Viviani: "A Sky-nak csak egy dolog számít"

shadow

Két éve olimpiai aranyat nyert, 2015-ben pedig szakaszt a Girón. Egy igazán nagy szezonnal azonban még adós. Három idény után eljött a Sky-tól, és megpróbálja átvenni Marcel Kittel helyét a Quick-Stepnél.

Elia Viviani a váltás okairól, a Sky-nál tapasztal hangulatról, a Froome-ügyről, az új csapatáról és az idei célokról.

 

Azt mondják a Sky-ról, hogy ők testesítik meg az ideális csapat fogalmát. Te mégis eljöttél. Miért?

Valóban jó náluk tekerni. Mindent megkapsz, és csak magadra kell figyelned. Ennek egy idő után meglesz a látható eredménye. Nem könnyű még egy ilyen szinten működő sort találni. De azt látni kell, hogy esetemben, nem lett volna biztosított a jövő. Legalábbis, ami az egyéni céljaimat illeti. Persze csodálatos volt náluk menni, nem fogom elfelejteni, hogy a Romandián Froome és Moscon is segített nekem felvezetni a hajrát, de ebben a sorban csak egy dolog számít: az összetett győzelem. Az egy dolog, hogy én lemaradtam a tavalyi Giróról, de idén és jövőre sem lett volna biztos a helyem. És most, amikor a legjobb éveimet futom, és érzem magamban az erőt, ezt nem engedhettem meg magamnak. Ráadásul egy olyan nagy csapat hívott, mint a Quick-Step. Őszintén mondom, a Sky-nál hosszú távra terveztem, az első év után azt hittem, örökre náluk fogok tekerni.

Viszont a versenyzési stílusuk miatt sokaknak egyáltalán nem szimpatikusak

Valóban van egy olyan felfogásuk a kerékpárról, ami nem megszokott ebben a közegben. Őket egy dolog érdekli: az eredmény. A látványosság náluk másodlagos. Nem szimpatikusak szeretnének lenni, hanem győztesek. Sokat fektettek a csapatba, és ezért cserébe eredményeket, meg izgalommentesen megnyert Tour de France-t szeretnének. Van egy létező pénzügyi fölényük, megvehetik a legjobbakat, így pedig a kiemelt ember a lehető legkomolyabb támogatást kaphatja. El akarják érni a céljukat. Hogy közben nem ők a közönségkedvencek? Na, az számukra nem lényeges.

Ennek fényében mit gondolsz a Froome-ügyről?

Ismerve az ottani szokásokat, és a Sky alaposságát, nem tudom, hogy Froome miért vállalt volna ekkora rizikót. Ő, akit szinte naponta ellenőriznek. Versenyzőként viszont azt mondom, ha nem sikerül hitelesen bizonytania a történteket, akkor meg kell büntetni. Ha másokat eltiltottak ezért, akkor vele sem lehet kivételezni.

Lefevere az új főnököd, érezhetően sokat vár tőled. Szerinte simán nyerhetsz annyit, mint Kittel.

Tényleg gyönyörű dolgokat mondott rólam, de ez abszolút nem ijeszt meg. Mármint az, hogy vannak elvárások. Tavaly volt 9 győzelmem, és 10 második helyem. Ha ezeknek csak a felét megnyerem, már léptem előre. És egy olyan sorral, amit itt kapok, egyátalán nem lehetetlen a dolog. Amúgy meg nem Kittel-pótló leszek. Ő teljesen más stílusú versenyző. A világ legerősebb sprintere, de a sík befutókon kívül, máshol nem nagyon villog. Szerintem én egy fokkal komplettebb vagyok. Nekem mostantól az a fontos, hogy a lehető legtöbb sprintet nyerjem. De egyébként például Kristoffhoz hasonlóan a Flandrián sem érzem magam esélytelennek.

Viszont mostantól lesz melletted egy Gaviria... Pályan elég nagy ellenfelek vagyunk, a 2016-os vb-n bemutatott viselkedése még a mai napig felidegesít. Amúgy nem hiszem, hogy sok közös versenyünk lesz. Majd mindenki szépen dolgozik a saját sorával. Szerintem egy Quick-Step-színtű csapatnak, simán szüksége van két sprinterre.

És a Sanremo?

Ki nem álmodik arról, hogy azon a versenyen egy komplett csapat dolgozik érte, és még marad embere a Via Román? De nekem a Sanremo 2018-ban nem élet-halál kérdése. Úgy vagyok vele, mint az olimpiával. Előbb megnézem milyen, és csak aztán próbálom megnyerni. És azt se felejtsük el, hogy erre az egynaposra nem csak ketten vagyunk a Quick-Stepben. Alaphilippe és Gilbert sem esélytelen. Amúgy meg inkább ott vagyok Gaviria mellett, minthogy tv-ből nézzem a versenyt.

Mennyit változott Viviani a Rióban látott önmagához képest?

Sokat. Alapból akkor négy kilóval nehezebb voltam. Egy országútra készülő Viviani 80 kilót nyom ki negyvenszer, négy szériában, a pályás pedig kétszázat, háromszor hatos sorozatokkal. Most megcsinálok 10-12 sprint szimulációt egy óra alatt, anno a pályán egy nap alatt 40 álló rajtot gyakoroltam. November óta készülök az új idényre, már jóval több, mint 5000 kilométert mentem.

Megváltozott az életed az olimpiai bajnoki cím óta?

Ha olimpiai bajnok leszel, szinte egy új dimenzióba kerülsz. Az emberek felismernek az utcán. Ez számomra teljesen új dolog volt. Megállítanak, elmesélik, hogy mit csináltak épp, amikor nyertél. Emlékeznek a pillanatra és ez hihetetlen érzés. Sokan mondják, hogy elsírták magukat a győzelmem miatt. Mikor buktam, többen megdobálták a tv-t és káromkodtak :) Mindenkinek van valami története. Aztán ott vannak a személyes kapcsolatok. Megismerkedtem például csomó más olasz sportolóval. Sofia Goggia, Peter Fill. Velük több eseményen összefutottam. Vagy ott van Greg Paltrinieri. Vele tök jóban lettünk.

Szóval készen állsz arra, hogy nagyobb lesz a felelősség, és nőni fognak veled szemben az elvárások? A lehető legtöbb sprintet szeretném nyerni. Csak ez foglalkoztat. Most vagyok a legjobb korban, szóval itt az ideje annak, hogy a pálya után az országúton is robbantsak egy nagyot.

 

(Forrás: CdS/Tuttobici)