Walter Csabi: valahol az sem normális, hogy itt versenyt rendeznek

shadow

A Zöld Pokol kapui sem fogtak Walter Csabin, a magyar versenyzőnek ezúttal is óriási szerep jutott abban, hogy alakulata saját kategóriájában győzött a világ egyik, ha nem a legnehezebb hosszútávú versenyén, a Nürburgring 24 óráson. 

Csabinak ez már a második ilyen sikere a Nordschleifén, legutóbb 2016-ban nyerte meg géposztályát, ám a mostani győzelem messze több, mint egyszerű ismétlés, mivel ezúttal a verseny második legerősebb kategóriájában jutott a csúcsra. Az SP8 már csak egy karnyújtásnyira van a nagytúrás-mennyországot jelentő GT3-tól.

Ezúttal is egy Porschével vágott neki ennek az embertelenül nehéz feladatnak, ám míg két éve egy régebbi kupás autót vezetett, most egy erősebb, gyorsabb és minden szempontból fejlettebb 911 ficánkolt alatta.

"Ennek az autónak is a 911 GT3 Cup jelenti az alapját, de a Porsche gyári versenycsapata, a legendás Manthey Racing épített hozzá egy speciális, kifejezetten hosszútávú versenyekre való fejlesztőcsomagot. Ezért is lett az autó hivatalos neve a Porsche 911 GT3 Cup Manthey Racing. Egy végtelenül profi csapatról van szó, és azt kell mondjam, ez süt az autóról is" - mondta Walter Csabi a WTC Blognak.
"Egy közel 100 ezer eurós csomagról beszélünk, áttervezték a kasztnit, a futóműt, a mienk egy másik, kicsit nagyobb, 4.1 literes hatos boxermotort kapott. Az eredeti kupáshoz képest jobb az aero, a futómű, a súlyelosztás, és sokkal könnyebben szervizelhető. Ezen a versenyen egy szem defektet leszámítva csak törölgettük a port a szélvédőről. Még féket sem kellett cserélni, igaz, ebben az időjárásnak is nagy szerepe volt."

WalterCsabi_nord_18.jpg

Na ja, az időjárás. Mert a Nordschleife hiába kegyetlenül nehéz önmagában is, az Eifel hegységben szinte soha nincs olyan 24 órás, ahol az időjárás ne kérne szót.

Ezúttal is volt eső, zivatar, köd... De haladjuk az elejétől.

Csabi és csapata, a Rent2Drive Racing (David Ackermann, Dmitriy Lukovnikov és Jörg Wiskirchen) részt vett a három héttel korábbi kvalifikációs versenyen, amit teljes egészében az autó beállítására használtak fel. Így ezen a hétvégén az edzéseken már nem erre kellett elsősorban koncentrálniuk, ami hatalmas előnyt jelentett a pilóták számára.

Az időmérőkön a kategória második helyét szerezték meg, előttük egy igen komoly ellenfél, a GT sport csúcsáról ismert Phoenix Racing R8-asa végzett, amelyet az Audi négy junior versenyzője, Milan Dontje, Nicolaj Müller Madsen, He Xiaole és Max Hofer vezetett.

A négykarikások öröme viszont nem tartott sokáig, a Rent2Drive-nál ugyanis leggyorsabb pilótaként Csabi kezdett, és 2-3 kör üldözés után már át is vette a vezetést a kategóriában. A csapattársak is igyekezték tartani a frontot, bár visszacsúsztak a második helyre, majd a harmadik etapban jött a probléma, ami nélkül szinte lehetetlen megúszni egy 24 órást a Nordschleifén.

"Jörg Wiskirchner ült éppen az autóban, amikor kaptunk egy defektet, ráadásul a pálya nagyon távoli pontján, valahol a Bergwerk kanyar környékén. Tudni kell, hogy a Nordschleifén összesen öt olyan hely van, ahol közútról meg lehet közelíteni a pályát, így ha nem jutsz el az egyik ilyenig, vagy nem tudsz önerőből visszamenni a boxba, lehúzhatod a rolót. Szerencsére, bár nagyon lassan, de Jörg vissza tudta hozni az autót."

