Nagyon megszívhatja a FIFA, ha Marokkó rendezi a 2026-os világbajnokságot

shadow

Szerda reggel eldől, hogy hol rendezik a 2026-os labdarúgó-világbajnokságot. A döntés papíron egyszerűnek tűnik, de hiába meggyőzőbb az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó egyesített pályázata, Marokkónak is jelentős támogatottsága van, még a korábbi FIFA-elnök, a korrupciós botrányba belebukó Sepp Blatter is beállt az afrikai ország mögé.

Marokkó a világbajnoki pályázatok örök veszteseként immáron ötödik alkalommal jelentkezett házigazdának. Ezt megelőzően 1994-ben, 1998-ban, 2006-ban és 2010-ben is sikertelenül pályázott az afrikai ország. Ezzel szemben a túloldalon bőven van tapasztalat megaesemények rendezésében, ami a pályázati anyagban is visszaköszönt.

Stadionbedobással győzhet

Az egyesített amerikai pályázatnak két nagy előnye is van. Egyfelől a költségeken nem egy, hanem egyből három ország osztozna - még akkor is, ha a tervezett 80 meccsből 60-at az USA-ban rendeznének. Másfelől a pályázati anyagban nincsenek is igazán jelentős költségek, mivel az infrastruktúrát nem kell fejleszteni, a meccseket pedig már most rendelkezésre álló létesítményekben rendeznék meg. 

  _101623265_us_canada_mexico.jpg Fotó: BBC

Köztük NFL-stadionokban, amelyek a méretükben és a szolgáltatásaikban is teljesítik a FIFA elvárásait.

A pályázati anyag alapján a nemzetközi szövetségnek nem nagyon kellene aggódnia, hogy elkészülnek-e időben a fejlesztésekkel, előzetes számítások szerint a nagyobb tételek közé tartozik az a 30-40 millió dollár, amit a pályák füvesítésére kellene elkölteni. Ez pedig fontos lehet a FIFA-nak, ami hosszú idő után először, talán nem a kockázatosabb irány felé húz.

Az előző években jellemző volt, hogy a szövetség rizikósabb országok felé is nyitott, elég Dél-Afrikára, Oroszországra vagy Katarra gondolni. Az utolsó két pályázat korrupciós botrányai még a korábban kirobbanthatatlannak tűnő Blattert is elsöpörték, ami után az új rezsimre az a hálátlan feladat vár, hogy helyreállítsa a FIFA hírnevét. Ez mindenképp az amerikaiak felé billenti a mérleg nyelvét.

A 16 milliárd dolláros kérdés

Marokkó pályázata ugyanis hemzseg a bizonytalan tényezőktől. Kezdetnek mindjárt ott van az a tény, hogy nincs elég stadionjuk a világbajnokság lebonyolítására (még hatot kellene felépíteni), és az ország infrastruktúrája is fejlesztésre szorul. A marokkóiak úgy számolnak, nagyjából 16 milliárd dollárból lehetne megrendezni a tornát, ennek nagy részét persze közpénzből fedeznék.

Ezen a ponton majdnem el is hasalt Marokkó, mert a pályázat csupán 2,7 pontot kapott a lehetséges ötből a FIFA-tól. A pályázóknak minimum kettes osztályzatot kell kapniuk, ebből is látszik, hogy bőven akadnak hiányosságok az afrikai országban. Közben az amerikaiak egységes pályázata négy pontot kapott a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség értékelésében.

Ez azért sem mindegy, mert 2026-ban már 48 csapatos lesz a világbajnokság, azaz az eddigieknél nagyobb teher hárul majd a rendezőkre. Marokkó tapasztalata össze sem hasonlítható a riválisokéval, akik egyedül is rendeztek vébét és olimpiát. (Kanadában női világbajnokság volt.) Marokkóban a közelmúltban kétszer volt Klubvilágbajnokság, az Afrika Kupát viszont 2015-ben nem tudta megrendezni az ebolajárvány miatt. 

068_AA_20122014_282.jpg Fotó: Europress/AFP

Marokkó esélyei a pocsék értékelés ellenére is elég jók, szakértők szerint az ázsiai és az afrikai tagországok nagy része az észak-afrikai pályázat mellett áll. Vagyis 75-80 szavazattal szinte biztosan számíthatnak, ami elég sok, a sikeres pályázathoz összesen 104-re van szükség. A dél-amerikaiak vélhetően ellenük szavaznak majd, ellenben Európa már megosztottabb lehet a kérdésben.

Hivatalosan még egyik európai ország sem állt az amerikaiak mögé, de a várakozások szerint a hármas pályázatot többen fogják támogatni.

A nagypolitika is közbeszólt

Az Amerikai Labdarúgó-szövetség elnöke, Carlos Cordeiro elmondta, megállás nélkül dolgoznak azon, hogy meggyőzzék a tagországokat. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy akadnak olyan tényezők, amiket egyszerűen nem tudnak irányítani. Ugyan nem mondta ki konkrétan, de a bizonytalan tényezők alatt Donald Trumpot értette, aki ezúttal is okozott némi feszültséget.

Az amerikai elnöknek volt néhány megosztó kijelentése, például amikor "szarfészekként" hivatkozott néhány afrikai országra. Legutóbb pedig a G7 országokkal rúgta össze a port, köztük a világbajnoki projekt egyik legfőbb szövetségesével, Kanadával. Bár ez valószínűleg közvetlenül nem érinti a pályázatot, a belső feszültségek nem növelik a győzelmi esélyeiket.

Trump egyébként többször is utalt arra, következményei lehetnek annak, ha valamelyik politikai szövetségesük nem támogatja az amerikai pályázatot. Cordeiro nem véletlenül beszélt arról a Fox Sportsnak adott nyilatkozatában, hogy reményei szerint nem a geopolitika, hanem a pályázat minősége fogja eldönteni, ki rendezi a 2026-os tornát, az amerikai elnök nem mindig könnyíti meg a tevékenységüket.  

Van, ami Marokkó mellett szól

A marokkói pályázatnak is vannak jó oldalai, például sem a játékosoknak, sem a sportolóknak nem kellene sokat utazniuk, az összes létesítményt egy 550 kilométeres sugáron belülre tervezték. A földrajzi fekvése is kedvező, minimális az időeltolódás Európához képest, és nagy előny, hogy a legtöbb országból vízummentesen lehet Marokkóba utazni. (Engedményt az amerikaiak is ígértek a vébé idejére.)

Az sem hátrány, hogy a jegyek olcsóbbak lennének marokkói rendezés esetén, a csoportban körülbelül 125 dollárért lehetne jegyet venni, míg a döntőre 590 dollárba kerülnének a belépők. Az amerikaiaknál 174 dollár lenne a csoportmeccs, és 695 a finálé. De jobban járnának a helyi lakosok is Marokkóban, ők már 21 dollárért nézhetnék a meccseket, szemben az amerikaiakkal, akiknek 27-et kellene fizetniük.

Ezzel együtt a FIFA-ra valószínűleg nem vetne túl jó fényt, ha két erősen vitatott vébéhelyszínt követően harmadjára is a rizikósabb megoldás lenne a befutó. Az oroszországi vébé csütörtöki rajtját megelőző szerdai kongresszus magyar idő szerint 8 órakor kezdődik, a programban szerepel többek között az új FIFA-alelnök, a Magyar Labdarúgó Szövetséget (MLSZ) vezető Csányi Sándor beiktatása is.