Ne bántsátok Babos Tímeát!

shadow

Azt hiszem, jó néhány magyar ember nevében bátran állíthatom, hogy nagyon szívesen meglettünk volna anélkül, hogy lássuk Babos Tímea kirohanását, melyet a 's-Hertogenbosch-i tenisztorna első fordulójában Arantxa Rus elleni meccs döntő játszmájában edzőjéhez intézett.

Nagy örömmel olvastam Babos Timi ma délelőtti sajtóközleményében, hogy ő is hasonlóképpen gondolkodik, így aztán már csak össze kell fésülnünk a véleményünket. Míg Timi úgy gondolja, kirohanását nem kellett volna megmutatnia a teljes magyar sajtónak és akkor nem tudna róla senki, addig én azon a véleményen volnék, hogy nem tudna róla senki, ha nem rohant volna ki.

Már csak azért is gondolom úgy, hogy ez utóbbi célravezetőbb lett volna, mert:

egyes magyar portálok ezt olyan kommentárokkal látták el, amelyeket a Timi Team elfogadhatatlannak tart!

Írja. aközlemény, nem beszélve arról, hogy

a rövid játékos-edző párbeszédhez fűzött, csak az idei szereplés negatív oldalát kiemelő mondatok alkalmasak a megtévesztésre!

Nem ironizálnék tovább, mert nem nagyon lehet. A sajtóközlemény fontosabb dolgokra is rávilágít ugyanis. Megmutatja, miként gondolkodik egy sikeres magyar sportoló, (de az is lehet, hogy sok magyar sportoló, sőt sok magyar ember) az újságírásról, az újságírókról.

A játékos és szakmai stábja is azt gondolja, joggal várható el, hogy tényszerű és a közvéleményt valósan tájékoztató cikkek számoljanak be a pályafutásáról. Furcsának tartjuk, hogy a hétfői eseményről beszámoló anyagok többsége csak a szenzációt látták a történésekben. Érdekes módon, Tímea sikereinek egy részéről nem készültek ilyen terjedelmű anyagok, pedig egyesben és párosban is számos kiemelkedő eredményt ért el pályafutása kezdete óta.

Mi magunk úgy gondoljuk, elég jelentős terjedelemben számoltunk be Timi karrierjének minden rezdüléséről, így aztán akár feljogosítva is érezhetnénk magunkat a kritikára. Már amennyiben jól értelmezzük ezeket a sorokat, és a Team Timi tényleg arra gondol, hogy csak az kritizálhat, aki dicsérte is eleget, mégis azt kell mondjam, hogy amit a gondolnak, az butaság.

Kreivich Orsi kolleganőnk véleménye például nem csak azért jelenhetett meg a Hosszabbításon, mert mi előtte néhány dicsérő cikkel rukkoltunk elő és ezzel mindezt kiérdemeltük (ha kiérdemeltük persze, ezt nem tudjuk, inkább csak vélelmezzük, de simán el tudjuk hinni azt is, hogy a stáb inkább azt szeretné, ha a negatívumok egyáltalán nem jelennének meg)

Ösztönző kritika Babos Tímea buborékjába | Hosszabbítás

Többféle okból kifolyólag nem szokott megemlékezni a sportsajtó egy sportoló teljesítményéről. Az egyik az, ha érdektelen. Előfordul az is, hogy nem történik vele különösebben nagy dolog. Akad, ha félnek tőle, mert olyan emberek állnak mögötte, akikkel nem feltétlenül jó ujjat húzni. Az is benne lehet a pakliban, hogy nem alakult ki vele kapcsolatban a kritizálási kultúra.

Alapvetően persze nem gondoljuk azt, hogy nagyon meglepő 2017 Magyarországán az, ha valaki a sajtót a propagandával azonosítja, az internetes oldalakat pedig saját Facebook-oldalával, vagy Twitter-fiókjával. Attól azonban, hogy valaki ezt így gondolja, mindez nem lesz így. Hívják őt Babos Tímeának és legyen ő a világ egyik legjobb páros teniszezőnője, vagy legyen üvegfúvó egy eldugott kis faluban.

Egy újságírónak feladatai vannak. Feladata az, hogy beszámoljon egy wimbledoni döntőről, és feladata az is, hogy tájékoztassa az olvasóit, hogy ugyanaz a játékos 11 alkalommal kap ki az első fordulóban fél év alatt, vagy arról, hogy minősíthetetlen dolgokat mond kamerák előtt.

Lehetne szidni persze a kamerákat is, vagy a zajmikrofonokat, hiszen ha nincsenek ott, akkor sem tudná senki, hogy mi történt. Mint ahogyan akkor se tudna senki, ha Tímea nem teniszezőnek állt volna, hanem mondjuk íjásznak, hiszen ott legtöbbször nemhogy kamera, meg zajmikrofon nincs, de sok esetben edző sem. Igaz a fizetés is szerényebb.

Vannak dolgok, melyekkel egy híresebb sportolónak együtt kell élnie. Nem mondom, hogy soha nem történhet olyan, hogy valakinek rosszabbul megy, vagy, hogy kiborul, dehogy. Hogyan mondhatnék ilyet, hiszen ilyen valamennyiünkkel előfordul. Csak az volna a fontos, hogyha valaki már hülyeséget csinált, akkor ne másban keresse a hibát, ne a hír hozóját hibáztassa, hanem maradjon inkább csendben.

Elnézést nem kell kérni, csak maradjon csendben.