Griezmann gyerekként egyik francia klubnak sem kellett, azóta világbajnok és országa egyik kedvenc labdarúgója lett

shadow

Az Atlético Madrid és a francia labdarúgó-válogatott immár világbajnok, Európa-bajnoki ezüstérmes, Európa-liga-győztes támadója, Antoine Griezmann karrierjét ismerhetjük meg gyerekkori élményeitől és kudarcaitól kezdve az elmúlt évek klub- és válogatott sikereiig a 27 éves csatárról szóló első életrajzi könyvben, melyet a GABO Kiadó jóvoltából magyarul is elolvashatunk.

Az olasz Luca Caioli és a francia Cyril Collo - mindketten újságírók - jegyzik a kötetet, amely erős képiséggel, filmszerű kezdéssel adja meg az alaphangot: "Nincsen semmi különös ezen a két nagy és meglehetősen leharcolt kék ajtón, hacsak az nem, hogy némi fantáziával akár egy futballkapunak is nézheti őket az ember." - így szól az Antoine Griezmann című könyv első mondata. A Maconban született Griezmann öt és fél évesen kezdett focizni, már hét esztendősen labdarúgónak készült, és nagy sikerei után sem feledkezett meg gyermekkori klubjáról, mindig hazalátogat a "Griezmann Challenge"-re, a kétnapos rendezvényen 800 gyerek vesz részt a környékbeli klubokból.  

David Beckham, Zinedine Zidane és Pavel Nedved volt a három legnagyobb kedvence gyerekként, a 7-es mez szeretetét az angol középpályás példája adta. Fiatalon még az Olympique Marseille-nek drukkolt, de aztán átpártolt a Lyonhoz, pedig sosem játszott a klubnál. De édesapjával rendszeresen járt a Lyon meccseire, még a brazil Sonny Andersonnal is lett egy közös fotója. 


Alacsony termete miatt hamar elfáradt a meccseken 13 évesen, de megszállottja volt a focinak és nem adta fel álmait. "Nagyon technikás, de túl kicsi." - hangzott a legtöbb francia akadémia válasza a játéka láttán. A Lyonnál is járt próbajátékon, de előbb a klub mondott le róla, majd Griezmann édesapja és edzője, Alain mondott nemet az egyesületnek. A Lyon mellett a Saint-Étienne, a Sochaux, az Auxerre és a Metz sem igazolta le őt gyerekként. Mindannyian visszautasították. Története kísértetiesen emlékeztet Jamie Vardy sztorijára, amit az angol csatár önéletrajzi könyvéből ismerhetünk.

Az angol válogatott csatárának útja a vodkától a nyomkövetőn át az Eb- és vb-részvételig | Hosszabbítás

Még tavaly jelent meg magyarul is Jamie Vardy: "A semmiből. Az én történetem" című önéletrajzi könyve a GABO Kiadónál, amiben rendkívül szórakoztató módon kapjuk meg a most 31 éves labdarúgó meseszerű pályafutásának bemutatását.

Amit elmulasztottak hazája klubjai, nem tette meg a Real Sociedad, a spanyol egyesület megfigyelője, Éric Olhats csapott le rá. 2005-ben, 14 évesen került Spanyolországba, a Zubieta komplexumba. "Megkapta az esélyt a mindössze 155 cm-es magassága ellenére is" - olvashatjuk. Mielőtt elszerződött volna a baszkokhoz, részt vett a Francia Labdarúgó-szövetség általános ülésén, ahol az 1998-ban világbajnok francia válogatott szövetségi kapitánya, Aimé Jacquet is beszédet mondott:

"Először is maradjanak itthon. A külföldi klubok más filozófia szerint működnek, mint a franciák. Mi nagy becsben tartjuk a gyermekeket, az oktatási intézményeiket, a családjukat és a nevelőegyesületeiket. Bőven lesz még idejük külföldre szerződni, miután befejezték az iskoláikat és elég felkészültnek bizonyultak rá. Kétgenerációnyi labdarúgót veszítettünk el Franciaországban, akik hamar külföldre szerződtek. Soha nem láttuk ezeket a fiatalokat viszont, vagy ha mégis, akkor rendkívül gyenge fizikai és mentális állapotban." Antoine Griezmann nem fogadta meg Jacquet tanácsát, és milyen jól tette!

A '98-as vb-t egyébként egy 10-es számú Zidane-mezt viselve nézte otthon családi körben hétévesen. "Barátjával, Jean-Baptiste Michaud-val még a Macon-Loché-i TGV-állomásra is kimentek, hogy ott köszöntsék a francia válogatottat, mely Saint-d'Ardieres felé tartott, hogy ott készüljön fel a Dánia elleni, Lyonba rendezendő világbajnoki mérkőzésre. Az M6 csatorna felvételén egy pillanatra fel is tűnik két kis szőke fej, amint a játékosok autogramjaira vadásznak a tömegben."

