Volt itt egy snooker gála

shadow

14 hónap alatt három snooker gálát láthattunk Budapesten. A három gálán összesen hat világsztárt, négy magyar játékost, komoly breakeket, időnként pedig bemutatóhoz illő komolytalanságot csodálhattunk meg. Már-már azt hihetnénk, hogy megszokássá válik a Magyar Snooker Gála, pedig dehogyis.

Az első gálán is voltak különösen emlékezetes pillanatok, és persze a másodikon is. De azt, ami a harmadikon történt, maga a résztvevő sem fogja sosem elfelejteni. Shaun Murphy nagyjából 30 perc leforgása alatt lökött két maximumot, és ilyen a saját elmondása szerint még sosem történt vele. 

Ráadásul olyan jól időzített, hogy a második maximummal véget is ért a délutáni etap. És ez egy hátborzongó örömujjongást, három perces álló ovációt vont maga után. Hihetetlen élmény volt, nemcsak Murphy őrzi meg az emlékezetében, de mindenki más is, aki ott volt.

Az esti gála csúcspontja (Murphy újabb maximum kísérlete mellett) egyértelműen Kojsza Zoltán százasa volt. Zoli kilencszeres magyar bajnok, de már évek óta nem snookerezik versenyszerűen. Mérges volt magára, mert a délutánja nem sikerült jól. A délutáni gála után gyakorolt, és este megnyerte a colour clearence-t, aztán a shoot out frame-ben legyőzte Murphy-t. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy egy 102-es breaket lökött. Magyar százas, ha nem is éles téthelyzetben, de mintegy ezer néző és a tévékamerák előtt, egy Triple Crown bajnok ellen. Nagyon sok ízlelgetnivaló van ebben a mondatban.

A dolog vicces oldala, hogy Zoli nem tudta, hogy százast lökött. Rögtön a break után, a takarásban odakiáltott nekem, hogy ez nem volt rossz! Mondom neki, hogy zseni vagy, Zoli. Mire ő: ha belököm a sárgát, százas is lehetett volna. Miről beszélsz, százast löktél! Nem, kilencvenvalamennyi volt. Dehogyis, a rózsával lett 102! Mindezt a Gerevich Sportcsarnok hátsó WC-jében ... De akkor aztán felrobbant Zoli, és a fél világot a keblére ölelte.

Almási, Révész, KojszaAlmási, Révész, Kojsza Fotó: Monique Limbos

A másik színfalak mögötti momentumunk nem volt ennyire vicces. Történt ugyanis, hogy Csurgó Balázs szervezőtársam hívott úgy egy órával a gála kezdete előtt, hogy Jimmy lakatra zárta a dákótokját, de a lakat kulcsát Londonban felejtette... És akkor ezzel mit csináljunk? A szálloda biztos tud adni erővágót. Csak éppen a szállodát nem érjük el. Wéber Gábor és én a csarnok két végén voltunk, egyszerre öt-hat kisebb-nagyobb kérdéssel birkóztunk, de akkor mindent elengedtünk. Hogyan nyissuk ki azt a tokot?

Rengeteg ötlet felmerült, de idő szűkében voltunk. Végül Kojsza Zoli oldotta meg a dolgot. Ugyanis éppen úton volt a városban, és elloholt egy erővágóért, amit villámsebesen a szállodába vitt. Ahol felfeszítették a lakatot, és előbukkant az a bizonyos dákó. Hurrá, Jimmy White tud játszani! Mi hárman, szervezők viszont öregedtünk pár évet ezalatt.

White, Palásti, MurphyWhite, Palásti, Murphy Fotó: Monique Limbos

Röviden összefoglalva: Shaun Murphy csodálatos volt, nemcsak a maximumok és a további százasok, hanem az egész nap mutatott lelkesedése, profizmusa és szórakoztatása miatt. Igazi gála-arc. Jimmy White egy sztár, ezt megmutatta ezen a szombaton is. Révész Bulcsú délután parádézott, este pedig Kojsza Zoli remekelt. És bemutatkozott két magyar játékvezető, Almási Gergő és Palásti Péter, ami a magyar snooker fejlődése szempontjából egy fontos mérföldkő.

A szervezők pedig nemsokára összeülnek, hogy tárgyaljanak a folytatásról :)

Itt tekinthető meg az nso összefoglalója és interjúja Murphy-vel.