Nyolc ember, aki szívét-lelkét ott hagyta Wimbledon gyepén

shadow

Aki hozzám hasonlóan volt olyan szerencsés, hogy a szerda délutánját és estéjét azzal tölthette, hogy végignézte a wimbledoni férfi negyeddöntőket, az a nap végeztével összetehette a két kezét, felnézhetett az égre, és hálát adhatott a Nagyfőnöknek. Nyolcan léptek pályára, és ha nem is nyújtottak mindannyian emberfelettit, küzdésből senki nem érdemelhet rosszabbat, mint jelest. Összefoglalónk következik.


Kitartó Kevin élete győzelmét aratta Federer ellen

Federer iszonyú koncentráltan és végtelenül magabiztosan kezdte a mérkőzést, és rögtön az elején elvette Anderson adogatását, majd hozzá is tette a magáét. Ezt követően makulátlan játékkal gyorsan át is gázolt az első játszmán. 

A másodikat azonban nem kezdte jól, és 85 zsinórban megnyert szervagém után elvesztette az adogatását. Viszont rendezte a sorait és visszajött, de kétségtelen, Anderson ekkor már nagyobb nyomatékkal volt ott a meccsben, mint az első szettben. A játszma rövidítésbe torkollott, ami elég sok fordulatot hozott. Federer előbb hátrányba került, majd 6-3-nál már neki volt három szettlabdája. Az első kettőt adogatóként még kihasználatlanul hagyta, a harmadikat azonban egy csodálatos ponttal fogadóként megcsinálta. Az, hogy a svájci a második játszmában veszített a dominanciájából, abból is látszott, hogy majd' kétszer annyi játék alatt ugyanúgy 10 nyerőt ütött, mint az elsőben.

A harmadik szett stabil adogatójátékokkal indult, mindketten iszonyúan vigyáztak a szervájukra. 5:4-es Federer-előnynél azonban már komoly nyomás volt az épp adogató Andersonon. A svájci el is jutott meccslabdáig, ám nem tudta kihasználni, és a dél-afrikai végül kiegyenlített. A következő gémben Anderson jutott el break-labdákig, melyek közül az elsőt csúnyán elrontotta, a másodikat viszont megoldotta, és adogathatott a szettért. Sikerült is kiszerválnia a játszmát annak ellenére, hogy Federernek három lehetősége is lett volna arra, hogy visszajöjjön. Nem sikerült neki, ami azt jelentette, hogy 34 megnyert szett után elvesztett egyet. 

A negyedik játszma úgy indult, mint az előző, stabil adogatójátékokkal, ám a dél-afrikai egyre agresszívebben és agilisabban teniszezett. Federer volt a sebezhetőbb adogatóként, el is bukta a szerváját 3:3-nál. Andersonnak adogatnia kellett a játszmáért, amit meg is oldott, pedig ezúttal a svájci is kellően élesen teniszezett. Jöhetett a döntő szett, azok után, hogy Federernek már mérkőzéslabdája is volt... 

A döntő játszmában, mint a szemük fényére, úgy vigyáztak a játékosok a szervagémjeikre. 4:3-as Federer-vezetésnél jött az első igazán szoros helyzet, amikor némiképp váratlanul, bár a növekvő nyomást tekintve talán nem is annyira, Anderson bajba került. A dél-afrikai azonban higgadt, agresszív játékkal végül hozta a szerváját. Valami hasonlót kellett megtennie két adogatójátékkal később is. A feszültség egyre erősödött, helyenként iszonyú nyomás alatt voltak kénytelenek teniszezni, de jó sokáig mindketten masszívan állták a sarat. 

Egészen 11:11-ig. Ekkor Federer volt az, aki nem bírta tovább, és elvesztette az adogatását. Persze Andersonra még várt a feladat, hogy kiszerválja a meccset, ám ő ezt szinte rezzenéstelenül oldotta meg, és megérdemelten jutott a legjobb négy közé. 

"Ha egy olyan játékos ellen, mint Roger, kétségekkel telve mész ki a pályára, ahogy én az első szettben, akkor el fogsz bukni" - mondta Anderson. "Egyfolytában azt mondogattam, hogy hinnem kell magamban, hogy ez az én napom lesz. Nagyon boldog vagyok, hogy végül is tényleg az lett."
"Megvoltak az esélyeim, de nem használtam ki őket" - mondta Federer. "A cél az, hogy visszajöjjek ide jövőre. Most rendkívül kimerült vagyok mentálisan. És szörnyen érzem magam. Borzasztóan."


Domináns Djokovic újra GS-elődöntőben

Djokovic viszonylag korán előnybe került az első szettben, 2:1-nél ugyanis break-labdákhoz jutott. Az első még kimaradt, a másodikat azonban Nishikori már nem tudta hárítani. A szerb könnyedén megtartotta az előnyét a szett végéig. A japán azonban emelt a színvonalon a második játszmára, Djokovic pedig frusztráltabbá vált, figyelmeztették nem megfelelő viselkedésért, majd ennek kapcsán vitázott a mérkőzésvezetővel is. Törvényszerű volt talán, hogy ezek után elbukja a szerváját, ami meg is történt, Nishikori pedig rutinosan megoldotta a játszma végét és kiegyenlített. 