A tehetségével tudta kompenzálni testi gyengeségét, rendkívül technikás volt, kitűnő játékintelligencia és anticipációs képesség jellemezte már fiatalon, na meg a Real Madrid világklasszis-jelöltjére, Gutira emlékeztető külső. 2009 nyarán fordult meg minden, 18 évesen remekelt az első csapat felkészülési mérkőzésein. Azon év augusztusában úgy lehetett tagja az első csapat keretének, hogy a tartalékok között egyetlen percet sem játszott. Szeptemberben, 18 évesen, 5 hónaposan és 16 naposan spanyol bajnokin is bemutatkozott a Real Sociedadban. Még abban a hónapban kezdőként is szerepelt, ráadásul góllal debütált, így néhány hét alatt beugróból az első csapat állandó játékosává vált. A Reallal 2010 júniusában jutott fel a spanyol élvonalba, a La Ligába. Saját elmondása szerint Carlos Buenótól tanult a legtöbbet (a legideálisabb csapattársának a mexikói Carlos Velát tartotta). Rajta keresztül kedvelte meg Uruguayt, és azóta tart szenvedélye a matétea iránt is. "Minden edzés előtt iszom egy csészével, reggel és délután is, mert felébreszt". 

2010 áprilisában kapott hatéves, profi szerződést, majd meghívót az U19-es francia válogatottba, és tagja lett az abban az évben Európa-bajnok csapatnak. Egyre gyorsabban történtek vele a dolgok, a Deportivo ellen megszerezte első La Liga-gólját is. Már ekkor elhíresült különleges gólörömeiről, egy alkalommal például beült egy szponzorautóba vagy éppen zöld mezt viselve íjászpózban csúszott térden a gyepen. 

Messi_Griezmann_2011.jpg Messi és Griezmann egy 2011-es Barcelona-Real Sociedad mérkőzésenFotó: Europress/AFP

A San Sebastián-i klubnál nem vették jó néven, ahogy Griezmann kacérkodott az Atlético Madridhoz távozásának gondolatával és ennek nyilvánosan is hangot adott. A pletykákat lezárva szerződést hosszabbított 2016-ig. 2013 nyarán negyedikek lettek a spanyol bajnokságban, és éppen azzal a Lyonnal játszottak Bajnokok Ligája-selejtezőt, amelyik klubért annyira rajongott gyerekként. Először léphetett a Stade de Gerland gyepére játékosként, ráadásul ellenfélként. 2-0-ra nyertek idegenben, az első gólt Grizou lőtte, egy pazar ollózós mozdulattal. 

További érdekesség, hogy Griezmann ott volt a lelátón a 2004-es Lyon-Sociedad BL-meccsen, méghozzá Sonny Anderson-mezben. Kilenc évvel később pedig tevékeny részese volt, hogy kedvenc francia csapata testén át jussanak a legrangosabb európai kupasorozat főtáblájára. 

2014 márciusában egy, a hollandokkal vívott barátságos mérkőzésen mutatkozott be a felnőtt válogatottban, a brazíliai világbajnokságon remek összjátékot produkált Mathieu Valbuenával és Karim Benzemával. A torna után szerződött az Atlético Madridhoz, tíz év, öt profi idény után (202/53) távozott a Sociedadtól. Egyik új csapattársától, a portugál Tiagótól egy mezt kért, mert tizenévesen miatta is járt az OL meccseire Lyonban. 

A könyvben szó van arról is, hogy nővére, Maud is ott volt 2015. november 13-án a Bataclan Clubban a túszul ejtettek között, miközben ő a válogatottal éppen a németekkel játszott meccset a Stade de France-ban. Testvérének éjjel sikerült épségben elmenekülnie, később Antoine sajtófőnöke lett.

Legjobb mérkőzésének "érzelmi szempontból" a Barcelonával vívott 2016-os Bajnokok Ligája-negyeddöntőt nevezi, amelyen két gólt is szerzett. Eseménydús időszak volt ez a számára, áprilisban megszületett Mia nevű lánya. 2016-ban két döntőt is játszott, előbb az Atléticóval a Bajnokok Ligája fináléját veszítette el a Real Madriddal szemben - a rendes játékidőben a lécre lőtt egy büntetőt -, a tizenegyespárbajban nem hibázott, de ez sem volt elég a győzelemhez. 

Griezmann_francia_válogatott_2014.jpg Griezmann a hollandok ellen debütált a válogatottbanFotó: Europress/AFP

Következett a franciaországi kontinenstorna, amelyet ezüstéremmel és hat góllal zárt. Gólt fejelt Albániának, duplázott az írek ellen, az Izlanddal vívott negyeddöntőben ballal volt eredményes. A németeknek is lőtt kettőt, de a fináléra elfáradt, és a hazai rendezésű Európa-bajnokság döntőjében a portugálok diadalmaskodtak. Ő lett az Eb legértékesebb játékosa, gólkirálya és az álomcsapatba is bekerült. A mérkőzések között szabadidejében Playstation-rajongásának hódolt, és a Football Managerrel játszott - az Arsenal menedzsereként, honfitársa, Arsene Wenger virtuális utódjaként. A 7-esek csatáját így Ronaldo nyerte Griezmannal szemben, ahogy az év végi Aranylabda-szavazáson is a portugál végzett az élen, Messit és a francia csatárt megelőzve, aki hazájában az Év labdarúgója lett. 

Az olasz-francia szerzőpáros idáig tudta a történetet, Griezmann azóta viszont a csúcsra ért: 2018-ban is lemásolta a 2016-os mintát, de jóval sikeresebben. Előbb az Atlétivel elhódította az Európa-liga trófeáját - éppen Lyonban az OM ellen -, majd a Les Bleus tagjaként világbajnok lett Moszkvában. A két fináléban összesen három gólt szerzett Griezmann, 2-1-es leosztásban. Sőt, gólpasszt is adott a vb-döntőben, amire rajta kívül csak Zinedine Zidane és Emmanuel Petit volt képes. Legendák nyomában.