Hawkins sikereinek kulcsa

shadow

Barry Hawkins egyelőre kiválóan szerepel a világbajnokságon, ez részben annak is köszönhető, hogy egy ideje Terry Griffiths készíti fel a megmérettetésekre. A Sólyom a közelmúltban egy magánéleti válságon is túljutott, így a vb-re már tiszta fejjel érkezhetett, minden adott tehát a jó szerepléshez, esetlegesen egy végső sikerhez is. Griffiths, 1979 világbajnoka ismét érdekes információkkal szolgált, a World Snookernek nyilatkozott.

Hawkins fejlődéséről…

„Barry korábban ötször bukott el a világbajnokság első körében. 2013 óta zsinórban hat negyeddöntőt játszott, ilyen konzisztensnek lenni roppant nehéz a Crucible-ben. Az én időmben ez nem számított volna ekkora dolognak, mert kevesebb versenyző volt a touron és a színvonal sem hasonlítható a maihoz. Barry kivételesen jól szerepel idén, 2013-ban is közel volt a világbajnoki címhez, akkor Ronnie jobbnak bizonyult nála. Fontos, hogy odafigyelj a torna ezen szakaszában arra, hogy mit csinálsz. Nem szabad például sokat gyakorolni, egy kiadós alvás többet segít. Nem csupán a játékkal kell foglalkozni ilyenkor.”

Arról, hogy a játékosként elért trófeagyőzelmek segítik-e mai munkáját…

„A saját tapasztalat felhasználása alapvetés. A játékosoknak tudniuk kell, hogy én magam is tisztában vagyok azzal, milyen átélni egy-egy versenyszituációt. A szünetben szoktam ellátni tanácsokkal a tanítványaimat. Ha jól megy nekik a játék, másról beszélgetünk, például a labdarúgásról. Ha valaki nem elégedett önmagával, megbeszéljük, miben kell javulnia. A játékosok szeretik, ha a közelben vagyok, mert képes vagyok hatni a gondolkodásmódjukra.”

A sikereiről...

„Az idei negyeddöntősök közül hatan is dolgoztak már velem, ez azt jelenti, hogy valamit jól csinálok. Hozzá kell tennem azonban, hogy nagyjából 2,5-5%-ot vagyok képes javítani a játékukon, ez elég is. Nem kell radikális változtatásokat elképzelni. Egyszerűen élvezem, amit csinálok.”

Arról, hogy visszasírja-e a régi időket…

„Nem hiányzik az aktív pályafutásom. Az emberek gyakran mondják, hogy talán túl hamar vonultam vissza, de én nem így érzem. Mindig arra vágytam, hogy egyszer edző legyek. Amikor profi voltam, nekem is szükségem lett volna egy mentorra, úgy biztosan több tornát nyertem volna. Ezen kívül semmit sem bánok az életben.”

Az edzősködésről…

„Általában többet látnak bele ebbe a munkába, mint amiről valójában szól. Valaki tanácsot ad a másiknak, így lehetne röviden körülírni. Egyetértek a szókratészi elvvel: senkinek semmit sem tudok megtanítani, de gondolkodásra késztethetem az embereket.”

A World Snooker írása, Snooker Magyarország fordításában.