Harmadik szett 1:2-nél a japán ápolást kért. Szerencsére azonban a fizió és az orvos csak egy amolyan ellenőrzésfélét végeztek Nishikorin, aki ezt követően break-labdát hárítva hozni tudta az adogatását. Djokovic 0-40-nel indította a következő szervagémjét, de fordított, és így nem került hátrányba. Ezek után pedig az volt törvényszerű, hogy a japán ne tudja hozni a saját adogatását. Így is történt. Ez pedig el is döntötte a játszma sorsát, a szerb, négy gémet nyerve zsinórban, szettelőnybe került.

Sőt, tovább dominált a negyedik játszmában is, és viszonylag hamar breakelni tudott. Nishikori egyre kevésbé volt már a pályán, a szerb egyre magabiztosabb lett, és végül, a szettveszteség ellenére is, összességében könnyedén jutott az elődöntőbe.

"Hatalmas érzés ott lenni a legjobb négy között egy Grand Slam-tornán" - mondta Djokovic. "Úgy érzem, a legjobb pillanatban kerülök a legjobb formába."


Rafa nyerte a két óriásszívű csatáját

Miközben Federerék gyűrték egymást az egyes pályán, próbáltunk figyelni Nadalra és Del Potróra is, akik a centeren vívták a maguk ütközetét. Sokáig fej-fej mellett haladtak, noha az argentinnek azért akadtak gondjai az adogatásaival. A játszma végén Nadal volt az, aki higgadtabb és pontosabb tudott lenni a kulcspillanatokban, így ő került szettelőnybe.

A második játszmában DelPo elvette a világelső adogatását, ám mikor ki kellett volna szerválni a szettet, nem volt elég határozott, vagy úgyis mondhatjuk, hogy Nadal annyira akarta a játszmát, hogy végül kiegyenlített. A fordulatoknak azonban itt még korántsem volt vége. Tie-break döntött a szettről, melyben szinte végig Rafa állt jobban, azonban miután játszmalabdánál kettős-hibát ütött, DelPo átvette a kezdeményezést, és végül kiegyenlített.

A továbbiakban csendesen csordogált a meccs előre, egészen 5:4-es DelPo-vezetésig. Ekkor Nadal játéka passzívabbá és pontatlanabbá vált, miközben az argentin rendkívül határozott és agresszív volt. A spanyol semmire vesztette el az adogatását, amivel egyszersmind bukta a szettet is.

A negyedik szett ötödik játékában DelPo adogatása egy kicsit döcögött, amit Nadal ki is használt, és előnybe került. Az argentin a szett végére fizikálisan elfogyni látszott, és a spanyol egyre inkább fölényben teniszezett. Rafa könnyedén le is zárta a játszmát, amivel előnybe került. A számszerű előnynél a fizikális, valamint a lélektani fölény még inkább szembetűnő volt a világelső oldalán. 

A döntő szett harmadik játékában DelPo kis híján bajba került, ám ez a csodás diving-röpte, valamint az azt megelőző kőkemény fonák megmentette. Egy gémmel később azonban már semmi nem mentette meg Nadal fonák keresztjétől, és break-hátrányba került. Az argentin megpróbált visszajönni, nem is egyszer, sokszor. Óriásit küzdöttek mindketten, ám Rafa volt az, aki jobban bírta a végét. Mind mentálisan, mind fizikálisan. 

Szívben, küzdésben viszont aligha volt különbség közöttük. A két legnagyobb harcost láttuk egymásnak feszülni, Nadalban maradt több a végére, így ő van ott a legjobb négy között. Szép momentum volt a meccs végén, ahogy a világelső átment a háló túloldalára, és megölelte harcostársát.

"Sajnálom Juan Martínt, elképesztő játékos" - mondta Rafa. "Ő is megérdemelte volna a győzelmet."


Big Johnny élete első GS-elődöntőjére készülhet

Két hatalmas adogató állt egymással szemben a negyedik negyeddöntőben, Milos Raonic és John Isner. Nem oly meglepő tehát, hogy rögtön az első játszma rövidítésbe torkollott. Bár Raonicot ápolni is kellett, a combjával akadtak gondok, mégis ő volt az, aki előnybe tudott kerülni nem egész háromnegyed órát követően. 

A második szettben ott folytatták, ahol az elsőben abbahagyták. Adogatóként mindketten brillíroztak, amiből következik, hogy fogadóként esélyük sem volt komolyan labdába rúgni. Ismét jöhetett a tie-break, melyet ezúttal Isner tudott behúzni. Ekkor ketten együtt már 42 ásznál jártak, 24/18 volt a megoszlás a kanadai javára. 

A harmadik szett derekán, közel két órányi játék, valamint 28 lejátszott szervagém után Isner volt az, aki először break-labdához jutott, amit ki is használt, így aztán 3:2-es előnybe került. Az amerikai előnye kitartott a szett végéig, és ha nem is könnyen, de kiszerválta azt.

Isner lassan azért ráérzett a breakekre, mert a negyedik játszma közepén ismét elvette a kanadai adogatását. Sőt, olyannyira ráérzett, hogy még csak adogatnia sem kellett az elődöntőért, mert a végén még egyszer lebreakelte Raonicot, ami azt jelenti, hogy ő is ott van a legjobb négy között. 

"33 éves vagyok, és úgy érzem most játszom életem teniszét" - mondta Isner. 

Csütörtökön a női elődöntőkkel folytatódnak a küzdelmek Wimbledonban, pénteken pedig majd következik a Rafael Nadal - Novak Djokovic, valamint a Kevin Anderson - John Isner összecsapás a férfiaknál, a fináléba jutásért.