Hat év alatt 221 milliót zsebelt be a baszk klub játékoseladásokból

shadow

Kevés olyan klub van, ahol a tradíciót annyira komolyan veszik, mint az Athletic Bilbaónál. A spanyol élvonalban szereplő klub 1912 óta csak és kizárólag baszk, illetve baszkföldön nevelkedett játékosokra építkezik, ezzel támogatva a hazai tehetségeket. Az utóbbi időben pedig arra is figyelt a vezetőség, hogy a legjobb játékosok értékesítéséből jól járjon anyagilag a klub.

Az Athletic Bilbao vezetősége 1912-ben határozta el, hogy csak és kizárólag baszk kötődésű játékosokat alkalmaznak. Ezt a szabályt - noha sehol nem szerepel írásos formában - azóta is mindig betartották. Mivel egy nem hivatalos irányelvről van szó, ezért bármelyik elnök dönthetne úgy, hogy a hagyományokat felrúgva külföldi futballistát igazol. Azonban a mai napig nem volt olyan elnökjelölt, aki ezzel a programmal kampányolt volna. 

"Con cantera y afición, no hace falta importación”

Az Athletic filozófiáját ez a mondat foglalja össze leginkább. Azt jelenti: "saját nevelésű tehetségekkel és helyi támogatással nincs szükség importra". Mindez persze több puszta mottónál. Hogy két-három régió játékosaiból hatékony csapat álljon össze, rengeteg időt és pénzt kell fordítani a helyi szintű játékosmegfigyelésre, illetve gondoskodni kell a fiatalok fejlődéséről is.

024_3299307.jpg Fotó: Europress/AFP

Minden a spanyol negyedosztályban szereplő CD Basconiánál kezdődik, ahonnan egyenesen a harmadosztályban szereplő második csapatukhoz irányítják a legjobb játékosokat. A legtöbb Athletic Bilbao-futballistának végig kell járnia ezt a ranglétrát a felnőtt csapatban történő bemutatkozás előtt. A rendszer kiválóan működik, története során egyszer sem búcsúzott a Bilbao a spanyol élvonaltól.

Elkérik a játékosok árát

Csapatépítésnél hátrányt jelenthet a hazai játékosokra épített stratégia, azonban ha rátalálnak egy igazi gyémántra, csak akkor hajlandóak belemenni az eladásába, ha a klubot busásan megfizetik érte. Legutóbb Kepa Arrizabalagát, a spanyol válogatottban is bemutatkozó kapust adták el a Chelsea-nek, világrekordot jelentő 80 millió fontért.

Nem ez volt az egyetlen jelentős üzlete a Bilbaónak az előző évekből. 2012 óta összesen 221 millió euróra tett szert a baszk klub játékoseladásokból, miközben a vásárlásra szinte semmit nem fordított, zömmel a saját rendszeren belül pótolta a távozókat. Az eladásokból befolyó pénzből az Athletic többek között felépíthette új stadionját, amelyet 2013 szeptemberében adtak át.

Kivásárlási árat rögzítenek

Amióta Jose Urrutia átvette a klub elnöki posztját, a kivásárlási ár központi részét képezi a hosszú távú stratégiának. A legügyesebb játékosokkal igyekeznek hamar szerződést hosszabbítani, melyben borsos kivásárlási árat rögzítenek. Onnantól kezdve csak akkor kell elengedniük legjobbjaikat, amennyiben aktiválják a szerződésben rögzített összeget.

043_dpa-pa_107598488.jpg Fotó: Europress/AFP

Először a Bayern München szembesült ezzel, Javier Martínez 2012-es szerződtetésekor. A Barcelona által is körbeudvarolt, sokoldalú középpályásért klubrekordot jelentő 40 millió eurót fizettek a bajorok, miután Urrutia hosszas tárgyalásokat követően sem volt hajlandó engedni az árból. Martínez egyébként remek igazolásnak bizonyult, alapembere volt a 2013-ban BL-győztes Bayernnek.

Később Ander Herrera 36 millióért lett a Manchester United játékosa, majd a városi rivális City tavaly aktiválta Aymeric Laporte 65 milliós kivásárlási árát. Utóbbi mindkét klubnál új átigazolási rekord lett. Azóta ezt a Chelsea megdöntötte Kepa leigazolásával, akit a Real Madridhoz távozó Thibaut Courtois helyére igazolt a londoni klub, potom 80 millió euróért.

Egyre ritkább ez a modell

Manapság kevés klub vállalja fel, hogy zömmel vagy teljes mértékben hazai játékosokra épít. A mexikói Chivas de Guadalajara - innen indult többek között Carlos Vela és Javier Hernandez pályafutása is - csak mexikóiakat foglalkoztat, mégis Mexikó legsikeresebb klubjai közé tartozik. Itthonról a Paksot lehetne említeni, amelynek a keretéhez csak magyarok tartoznak.