A csapat egyből neki is állt, és bár a szétfoszló jobb hátsó gumi a kerékívet és a padlólemezt is szétverte, szerencsére a futómű és a diffúzor nem sérült, így 12 perc veszteséggel folytatni tudták a versenyt. Ez a szűk negyed óra viszont azt jelentette, hogy a kategória utolsó helyéről indult újra a mászás.

Torott_walter_nord_18.jpg

A helyezésszám ugyan szépen csökkent, két etap után már harmadik volt a Rent2Drive Porsche, a hátrány viszont még mindig hét percre rúgott.

Ekkor következett a Walter Csabi varázslat: a magyar pilóta beült, és kilenc kör alatt ledolgozott HAT perc lemaradást!!!

"Az az etap tényleg kiválóan sikerült, volt olyan, hogy egy kör alatt hoztam egy percet az ellenfeleinken. Remekül működött az autó, és én is nagyon elkaptam a fonalat" - mesélte Csabi, akire nem igazán jellemző az öntömjén, úgyhogy ha ő elégedett, akkor az pokoli etap volt.

Ezen a ponton kicsit a szerencse is melléjük állt, bár ezt - ahogy Csabi fogalmaz - a legkevésbé sem szerettek volna: műszaki hiba miatt kiesett az Audi-juniorok egysége.

Mondanám, hogy innentől kezdve csöndes kocogás a kockásig, de nagyon nem. Éjjel 3:40 körül megjött az eső.. Rá pedig a csapat válasza: beültették Csabit.

"A csapattársam, David Ackermann volt kinn, és még lett volna pár köre az etapból. Stratégiai szempontból viszont sokkal jobb, ha a teljes esős szakaszt egy pilóta csinálja végig, hiszen így tudja a legjobban követni a pálya állapotának változását. Úgyhogy kijöttünk kicsit hamarabb, majd nekem következett egy 2 óra 10 perces etap, sötétben, zuhogó esőben."

Erről eszembe jut Frederic Vervisch mondata még a WTCR hétvége előtt, aki azt mondta, szereti a Nordschleifét, ha száraz, süt a nap, és nincs olaj a pályán. Ezek közül most egyik feltétel sem valósult meg. A Zöld Pokol normál körülmények között is félelmetes tud lenni, ilyenkor viszont...

"Önmagában az sem normális, hogy ezen a pályán versenyt rendeznek. Nappal. Éjszaka pedig, esőben... Ilyenkor az az ember első gondolata, hogy biztosan ezt akarom én csinálni? De aztán elfog valamiféle eufória. Kizársz mindent magadból, elfelejted a realitást, minden veszélyt és félelmet, és csak mész. Nem, ez nem normális, de mégis fantasztikus érzés."

Nord_eso.jpg

Csabi hozzátette, a pálya ma már legalább száz különböző tapadású részből áll, mivel minden évben csak egy-egy kis részt aszfaltoznak újra. És akkor ott vannak még a nézők által felfújt feliratok, amik esőben kegyetlenül csúsznak. Idén a szervezők külön kérték a rajongókat, a féktávokat és a kanyarbejáratokat ne fessék össze, és láss csodát, volt foganatja a felhívásnak. Csabi egyébként a WTCR két esős szabadedzése között Michelisz Norbival is beszélgetett a pálya állapotáról, és együtt próbálták összerakni, hol milyen tapadásra lehet számítani.

Na de vissza a versenyhez, mert még mindig volt a tarsolyban.

Pár esik-eláll-esik-eláll keringő után az Eifel hegység egy új gonoszságát szabadította a versenyre: a hajrában megérkezett a köd.

