalas közleményben reagált mindazokra a vádakra, amelyekkel az utóbbi időben kénytelen volt szembenézni. Ebben kitért többek között a török elnökkel készített fotóra, a Német Labdarúgó-szövetség működésére, a rasszista indulatokra, illetve a címeres mezzel kapcsolatos érzelmeire is. Egy dolog biztos: az Arsenal játékosát jó eséllyel nem látjuk többet a német válogatottban.   

Egy fotó indította el a lavinát

Özil és a szintén török származású Ilkay Gündogan májusban húzták ki a gyufát azzal, hogy közös fotót posztoltak az épp kampányoló - és egyébkét az emberi jogokat páros lábbal tipró - török elnökkel, Recep Tayyip Erdogannal. A ManCity futballistája közleményben azonnal reagált a kritikákra, melyben tagadta, hogy a fotónak politikai szándékai lettek volna.

"Talán udvariatlan módon kellene viselkednünk az anyaországunkban élő családjaink elnökével? Lehet bármennyire is megalapozott kritika, úgy döntöttünk, hogy az elnöki hivatal és a török gyökereink iránti tiszteletből a kedvesség gesztusát gyakoroljuk. Nem állt szándékunkban politikai véleményt nyilvánítani a fotóval" - írta Gündogan.

068_FtpTrial-AA_14052018_746372.jpg Fotó: Europress/AFP

Özil viszont hosszú ideig néma maradt, miközben rengeteg kritikát kapott a szurkolóktól és a német sportvezetőktől egyaránt. A német válogatott csapatmenedzsere, Olivier Bierhoff például úgy fogalmazott, hogy az Arsenal-középpályás viselkedése veszélyeztette a helyét a csapatban, Reinhard Grindel, a német szövetség elnöke pedig azt is hozzátette, a nyaralásból visszatérve nyilatkoznia kell a fotóról a játékosnak.

Matthäusnak elnézték, neki nem

A középpályás végül két héttel Grindel felszólítását követően válaszolt először az őt ért kritikákra. Gündogan szavait megismételve azt állította, hogy a fotó mögött nem állt semmilyen politikai szándék. Özil szerint a német médiában sokan a németországi bevándorlók elleni szélsőjobbos propagandaként használták, illetve fújták fel az egész ügyet.

Példaként azt hozta fel, hogy Lothar Matthäus sokkal kevesebb kritikát kapott a Vlagyimir Putyinnal történő találkozását követően. 

Özil Grindelnek is igyekezett odaszúrni. A közleményében azt írta, a korábban diszkriminatív kijelentéseiről ismert sportvezetőnek nem lenne szabad egy olyan válogatott szövetségét irányítania, mint amilyen a német is. Szerinte ugyanis a hozzáállása nem képviseli azokat a játékosokat, akik a német válogatottban kettős állampolgársággal játszanak.

"Rasszista múlttal rendelkező embereknek nem lenne szabad dolgozniuk a világ legnagyobb futballszövetségénél, egy olyan világban, ami tele van kettős örökséggel rendelkező családokkal. A hozzáállásuk nincs összhangban azokkal a játékosokkal, akiket képviselniük kellene. A Grindel és az őt támogatók szemében német vagyok, amikor nyerünk, de migráns, amikor veszítünk" - írta Özil.

Folyamatosan előtérben volt a származása

Özil 2009 óta tagja a felnőtt válogatottnak, és már ekkoriban számon kérték rajta, miért nem énekli meccsek előtt a német himnuszt. "Habár nem éneklek, 100%-ban Németországgal azonosítom magam" - válaszolta akkori kritikusainak a középpályás. A származása azonban valahogy mindig előtérbe került, még a 2014-es világbajnoki címet követően is.

Emiatt hangot is adott annak, mennyire nem tetszik neki, hogy folyamatosan "német-törökként" hivatkoznak rá. "Senki nem emlegeti Sami Khedirát német-tunéziainak, és Lukas Podolskit, Miroslav Klosét sem német-lengyelnek. Sokan elfelejtik, hogy Gelsenkirchenben születtem, és Németországban nőttem fel" - hangzott el egy 2015-ös interjúban.

043_dpa-pa_180723-99-257714_dpai.jpg Fotó: Europress/AFP

Ez persze jócskán túlmutat az Özil-jelenségen. A török kisebbség a második világháborút követően került be először nagyobb számban Németországba, amikor az újjáépítés idején rengeteg vendégmunkást alkalmaztak. Az eredeti tervekkel ellentétben azonban közülük sokan Németországban telepedtek le, és nem tértek vissza hazájukba. A török származású lakosság végül 1995-ben lett teljes jogú német állampolgár.

Ő lett a bűnbak

Özil helyzetét csak nehezítette, hogy az egyébként is feszült helyzetben a címvédő németek csúnyán leszerepeltek a világbajnokságon, 1938 óta először már az első fordulóban kiestek a tornán. Az Erdogan-ügy kiváló ürügyet szolgáltatott arra, hogy a német szereplés Özilen csattanjon, aki a kétségtelenül gyenge teljesítményéhez mérten is durva támadásokat kapott.

Volt olyan szurkoló, aki "török disznónak" nevezte, de más helyről, például a saját szövetségétől is kritizálták.

043_dpa-pa_180723-99-261339_dpai.jpg Fotó: Europress/AFP

A világbajnokság óta senkit nem rúgtak ki a DFB-től, sőt, még az öngyilkos taktikát választó Joachim Löw is megtarthatta állását. Özil ezek után joggal érezhette úgy, hogy magára hagyták, és egy olyan balhét kellett elvinnie, amiben ugyan vastagon benne volt, de közel sem egyetlen szereplőként. Ezek után logikus döntést hozott a válogatottság lemondásával.

"Azok után, amilyen fogadtatást a DFB-től és még sok más helyről kaptam, nem szeretném többet a német válogatott mezét viselni. Úgy érzem, nemkívánatos személy lettem, a 2009 óta elért eredményeimet pedig elfelejtették. Hosszas megfontolás után, nehéz szívvel kell bejelentenem, hogy többet nem játszom a német válogatottban a rasszizmus és a tisztelet hiányának érzete miatt" - magyarázta döntését Özil.

A szövetség közleményben reagált

Özil közleményére pár órája a DFB is reagált. Ebben elismerték, hogy a kialakult helyzetben ők is hibásak, a rasszista vádakat azonban visszautasították. A játékos szolgálatait egyébként megköszönték, mint írták: Özilnek nagy szerepe volt a német válogatott 2014-es világbajnoki címében.

"A DFB minden rasszizmussal kapcsolatos vádat elutasít, különös tekintettel a nagyköveteinkre, stáb tagjainkra, klubjainkra, illetve a helyi szintű labdarúgás önkénteseire. A DFB évek óta aktív szerepet vállal az integrációs törekvésekben. Az Integrációs Díj bevezetésével több tízezer menekültet fogadott a labdarúgás családjába" - áll a szövetség közleményében. 

"Az Erdogan elnökkel készített fénykép rengeteg kérdést vetett fel Németországban. Önkritikusan belátjuk, hogy a DFB-nek is szerepe volt a téma kezelésében. Bánjuk, hogy Mesut Özil - Jerome Boatenggel ellentétben - úgy érzi, nem védtük meg eléggé a rasszizmussal szemben. Azonban fontos volt, hogy Özil is választ adjon a fotóra, a világbajnokság eredményétől függetlenül."

A közlemény azzal zárul, hogy a szövetség sajnálja Özil döntését, de változatlanul elkötelezettek az integrációs törekvések sikeressége mellett.