Kína aranya

shadow

A mai napon elkezdődött a China Open, a szezon utolsó előtti pontszerző versenye. Az a verseny, amit sokáig kicsit zárójelbe kellett tenni, és hozzá kellett fűzni minden eredményhez, hogy ez a világbajnokság előtti utolsó torna, és ezért nyilván nem mindenki veszi olyan komolyan, mint a többi pontszerzőt.

És ez valószínűleg így is volt. Csakhogy történt két dolog is. Az egyik: Selby tavaly megmutatta, hogy meg lehet nyerni a China Opent és utána a világbajnokságot is. Ez soha korábban senki másnak nem sikerült. A másik, ami még sokkal fontosabb: a China Open összdíjazása a duplájára nőtt. A tavalyi 510.000 fontról (amivel nem emelkedett ki a tornák mezőnyéből) idén kereken egymillió font emelkedett. Ennél is fontosabb (hiszen a játékosok szeme előtt nem az összdíjazás lebeg, hanem a fődíj), hogy a győztes 225.000 fontot tehet majd zsebre. Ez pedig közel triplája a tavalyi 85.000-nek.

Ezzel egy csapásra a China Open lett a világbajnokság utáni második legjobban díjazott verseny. És most mondhatjuk azt, hogy a tornák történelme és hagyományai jelzik a fontosságukat, ami jobbára igaz is, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a játékosok abból (is) élnek, amit megkeresnek az egyes versenyeken. Egyszóval a China Open hihetetlenül fontos verseny lesz idén.

Nem mintha korábban gyenge eredményeket hozott volna. Pekingben nem fordult elő, hogy nem egy klasszis (vagy később azzá váló) játékos győzött. Mindössze három olyan bajnoka van a tornának, aki nem világbajnok: Ding, Trump és Maguire. Ugyanakkor többször is megtörtént, hogy itt mutatta meg magát először istenigazából egy későbbi sztár. Éppen a fent említett Dingről és Trumpról van szó. Meglepetések néha jönnek Pekingből, de "futottak még" játékosok nem győznek.

Mindezek mellett még egy fontos szempontból érdekes lehet az idei kiírás. O'Sullivan megszerezte szezonbeli ötödik pontszerző trófeáját a Players Championship megnyerésével. Ezzel beállította Hendry, Ding és Selby rekordját. No de hátra van még két torna, tehát meg is döntheti a rekordot. És alighanem a China Open jobb esély erre, mint a VB.

Azt ugyanakkor tudnunk kell, hogy O'Sullivan 2000 óta nem nyert China Opent. Igaz, sosem volt akkora motivációja, mint idén. Az utóbbi öt tornából négyet ki is hagyott. Azt is hozzá kell tenni, hogy a pénzdíjak emelkedésével együtt jár az is, hogy immár nem öt, hanem hat nyert frame-ig játszanak, már az első fordulóban is. Talán ezt sem bánja a szezon legjobbja.

A címvédő Selby, aki idén nincs nagy formában. Érdekes módon így is nyert egy pontszerzőt, és persze valószínűleg előbb-utóbb meg fogja találni a formáját. A tábla két végéről indul Selby és O'Sullivan, a papírforma az ő döntőjüket irányozza elő. De melyik torna hoz papírforma eredményeket manapság...?