"Először csak a grand prix pályára szállt le, de olyan sűrű volt, hogy az egyik sportbírói posztról nem lehetett látni a mellette lévőt. Eleinte megpróbálták annyival megoldani, hogy végig sárga zászlózták a GP pályát, de egy kör után a köd áthúzódott a Nordshleifére is. Folyamatosan rádióztunk, és én is többször elmondtam, ez így nem mehet tovább. Semmit sem láttunk, olyan volt az egész, mint egy vakrepülés."

A rádiózás kapcsán egy érdekesség. Csabi az egész verseny alatt feleségével, a szintén sok versenyt megélt Adriennel volt rádiókapcsolatban, és saját elmondása szerint ez számára hatalmas segítséget jelentett.

"Nemrég született meg a gyermekünk, de mindkettőnknek fontos volt, hogy ő is itt legyen, és sikerült is megoldanunk. Egy endurance versenyen borzasztóan fontos, hogy kivel vagy kapcsolatban. Adri pontosan tudja, mely információkra van szükségem, és mikre nem. Menet közben folyamatosan elemezzük a teljesítményünket. Az autóban ülve nehéz eligazodni a verseny menetét illetően, így felbecsülhetetlenül fontos egy olyan ember, aki tudja, mikor mit osszon meg veled, mire hívja fel a figyelmed, és mi a felesleges, esetleg félrevezető információ."

Csabi_adri_nodr_18.jpg

Rövid idő után a versenyirányítás is belátta, ha nem lép időben, nagy lesz a baj, és piros zászlóval megszakították a versenyt. Álltak, vártak, az idő viszont nem sokat tisztult, és Csabiék kezdték azt hinni, nem lesz újraindítás.. Ennek ellenére egyszer csak nagy hirtelen kiparancsolták őket a pályára, mondván: uccu tovább.

"Ezt nem mint versenyző, hanem mint gyakorló versenyszervező mondom: nehezen érthető döntés volt. Alig javultak a körülmények, ráadásul a megállás miatt rengeteg víz gyűlt össze a pályán, és az erős GT autók, amelyek komoly leszorítóerővel dolgoznak, hatalmas párafüggönyt húztak maguk után. Sok nehéz pillanatot megéltem már a Nordschleifén, de ez különösen húzós volt."

A futamból viszont már nem volt sok hátra, és szerencsére ekkor két kör előnnyel vezettek, úgyhogy Csabi ment pár kört, az utolsó háromra pedig az autó tulajdonosa, az orosz származású Lukovnikov ült be, aki rengeteg 24 óráson indult már, kategóriát viszont most nyert először, valóra váltva gyermekkori álmát.

Az Ackermann-Lukovnikov-Walter-Wiskirchen négyes végül három kör előnnyel nyerte az SP8-as géposztályt a Le Mans-ból ismert Farnbacher család által versenyeztetett Lexus RCF előtt.

"Ez már a második kategóriagyőzelmem itt a Nordschleifén. Az első azért volt különleges, mert 2016-ban a saját szeretett autómmal tudtam első lenni, most viszont a második legerősebb kategóriát nyertük meg, ami komoly előrelépés."

Lesz, lehet innen feljebb? Egy ilyen teljesítmény után van realitása, hogy Csabit ismét egy GT3-as autóban lássuk?

"Egy éve arra sem láttam sok esélyt, hogy most itt leszek, és nyerni fogok. Álmodni mindig szabad, még ha jelen pillanatban ennek nincs is sok realitása. Ha megnézzük a csúcsnak számító SP9-es kategóriát, ott már szinte csak gyári csapatok és gyári pilóták mennek. Azt gondolom, ezen a versenyen is sikerült megmutatnom, ha rám bíznak egy ilyen feladatot, meg tudom oldani. És sosem lehet tudni, néha teljesen váratlanul esnek be a nagy lehetőségek" - zárta az immár kétszeres Nürburgring 24 órás kategóriagyőztes Walter Csabi.

Az abszolút értékelést egyébként pont a Manthey Racing nyerte négy fantasztikus gyári pilótával, Richard Lietzel, Patrick Pilet-vel, Fred Makowieckivel és Nick Tandy-vel.